Ütemterv szerint halad a szuperkórházprojekt

Címlap
„A XXI. századi betegellátás az általam csak 3T néven emlegetett program mentén változtatható meg gyökeresen” – fejtette ki a miniszterelnöki megbízott, aki szerint a tisztelet, a törődés és a tudomány előtérbe helyezése a kulcs az egészségügyi rendszer megújításához. Budapest teljesen új, legmodernebb kórházának, a Dél-budai Centrumnak (DBC) az építése is ennek szellemében történik.

BEDROS J. RÓBERT

– Miként lehetne hatékonyabb a hazai egészségügyi ellátórendszer?

– Az egészségügyi ellátórendszer egy rendkívül komplex mátrix, amelyben a különböző gyógyítási területek, kórházak, szakrendelők, háziorvosok együttesen látják el a betegeket. Minden egység kölcsönhatásban van a másikkal. Ha a hármas bármelyik szereplője nem megfelelő módon végzi a feladatát, az kihat a másik két szereplőre is. Éppen ezért az azonos ellátási területen lévő egységeknek egy központi, szakmai és logisztikai irányítást kell kapniuk. Ily módon maximalizálni tudjuk az erőforrásainkat ellátási területenként. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy folyamatos szakmai információáramlás történjen a szolgáltatásban részt vevők között. Az új szuperkórház kapacitásait is úgy tervezzük meg, hogy szinergiában legyenek a budai régió és az agglomeráció egészségügyi ellátásában részt vevők feladataival.

– Egy szakmai előadásában azt mondta, hogy elérkezett a szemléletváltás ideje. Mire gondolt?

– Az egészségügyi ellátás szolgáltatás és szolgálat is egyben, amelynek a színvonala három tényező változása alapján alakulhat. Először is a szolgáltatást nyújtó embereknek, jelen esetben az egészségügyi dolgozóknak betegközpontú magatartást kell tanúsítaniuk. Az, hogy empatikusan, türelmesen viselkedünk, nem más, mint a betegek iráni tiszteletünk. A második fontos dolog az, ami miatt az egészségügyi dolgozók ezt a hivatást választották: a beteg emberek segítése, támogatása – ez a törődés. Ez az, ami az egészségügyi szolgáltatást megkülönbözteti minden más szolgáltatástól, kiemeli közülük. A harmadik tényező, amely minősíti az ellátást, a szakmai felkészültség és az ehhez szorosan kapcsolódó megfelelő technikai háttér, azaz a tudomány. Amennyiben ez a három megvan, akkor a betegeknek az egészségügyről kialakított sztereotípiája egy csapásra megváltozik. Ez később az ágazatban dolgozók társadalmi megbecsülését is maga után vonja. A kormány mindezen tényezők financiális hátterének a megteremtését már megkezdte. Most az ágazatban dolgozókon van a sor: betegközpontú és szolgáltatásalapú ellátást kell biztosítanunk. Ahogy mondani szoktam: meg kell fogni a beteg kezét!

– Utolsó beszélgetésünkkor éppen lezárult a központi kórházak tervpályázata. Hogy áll most a Dél-budai Centrum projekt?

– A DBC Budapest története legnagyobb kórházfejlesztési programjának a részeként épül meg, a főváros teljesen új, modern szuperkórháza lesz. Először is hangsúlyozom, hogy semmilyen vele kapcsolatos orvosieszköz-beszerzés nem történt, s nem is történhetett, hiszen a kezdetektől fogva azt hangsúlyozzuk, hogy a jövő eszközparkját építjük az új szuperkórházba, amelyet ha akarnánk, sem tudnánk most megvásárolni, hiszen jelenleg fejlesztik. Éppen ezért orvostechnológusok, informatikusok, tervezőmérnökök és természetesen orvosok is folyamatosan dolgoznak a leendő intézmény orvostechnikai specifikációin. Munkájuk gyümölcse egyfajta kézikönyv lesz a tervezőknek, akik minden területet, minden folyosót a legmodernebb, leggyorsabb betegellátást szem előtt tartva álmodnak meg.

– Lehet-e már tudni, hogy mely tervezőiroda készítheti el a DBC terveit?

– A Dél-budai Centrum tervpályázatában két nyertest hirdettünk. Mindkét iroda kimagasló szakmai tudásról tett tanúbizonyságot a beadott munkájával. Ők indulhattak a hirdetmény nélküli, meghívásos, tárgyalásos közbeszerzési eljáráson. Fontos ponthoz érkeztünk, hiszen a leadási határidő lejárt, így hamarosan győztest hirdetünk. A terület régészeti feltárása és lőszermentesítése is elkezdődhet. Mindeközben a NIF Zrt. Dobogó városrész közlekedési tanulmányát készíti, amely szakértői anyagból az is kiderül majd, hogy indokolt-e rövid távon a kötött pályás közlekedés kiépítése.

– A nyugati egészségügyi fejlesztések egyre inkább a komputerizált egészséggyárak létrehozása felé tolódnak. A Dél-budai Centrum létrehozása is ehhez igazodik?

– Magyarországon a betegségek nemzetközi osztályozási rendszere nagyjából 14 ezer kórt tart nyilván, ezek ellen hozzávetőlegesen négyezer műtéti és nem műtéti beavatkozással, továbbá ugyanennyi gyógyszerfajtával lépünk fel. Ez a küzdelem csúcstechnológia nélkül nem teljes, éppen ezért van szükség arra, hogy a szuperkórházakat a legmagasabb színvonalú gépparkkal és informatikai eszközökkel szereljük fel. A high-tech és a komputerizált eszközök tesznek még okosabbá minket, segítik a küzdelmünket. Mindezek együttesen lerövidítik a betegutakat, valamint a gyógykezelések időtartamát. De az automatizált és robotizált gyógyításban is pótolhatatlan az orvosok és az egészségügyi szakdolgozók gondoskodása, figyelme. Sosem felejthetjük el, hogy a középpontban mindig az ember áll.

– A főváros budai régiójának orvosi ellátottsága messze elmarad a pesti oldalétól. Az eredeti koncepcióhoz képest nem három, hanem négy centrum létesül. Menyiben érinti ez a DBC orvosszakmai terveit?

– Kezdetben sokan megkérdőjelezték a Dél-budai Centrum létjogosultságát. Akik ezt tették, 1,2 millió lakos magas szintű egészségügyi ellátását vonták kétségbe. Ahogy a dél-budai és az agglomerációban élő, úgy a közép-budai polgároknak is joguk van a lehető legjobb orvosi ellátáshoz. Amikor a központ kapacitásait terveztük, azzal is kalkulálnunk kellett, hogy az igényjogosultakon kívül is komoly esetszámmal számolhatunk, hiszen mindenki a legmagasabb szintű szolgáltatást szeretné kapni. Öröm számunkra, hogy a Szent János Kórház bázisán épülő centrum az ott élők részére közelebb viszi a legjobb egészségügyi ellátást. Ily módon összességében kiegyenlítődik a korábbi aránytalanság e téren a pesti és a budai oldal között.

– A statisztikai adatok szerint Magyarország az élmezőnyben van a vezető halálokok tekintetében. Mindig visszatér a kérdés: miként lehetne javítani a kimutatáson? 

– Itthon a születéskor várható́ élettartam négy és fél évvel nőtt, így 75,8 esztendőre bővült 2000 és 2017 között. Ez alapjában véve jó hír, de sajnos még így is az európai átlag alatt vagyunk. A dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás és az elhízás külön-külön is jelentős kockázati tényező, amelyekkel szemben már kialakult egy társadalmi elutasítás, mely jó alapját képezi a fentiek elleni harcnak. Ahogy már az elmúlt években többször is hangsúlyoztam: a népegészségügyben nagy létjogosultsága lenne egy egészségügyi polgári szabadegyetemnek, amelyet közintézményekben ingyenesen, előzetes regisztrációhoz kötötten hallgathatnának a honfitársaink. Mint azt többször mondtam, meg kell tanulnunk azt is, hogyan maradjunk sokáig egészségesek. A szakemberek egy központilag kidolgozott, betegség-megelőzési
ismereteket tartalmazó előadás-
so-ro-zatban országos szinten segíthetnének az embereknek egészségesnek maradni. Emlékezzünk csak vissza, hogy az általam elindított Kórházak éjszakája is mekkora sikerrel debütált, ezt az országban több intézmény is a magáévá tette. 

Komoly igény van az egészséggel kapcsolatos ismeretek megszerzésére. Az elsajátított tudás később rengeteg adóforintot takaríthat meg az államnak, mert egy egészségesebb társadalomban a gyógyításra fordított költség is kisebb. Ezenfelül már a kisdiákok alaptantervében is hangsúlyosabban szerepelhet a betegség elkerülése, egyfajta egészségügyi alapismeretek keretében. Ennek bevezetését mindenképpen támogatnám, mint ahogy elkötelezett híve vagyok a prevenciónak is.

Ezek is érdekelhetnek

További híreink