Teljesültek a célok Budapesten

Print rovatok Szalai Piroska, a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány elnöke
Budapest történetének első gazdaságélénkítési és munkahely-teremtési stratégiájának célkitűzése, hogy a főváros 2030-ra legyen Közép-Európa vezető gazdasági térsége, és ez legyen az a hely, ahol érdemes vállalkozni, mert támogató az üzleti környezet.

Tarlós István főpolgármester többször is hangsúlyozta, hogy Budapest az ő gondolkodásában a nemzet fővárosa. A gazdasági potenciáljában olyan nagy a különbség a többi városunkhoz, régiónkhoz képest, hogy nem visz előbbre a velük való összehasonlítgatás. Budapestet Európa hasonló súlycsoportú városaihoz kell hasonlítani, mert a velük vívott versenyben kell helytállnia. A főváros a húsz legnagyobb település között, egyedüli kelet-európaiként, a 14. helyen áll. Az Eurostat legutóbbi Regionális területi évkönyve szerint közel hárommillióan élünk Budapesten és az agglomerációban. Amikor a város gazdaságát vizsgáljuk, érdemes emlékeznünk, hogy a főváros és az agglomeráció lokális piaca nagyobb, mint Litvániáé, Szlovéniáé, Lettországé vagy Észtországé, nem beszélve Ciprusról, Luxemburgról vagy Máltáról. Budapest 2018. január 1. óta önálló EU-régió, így nagyon jól látszik, hogy nemzetközi összehasonlításban ugyanolyan erős az országon belüli gazdasági pozíciója, mint a környező fővárosoknak, Varsónak vagy Prágának.

Vissza az időben!

Most épp fordított a helyzet a 2010 előtti állapotokhoz képest: amikor egyes országokban visszaesés tapasztalható, a mi gazdasági lendületünk töretlen. A két időszak között a különbséget a gazdaságpolitika adja. Az adórendszer átalakítása, a bérekre rakódó közterhek csökkentése, az unió legkisebb társasági adója a gazdasági szereplők számára kedvező környezetet biztosít. Ezeken túl az utóbbi években Budapest városvezetése és a kerületek is minden rendelkezésükre álló eszközt bevetnek azért, hogy a gazdaság szereplői számára európai viszonylatban is vonzó régióvá váljunk.

Egyik első mérföldkő volt, hogy Tarlós István irányításával a főváros kidolgozta, majd a közgyűlés a 2015. júniusi ülésén elfogadta a város történetének első gazdaságélénkítési és munkahelyteremtési stratégiáját. Ez kimondta, hogy Budapest 2030-ra legyen Közép-Európa vezető gazdasági térsége, az a hely, ahol érdemes vállalkozni, mert támogató az üzleti környezet, váljon jól szervezett gazdasági térré, legyen az ötletek városa, amely élhetőségével és lendületével vonzza a kreatív vállalkozókat, valamint az a hely, ahol jó dolgozni, ahol megújuló, rugalmas és befogadó a munkaerőpiac.

Hol tartunk a célok megvalósításában? Nézzünk három mutatót: GDP, foglalkoztatás és munkanélküliség. 2010-ben sem Magyarországon, sem Budapesten nem volt GDP-bővülés. Jelenleg a hazai növekedés Európában az egyik legnagyobb: ötszázalékos. Budapesten „termelődik” meg a magyar GDP 37 százaléka, vagyis ezt a teljesítményt a főváros nélkül nem érhettük volna el. A foglalkoztatást tekintve 2010 júniusában 713,5 ezer budapesti lakos dolgozott a KSH szerint, az idén júniusban pedig 127 ezerrel több, azaz 840,5 ezer. 2018-ban a 20–64 évesek foglalkoztatási rátája a fővárosban 77,3 százalékos volt, ami a legjelentősebb javulást mutatta a környező nagyvárosokhoz képest. 2014 óta Bécsnél és az Európai Unió átlagánál is jobbak vagyunk, 2016-ban elértük a 2020-ra megcélzott 75 százalékot. Jelenleg Berlinhez hasonlók az értékeink, de Pozsony, Varsó és Prága foglalkoztatási rátája még jóval magasabb. Nyolc év alatt a foglalkoztatás bővülése az uniós átlag két és félszerese. A munkanélküliséget tekintve, 2010 első fél évében 70,1 ezren voltak munka nélkül Budapesten, a munkanélküliségi ráta 9,1 százalék volt. Most több mint 50 ezerrel kevesebben, azaz 19,7 ezren vannak, a munkanélküliségi ráta pedig 2,3 százalék, amely a legszigorúbb elemzők szerint is a teljes foglalkoztatottság szintje. Manapság már komolyabb feladatot jelent a munkaerőhiány, mint a munkanélküliség kezelése.

Három szektor a középpontban

Ami pedig a hátteret illeti, a fővárosi gazdaságfejlesztés a korlátos forrásai miatt az alábbi szektorokat helyezte a fókuszba: a tudás- és készségalapú gazdaságfejlesztést, az üzleti innovációban rejlő lehetőségek jobb kiaknázását, a zöldgazdaság meggyökereztetését, hogy az energiatakarékosság és a megújuló energiaforrások használata késztesse innovációra a gazdasági szereplőket, valamint a turizmusban rejlő gazdasági lehetőségek kihasználását. Utóbbit különösen azért, mert Budapest Magyarország legjelentősebb turisztikai desztinációja, ahol a turizmus a város gazdaságának egyik nagyon fontos húzóterülete, ezért a fejlesztése élvezzen kiemelt figyelmet.

Hol tartunk most e három területen? Beszédesek az elismerések és a teljesítmény is. Az idén Budapest lett Európában a turisták számára legjobb úti cél, valamint Kelet-Közép-Európában a legélhetőbb város az Economist Intelligence Unit szerint. 2018-ban fővárosunk elnyerte az Európai Bizottság által alapított Startup Europe Díjat, vagyis a startupok számára legjobb közigazgatásnak járó elismerést. Idetartozik, hogy ugyanebben az évben brit elemzők szerint a brexit után Nagy-Britanniából elköltözni kívánó startupok számára is a legjobb európai város lett Budapest. Fontos elismerés az is, hogy tavaly a magyar főváros egyike lett a világ 100 leginnovatívabb településének a Cities Today által készített felmérés szerint, és ugyancsak 2018-ban a 280 EU-régió közül Budapesten a második legnagyobb lett a foglalkoztatottak között a csúcstechnológiai iparban és a tudásintenzív szolgáltatásokban dolgozók aránya (10,2 százalék), és ebben a tekintetben csupán Oxford előz meg bennünket.

Ezek is érdekelhetnek

További híreink