Háromezer esztendeje történt
Serge Bloch rajzai és Frédéric Boyer szövege alapján elevenednek meg az Ószövetség történetei a Műcsarnokban. Az ötlet a rajzoló-illusztrátor és az író-fordító találkozásából született, akik elmondták egymásnak, mit értettek meg a 3000 éves elbeszélésből, és úgy döntöttek, mindezt újramesélik a jelenkor nyelvén. A kiállítás a képzőművész-író alkotópáros játékos, ugyanakkor komoly munkájába enged bepillantást. Három teremben kilenc animációs filmet mutatnak be, amelyeket Serge Bloch grafikáinak látványvilága és magyarul most megjelenő könyvének lapjai egészítenek ki. Az animációk nagyrészt a Teremtés könyvének legismertebb részeit dolgozzák fel.
Technikás és transzcendens
A Zeneakadémia Nagytermében rendezett MVM Koncertek – A Zongora 1-ben sorozat a 31 éves, Kossuth-díjas Balázs János fellépésével folytatódik október 10-én. A hangversenyen a XIX–XX. század technikailag legkülönlegesebb, transzcendentális darabjait tűzi műsorra a zongoraművész. A művek érdekessége, hogy keletkezésük idején igen kevesen vállalkoztak az előadásukra. Balázs János ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: műsorválasztásának célja nem a darabok technikai nehézségi fokának bemutatása, hanem az azon túli tartalom. Az a transzcendentális hatás, amikor a technika fölé helyeződik a zeneiség, amikor a darabokból költemények lesznek, a zongora átalakul és szimfonikus zenei hatást ér el. A felhangzó kompozíciók: Ravel: Gaspard de la nuit, Brahms: Paganini-variációk, Schumann–Liszt: Widmung, Liszt: 123. Petrarca-szonett, Szerelmi álmok, Valse-Impromptu, Balakirev: Islamey.
Székelyföld újra magyar
Babucs Zoltán Csíkszereda és Kézdivásárhely hazatérése – 1940 című kötete a Tortoma Könyvkiadó gondozásában látott napvilágot. A könyv az egri 20. gyalogdandár erdélyi bevonulásáról szól, arról, milyen utat jártak be az egri bakák, amíg Kárpátaljáról közel félezer kilométert meneteltek, hogy a Magyar Haza újból elérkezzék a Székelyföldre. Az olvasó képzeletben visszaröppenhet 1940 euforikus szeptemberébe, amikor a székelyek határtalan lelkesedése közepette, virágesőben vonultak be az egri honvédek Csíkszeredába, Kézdivásárhelyre vagy éppen Sepsiszentgyörgyre. A kötet nagyobb részét fényképmelléklet teszi ki, mivel ez egy olyan időszak volt, amikor mindenki igyekezett fényképezőgép segítségével megőrizni a történelmi pillanatok varázsát. Az egri 20. gyalogdandár fotóiból is szép számmal maradtak fenn, amelyeket a szerző korábbi kutatásai során gyűjtött össze, így ezekből került mintegy 400 a kötetbe.
