Nagyon lagom

Való Világ
Májusban foglalkozott a Bloomberg a H&M svéd ruházati üzletlánc katalógusával, ugyanis a cég közleménye szerint már nem ad ki többet, a magazint online terjeszti. A napokban megjelent az IKEA katalógusa is, de az itthon már csak bizonyos rendezvényeken és az áruházakban elérhető.

MI LESZ VELED, IKEA-KATALÓGUS?

Szokás szerint augusztusban megérkezett az IKEA lakberendezési katalógusa, amely kifejezetten a hálószobára fókuszál. A tavalyi megjelenés körül sem indított a cég nagyobb bevezető kampányt, az ideit pedig leginkább a közösségi médiában promotálta, főként az online elérhető és lapozható verzió linkjével.

 

Sokan tértek át a webes megoldásra

Az ugyancsak svéd H&M tavasszal jelentette be, hogy a mostani az utolsó stíluskatalógusa. Az OTTO csomagküldő 69 év után dobta be a törülközőt, a Victoria’s Secret pedig három évvel ezelőtt hagyott fel a magazinkiadással. Ehhez képest üde színfolt, hogy az IKEA ki is nyomtatta a lapot, kérdés persze, hogy hány példányban. A Bloomberg májusi cikke világszerte 190 millió példányt említ, ami világszinten is a legnagyobb példányszámok közé tartozott. Ám úgy látszik, a webshopos értékesítés lassan mindent felülír, hiszen a kommunikáció, ahogy a vásárlás is, mind nagyobb mértékben terelődik át a telefonok és laptopok képernyőjére.

Nem kell marketingszakértőnek lenni ahhoz a megállapításhoz, hogy a lakberendezésben az üzletek (az IKEA-nak itthon kettő van) átveszik a magazinok szerepét. A cég a bútorrészlegét mind a soroksári, mind a budaörsi áruházban úgy alakította ki, hogy ötleteket lehessen csenni, csakúgy, mint a magazinból. A cél, hogy a vásárló bemenjen a boltba, vegyen egy-két apróságot, a bútorokat pedig rendelje meg a neten. A korábbi elv az volt, hogy a katalógusból szerezzen ötleteket, majd menjen el az áruházba és vegye meg a terméket. Mind a kettőben jó sell up (értékesítési) rendszer bújtatható el, de ma már az üzletek sokkal értékesebbek annál, hogy a rendelkezésre álló felületen bemutassák a teljes áruválasztékot, főleg egy bútorboltnál, ahol egy-egy terméknek 4-5 vagy ennél több permutációja van – természetesen más-más árban. Ezekből a variációkból állít össze a cég csapata olyan szetteket, ötleteket, amelyek véleményük szerint kurrensek, árban elfogadhatók és persze a profitot is el lehet bennük bújtatni. Magyarul minek bemutatni az olcsó terméket, ha a szettben eladható a drágább is. Jó példa erre a Lycksele egyszemélyes fotelágy, fekete-fehér huzattal. Ez a szett tavaly 40 ezer forint körül volt elvihető, most ugyanez 57 ezer körül van. A titok nyitja, hogy tavaly egy olcsóbb (Lövas) matraccal árulták a szettet, most pedig egy jóval drágábbal. Természetesen megvásárolható az olcsóbb matraccal is, de az árkommunikáció mégiscsak a profitábilisabb termék felé vezeti a vásárló kezét. (Összehasonlítva a tavalyi Lövas matrac árát az ideivel, itt is volt 2 ezer forintos drágulás.)

 

Árgarancia

A katalógus gyors átlapozása mellett megállapítható, hogy sok terméknek nem változott az ára, azaz az IKEA tartja magát az egykori stratégiához, vagyis a hosszú távú árgaranciához. Ám az is észrevehető, hogy egyre több termékkombinációval kínál ötleteket, amik nagyon nehezen hasonlíthatók össze az előző évi variációkkal. Ahol azonban volt emelés, ott nagyon érződik. Van, ahol 10, van, ahol 15 százalékkal nőtt az ár tavalyhoz képest. Sőt találtunk egy terméket (Skogsta 235×100-as ebédlőasztalt), amelynek vélhetően a bevezető ára volt nagyon alacsony egykor, ugyanis két év alatt csaknem 40 százalékkal lett drágább. Vagyis a gyengébb forint és a világpiaci alapanyagár-mozgások nehézsége esetenként meglátszódnak az árak változására rendkívül kényes IKEA termékkínálatában is.

Ezek is érdekelhetnek

További híreink