Hirdetés átugrása →
Bezár ×

Orbán Viktor: Az egyetlen felelős döntés: két X a Fideszre

HírekLánczi Tamás - Pindroch Tamás

A bevándorlás visszafordíthatatlanul megváltoztathatja Magyarország karakterét. Csak egy egységes, döntésképes kormány tud majd ellenállni Brüsszel nyomásának. Ilyen kormányt ma csak a nemzeti oldal képes alakítani Magyarországon – foglalta össze lapunknak a vasárnapi országgyűlési választások tétjét Orbán Viktor miniszterelnök.

– 1990 óta két tucat országos politikai kampányt csinált végig. Az az ember érzése, hogy mintha a mostani kampány lenne érzelmileg a legfeszültebb. Ön is így látja?

– Szeretem a kampányokat, ez mégiscsak a sűrítménye, esszenciája a mi szakmánknak. Aki nem szereti a kampányt, az nem szereti ezt a hivatást. Itt nem lehet finnyáskodni, a támadásokat is állni kell. Mivel mi pályaelhagyó értelmiségiek volnánk, ezért számunkra a kampány egy intellektuális kihívást is jelent. Ugyanis egyszerre kell a jövőre vonatkozó koncepcióinkat képviselni, azokat átadni a választópolgároknak, tehát bonyolult dolgokat kell leegyszerűsíteni úgy, hogy azok tartalma igaz legyen.

– Az ellenfelekkel – akikből most igen sok van – mennyire kell foglalkoznia?

– Az elsődleges számomra sohasem az volt, hogy ki az ellenfél, hanem az, mire is van szüksége az országnak. 2010-ben is egy egységes és erős, cselekvőképes kormányzatra volt szükségünk. Akkorra egyértelműen kirajzolódott a gazdasági csődhelyzet, és korrigálni kellett a gazdasági rendszerváltás hibáit: magyar kézbe kellett venni a közműcégeket, növelni kellett a magyar befolyást a bankszektorban, és erősíteni kellett a magyar gazdaságot. Ma új kihívás, új veszély van. Ez a bevándorlás, amely visszafordíthatatlanul megváltoztathatja Magyarország karakterét. Csak egy egységes, döntésképes kormány tud majd ellenállni a brüsszeli nyomásnak. Ilyen kormányt ma csak a nemzeti oldal képes alakítani Magyarországon.

– A centrális erőtérben azonban a Jobbik mintha a Fidesz–KDNP-től már nem jobbra állna.

– A Jobbik láthatóan arra tesz kísérletet, hogy megkerüljön minket, és be akarja magát manőverezni baloldalra. Ez időnként mulatságos és a politikusaikat hiteltelenítő helyzetekhez vezet. Akik pár éve még uniós zászlót égettek, azok mára brüsszelisták lettek. Nem szól ez másról, csak a pénzről és a hatalomról.

– Míg a kormánypárti oldalnak 50 százalék körüli a támogatottsága, a többi párt szinte a parlamenti bejutási küszöb megugrásáért küzd. Mégsem beszélhetünk lefutott mérkőzésről. Ki a valódi politikai ellenfele a Fidesznek?

– A magyar belpolitikát nem tudjuk szigetszerűen, a nemzetközi politikai térből kiemelve kezelni. Ennek hatása koronként változik, most azonban egy olyan korszakban élünk, amikor ez a külső behatás a belpolitikai térre – nem csak Magyarország esetében – rendkívül erős. Ma a nemzetközi média, Brüsszel és az erős gazdasági érdekcsoportok próbálják elérni, hogy Magyarországnak gyenge koalíciós kormánya legyen. Csak ilyen kormánynál tud maradéktalanul érvényesülni Brüsszel befolyásolása. És itt nem csak a bevándorlásról beszélünk. Persze rögtön megnyitnák a határokat a migránsok előtt, de meghoznák azokat a döntéseket is, amelyek tönkretennék az ország versenyképességét. Ha a baloldal bármilyen formában kormányra jut, emelkedni fog a rezsi és emelkedni fognak az adók is. A magyar vállalkozások különösen veszélyben vannak, az ő adóterheiket növelnék a leggyorsabban. Ennek a vége persze újra a munkanélküliség növekedése lenne. Az első látásra csetlő-botló hazai ellenzéki pártok épp ezért nem lebecsülendő ellenfelek. Az erejüket nem saját maguknak, hanem a külföldről érkező infúziónak köszönhetik. Attól veszélyesek, hogy a külföldi megbízóik zsoldosaiként harcolnak, és ez egy komoly veszélyforrás. A mögöttük lévő nemzetközi erők érdekeinek megfelelően hatalomra jutva végre is hajtanák az ő parancsaikat.

– A Fidesz miért a folytonos készültséget és a nemzeti mozgósítást választotta ebben a harcban?

– A Fidesz 1988-as születése sem szólt másról, mint ami most is a lényegünk. Akkor, a kommunistákkal szembeni ellenállás idején is a világos, őszinte beszéd volt az eszközünk, ugyanaz, mint most. Elmagyarázzuk, hogy ki kicsoda ebben a migrációtámogató mátrixban, és most is megszervezzük magunkat, felvesszük velük a harcot. Meg kell állítanunk őket, mert a nemzeti érdekeinkkel szembemegy, amit képviselnek. Ezért van jelentős nemzetközi dimenziója is a választásnak. Az Európai Tanácsban például a miniszterelnökök szavaznak a kötelező betelepítési kvóta ügyében is, tehát egyáltalán nem mindegy, hogy Magyarországnak ki lesz a kormányfője a következő négy évben. A nemzeti politikáknak van hatása az európai ügyekre is.

– A Századvég 28 uniós tagállamban végzett kutatása szerint Kelet-Európa optimistán, Nyugat-Európa viszont pesszimistán tekint a jövőbe. Ön hogy látja, miből ered ez az ellentét?

– Ez a magyar fülnek kicsit szokatlanul hangzik, hiszen mindenki tudja, hogy Nyugat-Európa államai gazdagabbak, mint a kelet-európaiak. A magyarok fejében ezért az ragadt meg, hogy azért vagyunk pesszimisták, mert szegények vagyunk, aki pedig gazdagabb, annak jobbak a kilátásai. A valóságban, miközben az életszínvonal magasabb Nyugaton, a nyugatiak azt érzékelik, hogy nem tudják a saját szintjüket megvédeni, tehát nem emelkedő, hanem hanyatló pályára álltak, mi viszont küzdelmes, harcos, de felívelő pályát látunk magunk előtt. Ráadásul a nyugat-európai államok bevándorlóországokká váltak, annak minden hátrányával egyetemben. A bevándorlók miatt romlik a közbiztonság, nő a terrorveszély, és ezt nagyon sokan úgy élik meg, hogy romlik náluk a várható életminőség, romlik a gazdasági versenyképesség. Közép-Európa egyelőre sikeresen megvédte magát a migránsoktól, minket ez a baj még nem sújt, de folyamatosan itt áll a kapuk előtt és fenyeget.

– Magyarországon is rengetegen vannak úgy, hogy a sikereket természetesnek veszik, és már nem nagyon emlékeznek a 2010-es állapotokra. A mostanra elért gazdasági sikerek, az életszínvonal-emelkedés nem „altatott el” sok embert?

– Miután nyolc éve eredményesen és hatékonyan működik Magyarország, a gazdasági és társadalmi viszonyokban a biztonság és a kiegyensúlyozottság felé haladunk. Ma tehát mindenki azt gondolja, hogy a kormányzás, a politikai viszonyok mindig ilyenek lesznek. Messze van már időben 2010, és az embereket nem is foglalkoztatja, hogy az akkori csődközeli helyzet a rossz politikai, kormányzati döntések hatására alakult ki. Ez tehát csekély szerepet játszik a vasárnapi választási döntésben. A mostani politikai képlet nem az, hogy itt vannak a baloldalon azok, akik akkor csődbe vitték az országot, és itt van a nemzeti oldal, amely kihúzta onnan, sőt komoly gazdasági sikereket ért el a kormányzásával. Gyakorlatilag megszűnt a munkanélküliség, és öt éve van folyamatos gazdasági növekedés, mégsem ez a döntő kérdés. A jövőről van szó. A bevándorlás pont a gazdasági eredményeket veszélyezteti első helyen, mert a bevándorlókat el kell tartani. Ha Magyarország bevándorlóországgá válik, akkor először jönnek a gazdasági problémák, aztán veszélybe kerül a kultúránk és az életformánk is. Ezért kell erről beszélnünk az embereknek.

– A jövőre nézve mit tartogat egy újabb négyéves jobboldali kormányzás? Kezdjük az adórendszerrel. Terveznek változást?

– A mai magyar adórendszer jól működik. Az unióban is létezik az az elképzelés, hogy a versenyképesség érdekében az adópolitika súlypontját a fogyasztás felé kell eltolni, de mi meg is csináltuk. A magyar adórendszer teljesítményre ösztönöz, és nem hanyagolja el az igazságosság szempontjait sem. Ezért az arányos adórendszer is marad, hiszen az úgy fair, hogy aki tízszer többet keres, az fizessen tízszer annyi adót, mint a másik ember. Az arányos adórendszer segít abban, hogy az emberek kiszámíthatóan tudják tervezni a jövőjüket.

– Az ország versenyképességén hogy lehet javítani?

– Egyetértünk azokkal, akik sürgetik a folyamatos versenyképesség-javítást. Számomra a Magyar Nemzeti Bank elemzőgárdáját alkotó közgazdászok meglátásai szimpatikusak. Ők egy meglehetően radikális álláspontot képviselnek, ezt az elképzelést Matolcsy György jegybankelnök már be is mutatta. Bátor döntéseket kell hoznunk ezen a területen, és a különféle műhelyek elképzeléseinek az összegzése után 2019 januárjában el kell indítani egy erőteljes versenyképességi politikát. Magyar modellben gondolkodom, amely a versenyképességen, a teljes foglalkoztatottságon, a demográfiai politikán és az identitáspolitikán nyugszik. Ha valamelyik területen születik egy döntés, annak figyelemmel kell lennie a többi három pillérre is. Tehát például olyan versenyképességi döntést nem hozunk, amely negatívan érintheti a demográfiát vagy a másik két pillért.

– Mire kell felkészülni az Európai Unióban a migrációs politika frontján?

– Két csata zajlik. Az egyik a fejekben, a másik a brüsszeli tárgyalóasztalnál. Úgy vélem, a fejekben a harc eldőlt, az emberek megértették, hogy mivel is járna, ha Magyarország is meghajolna a bevándorláspárti politika előtt. Az erről szóló könyveket megírták, megindultak a viták, a cenzúra ellenére az interneten nagyon sok információ elérhető arról, mi is történik Nyugat-Európában, mik azok a no-go zónák, mennyire sikertelen a migránsok integrálása. Nemcsak Magyarországon, de egész Európában migránsellenes többség jött létre. Az már más kérdés, hogy ez a masszív társadalmi többség ki tud-e fejeződni a politikában. De ettől függetlenül az első csata már lezajlott, a második csata arról fog szólni, hogy ebből az álláspontból miként lesz politikai többség.

– Ugyan Olaszországban és Ausztriában már sikerült, de Nyugat-Európa más államaiban valóban hatalomra juthatnak a bevándorlásellenes pártok?

– 2018 nagyon fontos év, hiszen eldől, hogy a globális erők a saját érdekeiknek megfelelően – és a brüsszeli bürokraták segítségével – bevándorlópárti kormányokat tudnak-e ültetni a bevándorlásellenes országok nyakába. Az Európai Tanácsban júniusban lesz a döntő csata, a bevándorlási rendszer átalakítását tartalmazó előterjesztésről fogunk vitatkozni. Brüsszelben semmit sem tanultak, újra egy automatikus menekültszétosztási rendszert erőltetnek. Magyarországnak első lépésben még az idén, 2018 végéig tízezer embert be kellene fogadnia. Az így érkező migránsoknak valahol lakniuk kell, sőt el is kell tartanunk őket. A tervezetben az is szerepel, hogy a családegyesítéseket támogatni szükséges. A kvóták folyamatosak lesznek. Hiába védjük meg mi a határokat, ha Brüsszel újabb és újabb bevándorlókat hoz be, akkor a kvótáknak köszönhetően újabb tíz- és tízezrek érkezhetnek majd az országba brüsszeli döntés alapján, amibe a nemzeti kormányok nem szólhatnak bele. Ez egy új, átfogó európai törvénytervezet lesz. Ha nem bevándorlásellenes miniszterelnök képviseli majd a júniusi tanácskozáson hazánkat, akkor mi is elesünk. Magyarországot ebben az esetben el fogják venni az emberektől. Ezért sorsdöntő az április 8-i választás.

– A pénz vagy az ideológia hajtja a bevándorláspártiakat?

– Soros György gazdasági spekuláns. Ő soha nem csinál olyat, aminek a végén nem keres. Soros emberei be fognak ülni a kormányba, ez történt más országokban is, erről szólnak a Soros-leaksben kiszivárgott hangfelvételek. Ha Soros emberei kormányzati befolyáshoz jutnak, akkor elfoglalják a magyar energiaszektort és a bankrendszert. Ennek pedig a magyar emberek fogják megfizetni az árát. Soros jelöltjeivel szemben csak a mi jelöltjeinkre lehet számítani. Sorosista kalkulációk szerint a többiek már a zsebben vannak. Az egyetlen felelős döntés ezért április 8-án két X a Fideszre.

Borítófotó: Szecsődi Balázs