Hirdetés átugrása →
Bezár ×

12 milliárdos csalás: a Soros kedvezményezett Göncz Kinga által létrehozott alapítvány a szabálytalanságok középpontjában

HírekPindroch Tamás

Soros György Nyílt Társadalom Alapítványa minden évben többmilliós támogatásban részesíti a Gyurcsány-kormány külügyminisztere, majd MSZP-s uniós képviselőként is dolgozó Göncz Kinga által alapított Pillar Alapítványt. A szervezet és a hozzá köthető cégek is tagjai voltak annak a cégcsoportnak, amelyekkel kapcsolatban, szabálytalanságok miatt 12 milliárd forint uniós támogatás visszafizetésére tett javaslatot az uniós csalás elleni hivatal, az OLAF.

Az elmúlt hetekben derült ki, hogy a Göncz Kinga volt MSZP-s külügyminiszter alapítványa - amelyben formális tisztséget nem visel -, a Pillar Alapítvány és az ahhoz köthető cégek érintettjei egy csalás sorozatnak. 

A Pillar Alapítványt minden évben több millió forinttal támogatja a Nyílt Társadalom Alapítvány. 2015-ben például több mint 10 millió forintos forrást biztosítottak a Magyar Ifjúságpolitikai Helyzetkép nevű projektjükre. Az alapítvány főképp ifjúsági ügyekkel foglalkozik, az alkalmazottjai is javarészt fiatalok.

A néhai államfő Göncz Árpád lányának a kapcsolata a Soros hálózattal nem új keletű, hiszen a mai napig fel van tüntetve az Open Society Foundations honlapján az úgynevezett tematikus vezető testületek („Thematic Boards”) között, mint a Roma program tanácsadó testületének vezetője.  (https://www.opensocietyfoundations.org/people/kinga-g-ncz)

2012-ben a sajtó arról cikkezett, hogy Göncz Kinga, a Gyurcsány Ferenc vezette MSZP-SZDSZ koalíció külügyminisztere, akkor már MSZP-s uniós képviselőként arról beszélt, Magyarország helyett inkább egy olyan unalmas országot, mint Luxemburgot képviselné a EP-ben. De az is megjelent a sajtóban, hogy egy zárt, brüsszeli tanácskozáson arra kérte az OSI megjelent képviselőit, hogy lobbizzanak az Európai Parlamentben, különösen a nyugati képviselőknél - akkor is az igazságügyi átalakítások voltak napirenden -, és szervezzenek minél több meghallgatást és konferenciát a Nyílt Társadalom Alapítvány segítségével. A korabeli Magyar Nemzet azt írta, Göncz arról is biztosította a résztvevőket, hogy ő és frakciója minden parlamenti eszközt bevet az ügy érdekében. A médiát is be kell vonni az ügyek publikálásába – hangoztatta Göncz. 

De vissza az alapítványra és a céghálóra! A volt külügyminiszter egy cégben, a GHG-PARTNERS-HUNGARY Kft-ben volt tulajdonos 1997-2014 között. Mindeközben e vállalkozásában társtulajdonos volt a a Partners for Democratic Change Hungary, rövidebb nevén Partners Hungary Alapítvány is. Ennek az alapítványnak a tevékenysége – például roma integráció - , illetve a rendszeres és visszatérő külföldi támogatók személye miatt kísértetiesen hasonlít a Pillar Alapítványéra.

A támogatói között a honlapjukon feltüntetik a Soros féle OSI-t. A beszámolói alapján minden évben, többször is több millió forintot kapott az Alapítvány, vagy roma ügyekre, vagy valamilyen más integrációs törekvésre. Lehet, hogy mindössze véletlen, hogy e területek vezetője épp Göncz az OSI-nál.

A Partners Alapítvány például 2009-ben kétszer kapott uniós támogatást, méghozzá közel 200 millió forint értékben, hasonlóan a Pillar Alapítványhoz.

Az aktuális botrányt a Magyar Idők “robbantotta” júniusban. 

A Göncz Kinga által alapított Pillar Alapítvány és a hozzá köthető két cég, de vélhetően inkább három: a Pillar Európa Nonprofit Kft, a BME Infokom Kft. (mai nevén Infokom-Innnovátor Nonprofit Kft.) és a Pillar Mérnökiroda Kft is tagjai voltak annak a cégcsoportnak, amelyekkel kapcsolatban, szabálytalanságok miatt 12 milliárd forint uniós támogatás visszafizetésére tett javaslatot az OLAF.

A Pillar Európa Nonprofit Kft. és a BME Infokom Kft. azért hoztak létre regionális irodákat, hogy le tudják hívni az uniós pályázatokat, de a munkavállalók mind Budapesten dolgoztak, és csak az aktuális ellenőrzéskor mentek le a vidéki telephelyekre (Etyekre, Bicskére és Tétre). Emellett közel kétezerszer a távmunkaszerződések is hamis nyilatkozatokat tartalmaztak az instrukciókkal és a munka elvégzésével kapcsolatban, és 1306 alkalommal maguk a szerződések is valótlanok voltak. A cél pedig az volt, hogy kimentsék a céget maguk számára.

Az interneten elérhető adatok alapján kiderül, hogy a problémás uniós pályázatokat az alapítvánnyal összefonódott két cégen keresztül pályázták és hívták le. A Magyar Idők cikkében említett kutatási központra kapott pénzt, azaz 500 millió forintot 2009-ben nyerték el, és az Infokom Innovátor Kft-vel hívták le, de 2016-ban is nyertek pénzt a Pillar Mérnökiroda Kft-vel, egészen pontosan 216 millió forintot. A vállalatok K+F+I fejlesztésére, illetve 2014-ben is kaptak forrást a logisztikai központok fejlesztésére közel 50 millió forintot.

A hálózat középpontjában szereplő Pillar Alapítvány 2008 és 2016 között – tehát az érintett időszakban - volt tulajdonos a Pillar Európa Nonprofit Kft-ben. A másik két cégben nem volt közvetlenül tulajdonos az alapítvány, azonban a Pillar Európa Nonprofit Kft – tehát a cég, amiben viszont a Pillar Alapítvány volt tulaj -  tulajdonos volt a Pillar Mérnökirodában 2013. és 2017. között.

Akár négyszeresen túlárazott – projekteket adtak be szándékosan, amelyeket a két kedvezményezett cég maga valósított meg, a hasznot pedig alvállalkozói szerződések láncolatán keresztül juttatták ki: tizenkétmillió forint értékben állítottak ki hamis készpénzfizetési számlákat. Egy, a vállalatok által bérelt épület éves díjáról is készítettek olyan számlát, amely mögött feltehetően nem volt teljesítés. A Magyar Időkhöz került dokumentumok szerint egy projekt eredményeként elkészült weblap nem elérhető, egy másik projekt esetében szervereket és tanulmányokat áraztak túl.

Az OLAF összesen három személyt és nagyjából két tucat szervezetet talált érintettnek az ügyben. 

A lap szerint a hivatal a Legfőbb Ügyészség számára is megfogalmazott ajánlásokat, az elérhető adatok alapján a NAV Bűnügyi Főigazgatóság Központi Nyomozó Főosztály 9,7 milliárd forint értékű, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást állapított meg.

Borítófotó: Az Európai Parlament által közreadott képen Göncz Kinga, az MSZP EP-képviselője a parlament plenáris ülésén Strasbourgban 2014. február 26-án. (MTI/Európai Parlament/Mathieu Cugnot)