A biciklizés élmény, ráadásul olcsó és gyors is. S hogy mennyire bringás nemzet a magyar? Készült már erről egy átfogó kutatás a Magyar Kerék-párosklub és a Medián jóvoltából, az ITM támogatásával. A szóban forgó tanulmány alapján a felnőtt lakosság 70 százaléka szokott valamilyen gyakorisággal kerékpározni, 17 százaléknak ez az elsődleges közlekedési eszköze, 38 százalék pedig legalább hetente biciklire ül. A felnőttek 84 százaléka fér hozzá működőképes kétkerekűhöz, és 67 százaléknak van bringája. Budapesten hat százalék mindennap kerékpározik, 16 százalék hetente többször, összesen minden második ember szokott biciklizni.
EURÓPAI ÉLMEZŐNYBEN
Ha a fenti statisztikát az európai szinttel vetjük össze, semmi szégyenkeznivalónk nincs. Olyannyira, hogy Dánia és Hollandia után Magyarországon a harmadik legnagyobb az elsősorban biciklivel közlekedők aránya. Az eddigi fejlesztéseknek tulajdoníthatóan összesen 9100 kilométer kerékpárút van hazánkban, s mintegy 200 milliárd forint hazai és uniós forrás áll rendelkezésre, hogy további 2100 kilométer épüljön. A tavalyi költés 30 milliárdos volt.
A kormány támogatja a kerékpáros közlekedés fejlesztését, és Révész Máriusz személyében kormánybiztosa is van a területnek. A politikus egész pontosan a kerékpározásért és az aktív kikapcsolódásért felelős. Amennyiben mérleget vonunk, az felettébb pozitívnak tűnik a számok alapján: 1000 kilométernyi erdei út nyílt meg a bringások előtt, csaknem 250 kilométer új szakaszon kerékpározhatnak a túrázók; két páratlan szépségű túravonal jött létre, Pannonhalma és Balatonfüred, valamint Fertőd és Keszthely között. A határokon átnyúló együttműködés révén összesen 500 kilométer kerékpárút újult meg, továbbá kilenc közbringarendszer létesült az országban.
Kezdődik a balatoni körút fejlesztése, valamint régi igényt elégítenek ki a Tisza-tónál is a Poroszlót Tiszafüreddel összekötő szakasz kapcsán. Egyébként a kormány célja, hogy országszerte új, jó minőségű útvonalak jöjjenek létre, s a fejlesztések eredményeként az új etapok kiegészítsék, úgymond rendszerbe foglalják a meglévőket. Vagyis csatlakozzanak a hiányos hálózatokhoz. A kormánybiztos úgy tartja, hogy miközben nagyon fontosak a fejlesztések, addig szemléletváltást támogató kampányok is kellenek. Ezek egyike a munkába való bringázás nagy sikerű népszerűsítése.
Páli László tetoválóművész kerékpárral jár munkába. A szalon nagyon befogadó
Fotó: BALOGH ZOLTÁN / MTI
NÉPSZERŰ A „DRÓTSZAMÁR”
A Magyar Kerékpárosklub azzal kalkulál, hogy a biciklizés a következő években még népszerűbb lesz. A bővülés aránya az idén már az első hónapokban elérte a három-négy százalékot. Ami pedig a magyar tenger körüli „ügyeket” illeti, úgy tudjuk, önkormányzati huzavonák is az okai annak, hogy lassan halad a teljes körút kivitelezése. Mindenesetre a Balatonalmádi és Balatonlelle közötti szakasszal végre elkezdődött a Balatoni Bringakör közel 17 milliárd forintos felújítása, amely a tervek szerint 2021 tavaszáig tart. Közben 1,2 milliárd forintos uniós támogatással 800 kilométeres túraútvonalat jelölnek ki a térségben, s három nagy szolgáltató központ létesül Balatonfüreden, Keszthelyen és Balatonföldváron 2020 őszéig. Továbbá megkezdődik a fővárost és a régiót – Etyek, Székesfehérvár és a Velencei-tó érintésével – összekötő 10 milliárd forintos kerékpárút építése is.
A GIRO MINDENT VISZ
A hazai kerékpársportunk történetében mérföldkőnek számít a jövő évi Giro d’Italia magyarországi rajtja. Ez a verseny a világ egyik legnézettebb, legjelentősebb és legnépszerűbb sporteseménye. A várakozások szerint az itteni start nemcsak az országimázsnak tesz majd jót, hanem a hazai kerékpárosokat is tovább erősíti. Az olasz országúti körversenyt akár naponta szurkolók tízezrei nézhetik az utak mentén, s a televízióban meg lehet mutatni a világnak Magyarország látványosságait, tájait, műemlékeit – hangsúlyozta Révész Máriusz. A fővárosi időfutam után a Budapest–Győr és a Székesfehérvár–Nagykanizsa szakasszal folytatódik a 2020-as országúti kerékpáros-viadal. Mauro Vegni, a Giro d’Italia versenyigazgatója a témával kapcsolatos tájékoztatón felidézte: az elmúlt években Dublinban, Amszterdamban és Jeruzsálemben városi egyéni időfutamot rendeztek. A bevált módszert folytatták az idén Bolo-
gnában, és a budapesti Grande Partenza nyitóakkordja is ez lesz.
Kiemelte: az időfutam-specialistáknak kedvező rövid táv utolsó másfél kilométere négyszázalékos emelkedővel zárul. Így már ezen kioszthatják a legjobb hegyi menőt illető kék trikót az összetett elsőt illető rózsaszín, a sprinterek pontversenyében a legeredményesebbnek jutó ciklámenszínű és a legjobb fiatalnak járó fehér trikó mellett.
NYOLCSZÁZMILLIÓ TÉVÉNÉZŐ
Több mint kétszáz országban évről évre mintegy nyolcszázmillió tv-néző követi az olasz kerékpáros-viadalt. A Giro kétféle örökséget hagy maga után: egyrészt az ország kiállhat a világ elé és megmutathatja magát, másrészt az olasz körverseny által elvetett magból új kerékpáros-generáció születhet, amelynek a képviselőiből a jövő nagy versenyzői nőhetnek ki. Magyarországot korábban még egyik nagy háromhetes megmérettetés sem érintette. A Giro 1909 óta íródó történetében eddig 13 alkalommal rajtolt verseny Olaszországon kívül, legutóbb tavaly, amikor Izraelben volt a Grande Partenza.
Borítófotó: Akcióban a mester. Akad, aki a saját bringájának a márkáját tetováltatja magára.
