Ritkán fordul elő ilyen nap egy cég történetében. Miközben a múlt pénteken a részvényesek az Opus Global közgyűlésén ültek, hogy döntsenek az igazgatóság új tagjainak a kinevezéséről, vagy éppen vállalati kötvények több tíz milliárd forint értékben történő kibocsátásáról, a kommunikációs osztály egyszer csak közzétette, hogy a csoport felvásárolja a 100 milliárd forintos eszközállományú E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt.-t (Titász). Délután három körül nehéz volt eldönteni, hogy melyik hír nagyobb horderejű.
Az akvizíció bejelentése persze sokkal meglepőbb volt, nem véletlen, hogy erre tekintettel függesztették fel az Opus-részvényekkel való kereskedést a tőzsdén. Ugyanakkor mindkét esemény új korszakot nyithat a vállalat fejlődésében, jelentősen katalizálva a konszern növekedését. Rá is férnek a jó hírek a pesti börze ötödik legnagyobb társaságára, hiszen az Opus-részvények augusztus vége óta jobbára 400 forint alatt tartózkodnak. Pedig 2018 utolsó kereskedési napját még 490-nel zárták, sőt tavaly novemberben a 600 forintos magaslatokat ostromolták.
Felemás lett a szeptember 30-án publikált első féléves gyorsjelentés is. A csoport a bevételeit ugyan az előző esztendő azonos időszakához képest több mint 400 százalékkal, kis híján 114 milliárd forintra növelte, és a 7 milliárdos EBITDA-ja is háromszorosan haladja meg a tavalyi értéket, az eredménykimutatás utolsó sorába a bázisidőszakban elért 119 milliós nettó nyereséggel szemben az idén mégis 4,3 milliárdos adózott veszteség került. Bár ezt egyszeri tételként a 8 milliárd forintot meghaladó értékcsökkenési leírás okozta, amit a cég 5 milliárdos pénzügyi eredménye részben ellensúlyozott, a befektetőkre általában nem nagyon hatnak a mégoly frappáns magyarázatok sem, egyszerűen nem szeretik a mínuszokat. Ezenkívül az utóbbi időben úgy tűnt, mintha egy kicsit le is ült volna az Opus. A korábbi időszakkal szemben, amikor egymás után jöttek a nagy kaliberű üzletek, ritkábban került a társaság az érdeklődés középpontjába.
Most aztán csattanós választ adott a csoport a kétkedőknek: a Titász megvásárlásával három kelet-magyarországi megye (Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Jász-Nagykun-Szolnok) kiskereskedelmi áramellátása kerül a portfóliójába. Az ügylet révén erősödnek a holding stratégiai pozíciói az energetikai piacon, továbbá várhatóan a jövedelmezősége is ugrásszerűen javul. Nem utolsósorban a Titász szolgáltatási területén épül fel a tervek szerint az utóbbi évek legnagyobb autóipari beruházása, a BMW debreceni gyára. A tranzakció a Titász átvilágítását, a végső szerződés megkötését, valamint a Gazdasági Versenyhivatal jóváhagyását követően, 2020 harmadik negyedében zárulhat. Az új befektetés egyrészt jól illeszkedik az Opus Global Befektetési Alapkezelő által kezelt Status Energy Magántőkealap nyári, 50 százalékos közvetett tulajdonszerzéséhez a Tigáz Zrt.-ben, mivel utóbbi vállalat szintén elsősorban a tiszántúli megyékben nyújt szolgáltatást. Másfelől a Titász tavalyi árbevétele 47,8 milliárd, adózott eredménye 5,5 milliárd forintot tett ki, tehát egy masszívan nyereséges cégről van szó. Az esseni E.ON konszern valószínűleg nem is adta volna el, ha az Európai Bizottság versenyjogi aggályokra tekintettel nem írja elő ezt számára.
Az E.ON ugyanis a szintén német RWE-vel kötött átfogó tranzakció keretében az Innogy nevű vállalat 77 százalékos részvénycsomagjának a tulajdonosává vált. Az Innogy pedig egyebek között a magyar Elmű és Émász felett is többségi befolyást gyakorol, ami az E.ON korábbi kiskereskedelmi piaci részesedésével együtt már túlzott piaci koncentrációt eredményezne. A Titász vételárát az Opus többek között az alábbiakban még részletezett kötvénykibocsátásból és likvid befektetéseiből, például az Appeninn Nyrt.-ben meglévő részesedése részbeni elidegenítéséből finanszírozhatja.
Azonban a közgyűlés pénteki határozatai sem kevésbé jelentősek. Először is a részvényesek felhatalmazták az Opus igazgatóságát, hogy a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Kötvényprogramjában (NKP) való sikeres részvétel érdekében a társaság számára megfelelő formában és tartalommal kötvényeket hozzon forgalomba. Noha a határozat nem határozza meg a papírok emissziós értékét, a vállalat vezetői már elárulták, hogy 28,6 milliárd forint értékben tervezik a kibocsátást. Az MNB ugyanakkor egy cégcsoporttól legfeljebb 20 milliárd forint értékben vásárolhat kötvényeket az NKP keretében, tehát amennyiben marad a terv, 8,6 milliárd értékű papírt a piacon kell eladnia az Opusnak. Ennek elvileg nem lehet akadálya, hiszen a konszern kötvényeit osztályozó Scope Ratings GmbH BBB minősítést állapított meg, ami kiváló eredmény, és az MNB által elvártnál négy fokozattal jobb.
A közgyűlés két olyan új igazgatósági tagot is megválasztott 2022 májusáig, tehát a jelenlegi igazgatóság mandátumának lejártáig, akit senkinek sem kell bemutatni Magyarországon. Egyikük Járai Zsigmond, a jegybank és a Budapesti Értéktőzsde volt elnöke, a másik szakember pedig Balog Ádám, az MKB Bank elnök-vezérigazgatója. Szembetűnő, hogy mindkét új vezető tisztségviselő a pénzügyi szférában örvend megbecsülésnek, tehát a társaság a finanszírozási oldalt erősíti. Korábban jelentették be, hogy az igazgatóság korábbi elnöke, Homlok-Mészáros Ágnes, aki a cégcsoport többségi tulajdonosának, Mészáros Lőrincnek a lánya, október 4-ével lemond tagságáról a testületben. Az új összetételű igazgatóságnak tehát új elnököt is kell választania.
Az igazgatóság mandátumot kapott a saját részvények vásárlására is akként, hogy egyidejűleg a társaság összes részvényének maximum öt százaléka állhat a tulajdonában. Ez a döntés a részvényesek számára mindenképpen kedvező, mivel a vállalat az eddiginél jobban karban tudja majd tartani e papírok kurzusát. Végül a közgyűlés elfogadta az Opus és az oda július elsejével beolvadó Konzum Nyrt. tevékenységét lezáró beszámolókat, valamint azok mellékleteit is.
Murányi Ernő
