MODELLEK
Németország az európai klímavédelem és a zöldenergia élharcosa, ugyanakkor a legnagyobb szénfelhasználó az EU-ban. A kormány 2022-re az utolsó atomerőművet is bezárná, ám az ország energiaigényeinek a kielégítése érdekében a megújuló erőforrások mellett kénytelen szenet is felhasználni, sőt reaktorokban előállított villamos energiát importálni Franciaországból.
SZÉN HELYETT GÁZT
Angela Merkel kancellár még a davosi Világgazdasági Fórumon jelentette be, hogy kormánybizottságot állítanak fel a szén kiváltására a németországi energiamixben – gázerőművek üzembe állítását tervezik. A német felhasználás körülbelül negyven százalékát a szén adja. Az ország az EU legnagyobb szénfelhasználója, évi 222 millió tonnát éget el, többet, mint amennyit az uniós rangsorban következő három tagállam (Lengyelország, Csehország és Görögország) együttesen. A német felhasználás 22-szerese a tízmillió tonnás magyarnak, holott a lakosságbeli különbség csupán nyolcszoros. Ráadásul a németek által elégetett szén háromnegyede lignit, amely a legrosszabb minőségű szénféleség.
A szénalapú energiatermelés leváltása azonban nem megy könnyen. A német ipar lobbiszervezetei például attól tartanak, hogy emelkednek az energiaárak. Becsléseik alapján 2030-ig ez 54 milliárd euró többletköltséget okozhat. A szenes áramtermelés ráadásul több ezer embernek ad munkát, főleg a szegényebb keleti tartományokban. A kormány javaslata szerint állami kompenzációval könnyítené meg a széntől való megszabadulást az erőművek üzemeltetői számára. Ez ellen viszont a zöldszervezetek tiltakoznak, mondván: inkább a kibocsátási határértékeket kellene szigorítani.
ÁRAMSZÜNETEK
Az energiarendszerekben azonban nemcsak a szenes erőművek leállítása okoz problémát, hanem a megújulók is. Júniusban például több áramszünet is volt Németországban, Nagy-Britanniában pedig több millió háztartás maradt villamos energia nélkül augusztus elején, részben annak következtében, hogy egy szélerőmű átmenetileg kiesett a termelésből. A júniusi német vészhelyzet során az azonnali piacon hirtelen megugrottak az árak, majd visszazuhantak, amikor a napelemes termelésből származó áram hirtelen elárasztotta a piacot. A briteknél egy villámcsapás következtében leállt egy Londont ellátó gáztüzelésű és egy szélerőmű is.
Mindkét eset arra hívja fel a figyelmet, hogy a megújulókat gondosabb tervezéssel célszerű bekalkulálni az ellátásba. Jó példa erre egy Ausztráliában nemrég indult per is. A helyi szabályozó hatóság négy szélerőmű üzemeltetőjét perelte be, azzal vádolva őket, hogy egy 2016-os áramszünet kialakulásában jelentős szerepet játszottak. Az incidens nyomán élénk vita bontakozott ki arról, hogy egy földgázban és szénben gazdag országnak mennyire kell támaszkodnia a megújulókra.
Szélsőséges áringadozásokra a tengerentúlon is akad példa. Texasban például előfordult, hogy az árak a 15 dollár alatti szintről hirtelen a megawattóránkénti 9 ezer dollárra száguldottak egy hőhullám idején. Az államban a legnagyobb a szélenergia részaránya a termelésben az USA-n belül. Hasonló a helyzet Kaliforniában, amely felhasználásának a negyven százalékát megújuló forrásokból, főleg napelemes termelésből fedezi. Nyáron, a délutáni órákban gyakran előfordul, hogy az azonnali piacon nulla alá csökkennek az árak.
A MAGYAR HELYZET
Nálunk a megújulókon kívül az atomenergia mellett kötelezte el magát a kormány. „A fogyasztó és az ipar számára nem volna lehetséges alacsony, illetve versenyképes energiaárakat biztosítani, ha Magyarország is a német energiaellátási modellt választaná” – nyilatkozta júliusban a Magyar Nemzetnek Süli János, a paksi atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter. „A kettős energiarendszer kiépítése luxus, csak a németeknek van meg a teljes kapacitásuk megújulóból és hagyományos erőművekből is. Mi az atomerőművekkel meg tudunk felelni a szén-dioxid-kibocsátási követelményeknek, míg a németek barnaszén-tüzelésű létesítményekkel egészítik ki a villamosenergia-termelésüket. Egységnyi magyar áram előállítása negyven százalékkal kisebb szén-dioxid-kibocsátással jár, mint a klímavédelem élharcosának tekintett németeknél” – tette hozzá.
