A közepes fejlettség csapdájában

Publicisztika Szajlai Csaba
Napjaink egyik legtöbbször emlegetett közgazdasági fogalma „a közepes fejlettség csapdája”. Számos elemzés, tanulmány jelenik meg azzal kapcsolatosan, hogy miként lehetne ezt elkerülni. Amennyiben a csapdahelyzet okozta veszélyre szeretnénk rámutatni, az abban áll, hogy a fejlett országokhoz képest hátrányból indulók gazdasága egy ideig dinamikusan képes felzárkózni, azonban egy adott ponton a fejlődés megakad, elvész a lendület. Az ország gazdasági értelemben csupán „közepesen fejlett” marad, és ebből a helyzetből képtelen kitörni. A jelenség okait taglaló szakirodalom számos kiváltó tényezőt azonosít, amelyek közül mindenképpen meg kell említeni a munka- és nyersanyagintenzív növekedési modell tartalékainak fokozatos kimerülését, valamint a tudás és technológia által vezérelt gazdasági szerkezetre való átállás elmaradását. Ha górcső alá vesszük az elmúlt ötven-hatvan év gazdasági felzárkózási sikertörténeteit, ilyennek minősül a Távol-Keleten Japán, Dél-Korea, Tajvan, Európában pedig Finnország.

SZAKÁLI ISTVÁN LORÁND
A Századvég Gazdaságkutató vezető elemzője

Amikor a kormány olyan hosszú távú gazdaságfejlesztési célkitűzést fogalmaz meg, hogy a magyar gazdaság legalább két százalékponttal az EU átlaga felett növekedjen, tulajdonképpen a csapdahelyzet elkerülésének a peremfeltételét határozza meg. Gazdaságunk makromutatói jelenleg igen biztatóan alakulnak, azonban annak érdekében, hogy a GDP bővülésére vonatkozó célkitűzés hosszú távon teljesülhessen, további lényeges változásokra van szükség. Nem csupán a gazdaságban, hanem a társadalom szinte mindegyik alrendszerében, az oktatástól kezdve egészen a demográfiáig. Akár jó hírnek is tekinthető, hogy ezekkel a kihívásokkal nem vagyunk egyedül. A Visegrádi Együttműködés mindegyik országa hasonlóakkal küzd. Ha fel akarnak zárkózni a fejlett nyugati országokhoz, gazdasági szerkezetükben szintet kell ugrani. Jelenleg az elég nagy belső piaccal rendelkező Lengyelország kivételével az egészséges mértékűnél jobban függnek az EU-s piacoktól, főként a német gazdasági növekedés dinamikájától. Ezt a függést csak akkor lehet csökkenteni, ha a keletkező belső megtakarítások és az uniós források segítségével sikerül átállni a fenntartható, tőke- és tudásalapú gazdaságra. Az elmúlt időszakban több konferencia is a V4-ek szorosabb gazdasági együttműködésének a lehetőségeivel foglalkozott. Amellett, hogy a térség országai egymásnak természetes versenytársai, az egészséges versenyen túl bizonyos stratégiai területeken az erőfeszítések összehangolása tűnik logikus lépésnek. Ehhez pedig kitűnő alapot biztosít a sikeres politikai kooperáció. Ilyen közös stratégiai célkitűzés lehet a közepes fejlettség csapdájának elkerülése. A szakemberek szerint elsősorban az innovációs és k+f kapacitások, a rendelkezésre álló erőforrások összehangolása, az oktatási intézmények együttműködésének a szorosabbra fűzése, az agyelszívás megállítását és a magasan képzett szakemberek hazatelepülését elősegítő tapasztalatmegosztás, a közös programok kidolgozása, valamint a szorosabb együttműködést lehetővé tevő infrastruktúra-fejlesztés területén vannak mindeddig ki nem használt lehetőségek.

Ezek is érdekelhetnek

További híreink