Futószalagon szállították féléves beszámolóikat a Budapesti Értéktőzsde Standard kategóriájában jegyzett társaságok szeptember végén. A börze egyik leginnovatívabb vállalata, a fővárosi és észak-magyarországi áramszolgáltató mellett féltucatnyi kisebb cég is csak közvetlenül a határidő lejárta előtt tette közzé évközi gyorsjelentését. Többségük csalódást keltő számokkal lepte meg a befektetőit.
A MÁSODIK FÉL ÉV JOBB LEHET
Nem lehet maradéktalanul elégedett az első hat hónap teljesítményét illetően az OTT-One. Az innovatív információtechnológiai ágazatokban tevékenykedő, a streaming, a high-tech biztonságtechnika, a blokklánc, az e-learning, az e-sport és az ipar 4.0 területén érdekelt társaság árbevétele 22 százalékkal, 1,3 milliárd forintra nőtt, a kamatok, adók és értékcsökkenés előtti eredményét (EBITDA) is közel negyedével, 151 millió forintra gyarapította a vállalat. Az üzemi eredmény viszont ugyanilyen mértékben csökkent, az adózott nyereség pedig több mint harmadával, az egy évvel korábbi 115 millióról 74 millió forintra apadt.
Az IT-cég az első fél évben lezárta mintegy egymilliárd forintból megvalósuló szerverközpontja beszerzési folyamatait. A nagy volumenű fejlesztés a streamingnek és a biztonságtechnikának adhat lendületet a jövőben. Az OTT-One áprilisban meghosszabbította hosszú távú szerződését a Telenorral, így továbbra is a tőzsdei vállalat üzemelteti és fejleszti a telekommunikációs multicég streamingszolgáltatását. Ugyancsak tavasztól a kiberbűnözés elleni hatékony fellépés területén nyújt szakmai támogatást, a Nemzetközi Oktatási Központ közreműködésével.
Az esztendő második felének a forgalmát növelheti az a tavalyi egész éves árbevételt önmagában meghaladó, közel kétmilliárd forint értékű szerződés is, melynek keretében egy hazai megrendelő számára nyújt innovatív informatikai és információbiztonság-technológiai fejlesztéseket a vállalat. A társaság legújabb, szeptember végén bejelentett projektje a mesterséges intelligencián alapuló dróntechnológia fejlesztését célozza, amellyel a latin-amerikai piacra is betörne. Az idei fejlesztések és nagy volumenű megbízások miatt a cég továbbra is optimista az egész évet illetően, mivel az első hat hónapban kötött szerződésekből származó bevétel a második fél év eredményében jelenhet meg, ezért a vezetőség a tavalyit meghaladó eredményre számít 2019-ben.
ZSUGORODÓ PROFITOk
Jelentősen apadt a tőzsdén jegyzett, felvásárlás előtt álló két áramszolgáltató, az Elmű és az ÉMÁSZ nyeresége is, amiért alapvetően az első hat hónap csökkenő villamosenergia- és földgáz-értékesítése okolható. Az egyetemes szolgáltatói tevékenységet ellátó Elmű-ÉMÁSZ Energiaszolgáltató Zrt. vesztesége nőtt az előző évhez képest. A szabadpiaci szegmensben a csoport áramértékesítése 4,5, a földgázeladása pedig 7,1 százalékkal múlta alul az egy esztendővel korábbi időszakét.
Az energiaértékesítés visszaesését a fővárosi áramszolgáltató érezte meg jobban, a Budapesti Elektromos Művek forgalma bő tizedével, 109 milliárd forintra esett. Az ÉMÁSZ ezzel szemben némileg erősíteni tudott a bevételi oldalon, és 24 milliárdról 26 milliárd forintra tornászta fel a társaság árbevételét, ami hétszázalékos bővülést jelent éves alapon.
Bár a két cégcsoport forgalma eltérően változott, adózott eredményük egyaránt zsugorodott, méghozzá jócskán: az Elmű 6,1 milliárd, az ÉMÁSZ pedig 2,6 milliárd forint pluszt könyvelhetett el június végén. Mind az észak-magyarországi, mind a fővárosi szolgáltató a tavalyinál negyedével kisebb nyereséget realizált. A gyenge eredmény miatt azonban már új tulajdonos feje fájhat, a két energiacég ugyanis hamarosan teljes egészében az E.ON-csoporthoz kerülhet. A német konszern az Elmű és az ÉMÁSZ részvényeinek egyaránt bő ötven százalékát birtokló Innogy szeptemberi felvásárlását követően október elején megvette az EnBW 27 százalékos Elmű- és ÉMÁSZ-részvénypakkját is. Az MVM hamarosan a német energetikai óriásnak értékesítené a két hazai cégben meglévő 16, illetve 13 százalékos részesedését. A fennmaradó néhány százaléknyi tulajdonrészt a kisbefektetőktől gyűjtené be az E.ON, amihez a múlt pénteken gáláns, a jelenlegi árfolyamnál jóval nagyobb értékű részvényenkénti nyilvános vételi ajánlatot tett.
KORA ŐSZI MÍNUSZOK A CSEPELNÉL
„A csepeli szerszámgépgyártás nagyon nehéz időszakot élt át 2019 elején” – olvasható a Csepel Holding féléves beszámolójában. Az Orosz Államvasutak februárban lemondta a turbinás áramfejlesztőkre vonatkozó, négy éve húzódó megrendelését, amelytől a szebb napokat is látott magyar cégnél sokat vártak. A projekt előkészítésének a költségein kétmillió eurót bukott a vállalat, amit peres úton próbál visszaszerezni. A gépgyártó bevételei 29 százalékkal, 333 millió forintra csökkentek a mögöttünk hagyott fél évben, a nettó eredmény pedig közel hatvan százalékkal zuhant, és mindössze 44 milliót tett ki.
Néhány kisebb Standard kategóriás cégnek még ennyi sem sikerült. A Nordtelekom tavalyi 58 milliós nyeresége az idén közel 39 milliós veszteségbe fordult, az energetikai vállalatból vagyonkezelővé alakuló Enefi pedig az egy esztendővel ezelőtti 30 milliós pluszt váltotta 14 milliós mínuszra ez év első felében. Veszteséggel zárta az első hat hónapot a Nutex is. A ma már csupán a saját vagyonát kezelő társaságnak lényegében árbevétele sem keletkezett, adózás utáni eredménye pedig – a működési költségek miatt – négymillió forintos mínuszt mutat a tavalyi százmilliós nyereség után. Az utolsóként jelentő kisebb cégek közül csak a Forrás beszámolója okozott kellemes meglepetést; a vagyonkezelő profitja egy év alatt három és félszeresére nőtt az első hat hónapban.
