Minden harmadik megkérdezett azt mondta, hogy a pártok környezettudatos álláspontját veszi figyelembe, amikor szavaz az október 13-i parlamenti választásokon.
A lengyelek több mint fele úgy véli, hogy a kormánynak, a parlamentnek és a politikusoknak kell cselekedniük az éghajlati katasztrófa elkerülése érdekében – összegez a Kantar kutatóintézet által készített, Földlakók támadása című jelentés. A megkérdezettek közel nyolcvan százaléka képes lenne elfogadni a műanyag palackban árusított italok drágulását, háromnegyedük szerint ki kell váltani a szenet megújuló energiaforrásokkal, 44 százalék pedig egyetért azzal, hogy teljesen be kellene tiltani a szén és a fa égetését a háztartási kályhákban. A klímaváltozás miatti aggodalom áthatja a kultúrát, sok embert arra sarkall, hogy kivonuljon az utcai demonstrációkra. Szeptember 20-án legalább hatvan lengyel városban volt megmozdulás, csatlakoztak a globális klímasztrájkhoz. Bő egy héttel később Dawid Podsiadło, a legnépszerűbb lengyel popénekes megszakította varsói nemzeti stadionbeli koncertjét, hogy felhívja a figyelmet az emberiséget veszélyeztető globális felmelegedésre, s ezt a mintegy ötvenezer rajongója óriási tapssal jutalmazta.
A lengyel hatóságok nem közömbösek a téma iránt, élénken reagálnak a hangulatra. Mateusz Morawiecki miniszterelnök kedden jelentette be kormánya Eko KPRM programját, melynek célja a közigazgatási intézményekben használt műanyagmennyiség csökkentése. A projekttel kapcsolatos sajtótájékoztatón bemutatott népszerűsítő kisfilmben elhangzott: bolygónk természeti erőforrásainak a védelme a világ kormányainak az egyik legfontosabb feladata.
A választási kampány hevében az ellenzék csoportosulásai is programjaik környezetvédelmi részét hangsúlyozzák, több pénzt ígérnek az aszály elleni küzdelemre, továbbá a szmog csökkentésére. A jelöltek a tömegközlekedés és a kerékpárutak fejlesztését, valamint a vasúti beruházások finanszírozásának a szükségességét hangoztatják.
A lengyel klímavita kényes témája a szénhasználat, amely a megszólaló szakértők szerint a legfőbb oka a felmelegedésnek.
Az ország villamosenergia-szükségletének több mint nyolcvan százalékát olyan erőművekből biztosítják, amelyek lignitet vagy faszenet használnak. Ezért a szénről való teljes lemondás rendkívül nagy kihívás, és eddig nem hangzott el konkrét dátum a kormány részéről, hogy mikor lenne képes kiváltani ezt az energiaforrást, hiszen az átállás időt és pénzt igényel.
Ugyanakkor a kabinet szükségesnek tekinti a szénmentesítést, és azt hangsúlyozza, hogy fokozza majd az energiaforrások diverzifikációját. Ez következik az Igazságos átalakulás – energiakilátások a jövő évtizedre című panelvitából, amelyet a közelmúltban tartottak a Krynicai Gazdasági Fórum keretében. Henryk Kowalczyk környezetvédelmi miniszter pedig nemrég egy interjúban a fokozatosságot hangsúlyozta: „Csökken a szénfogyasztás az energetikában és a fűtésben, de ez hosszú távú folyamat.” Krzysztof Tchórzewski energiaügyi miniszter a varsói Új Ipari Kongresszuson elmondta: a nemzetgazdaság nulla szén-dioxid-kibocsátásra történő áttérése 700-900 milliárd euróba kerülne. Lengyelország nem képes arra, hogy egyedül viselje ezeket a költségeket, a teljes átállás tehát az Európai Unió segítsége nélkül nem fog megtörténni – figyelmeztetett a varsói tisztségviselő.
Borítófotó: Tüntetés a Białowieża őserdő védelmében, 2016-ban. A lakosság majdnem fele betiltaná a fa- és széntüzelésű kályhákat
