Hirdetés átugrása →
Bezár ×

Újabb magyar agrársiker a V4-ekkel

HírekTóth László Levente

Hétfőn tanácskoznak a mezőgazdasági miniszterek az Európai Unió Tanácsában egyebek mellett az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának (KAP) a jövőjéről, ám erről a V4-ek agrárvezetői már közös álláspontot alakítottak ki Budapesten.

A hétfői Mezőgazdasági és Halászati Tanács keretében a miniszterek véleménycserét folytatnak az élelmiszer-ágazat és a mezőgazdaság jövőjéről. Tájékoztatást kapnak majd a fő mezőgazdasági ágazatokban kialakult piaci helyzetről, továbbá a nemzetközi mezőgazdasági kereskedelmet illető kérdésekről és a bolgár elnökség munkaprogramjáról.

Az uniós tanácskozást megelőzően ugyanakkor közös nyilatkozatot fogadott el a visegrádi országok (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia), valamint Horvátország agrárminisztere a KAP-ról Budapesten, a magyar V4 elnökség szervezésében. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter meghívására ugyanis a visegrádi országok, valamint Bulgária, Horvátország, Románia és Szlovénia mezőgazdasági miniszterei nálunk tanácskoztak a KAP jövőjéről. A nyilatkozatot Románia a következő uniós elnöksége, Bulgária pedig a jelenlegi elnöksége miatt nem írta alá most.

A találkozón Phil Hogan mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős uniós biztos is részt vett és egyetértett a résztvevőkkel abban, hogy jól megalapozott agrárpolitikára van szükség. Olyanra, ami a gazdálkodóknak megfelelő életszínvonalat biztosít és megvédi a munkahelyeket. Közölte azt is: dolgoznak az új KAP egyszerűsítésén, hogy az nagyobb rugalmasságot és szubszidiaritást biztosítson a tagállamoknak, és kevesebb terhet jelentsen a gazdálkodóknak. Emellett szeretnék modernizálni a szakpolitikát, figyelemmel a 2015-ben az ENSZ klímaváltozási konferenciáján aláírt nemzetközi megállapodásokra is. Szeretnék elérni továbbá – tette hozzá –, hogy a tagországok saját megoldásokat dolgozhatnak majd ki az Európát érintő közös célok megvalósítására.

Fazekas Sándor a tanácskozás után beszélt arról, hogy ez az első országcsoport, amely véleményezte az Európai Bizottságnak (EB) a 2020 utáni agrárpolitika jövőjére vonatkozó tavaly novemberi javaslatát. Az országok az erős közös agrárpolitika szükségessége mellett egyetértettek abban is, hogy az agrárpolitika kétpilléres szerkezete maradjon meg. Támogatták továbbá, hogy olyan gazdabarát, egyszerű közös agrárpolitika kell, amely lehetővé teszi a forrásokhoz való gyors és hatékony hozzáférést, és biztosítja a világpiaci versenyképességet. Magyarországnak kiemelten fontos az is, hogy a vidékfejlesztési forrásokból migrációs kiadásokra ne használjanak fel összegeket – hangsúlyozta a miniszter. Fazekas Sándor elmondta azt is: szeretnék, ha később több ország csatlakozna a most elfogadott közös nyilatkozathoz.

A tervek szerint az agrárpolitikáról márciusra megszülethetnek az alapvető döntések, a rendeletalkotás, a részletek kidolgozása azonban még egy-két évet igénybe vesz. Az EB mindenesetre a KAP-pal kapcsolatos jogszabály javaslatát júniusban teszi közzé. Amennyiben a V4-ek véleményét a bizottság nem vagy nem eléggé veszi figyelembe, jöhet az újabb nyilatkozat. A most közös véleményt formáló agrárminiszterek tudniillik nagyon is tisztában vannak azzal, hogy Európának ezen a részén az érdekeink nem is lehetnek mások, mint közösek. Egyébként – ha valaki nem emlékezne rá – 2011-ben is a magyar elnökségnek sikerült lezárnia a KAP jövőjéről szóló kétéves vitát, így az EB megkezdhette a reformról a konkrét jogszabályjavaslatok kidolgozását. Akkor az agrárminiszterek tanácsa kétharmados többséggel fogadta el a KAP jövőjéről szóló magyar elnökségi következtetéseket. A dokumentumnak azért volt nagy jelentősége, mert a tagállamok azzal először nyilvánították ki, hogy továbbra is szükség van közös, erős agrárpolitikára, azaz a mezőgazdasági tevékenységet továbbra is támogatja az unió.

Valószínűleg nem lesz máshogy ezután sem. A nagypolitika súlya alatt azonban a szakpolitikák olykor sérülhetnek. Ez pedig azt jelenti, hogy uniós szinten létrejöhet majd az alku, a jövő agrárbüdzséje konzerválhatja a mostani uniós termelés és támogatási rendszer valójában nemkívánatos jellegét. Arról van szó, hogy a támogatásokat tekintve a növénytermesztés túlsúlya – amit ebben a költségvetési időszakban azért már próbált csökkenteni a közösség – a következő uniós pénzügyi ciklusban is megmaradhat. Ez pedig manapság már nemcsak szakmai blődség, hanem igazságtalan és képmutató is lenne.

Borítókép: MTI/Illyés Tibor