Kellene egy jó magyar csapat

Mátrix
Andrej Danko szlovák házelnök még nem hirdette ki a 2020-ban esedékes szlovák parlamenti választások időpontját, de a voksolásra valószínűleg február 29-én kerül sor, mivel a mostani parlament megbízatása március 5-én véget ér. Egyelőre úgy néz ki, hogy egyetlen magyar képviselő sem lesz a pozsonyi törvényhozásban, ezért a magyar szavazóbázisú pártoknak minél hamarabb meg kellene egyezniük a közös indulásról.

BUGÁR NEM AKAR FÉLREÁLLNI

A legfrissebb felmérések szerint ha most rendeznék a választásokat, akkor kilenc párt jutna be a törvényhozásba, köztük három parlamenten kívüli tömörülés: a Progresszív Szlovákia/Együtt koalíció, a Kereszténydemokrata Mozgalom, valamint a júniusban leköszönt államfő, Andrej Kiska Az emberekért elnevezésű frissen alakult pártja, amelyről lényegében csak azt tudni, hogy ki az elnöke. Szlovákiában kormányváltó hangulat van, de az emberek kevésbé bíznak a jelenlegi ellenzékben, és szívesen szavaznának a most tiszta lappal induló pártokra, amelyek a korrupció visszaszorítását, az alvilág és a politika összefonódásának a feltárását, valamint az érintettek felelősségre vonását ígérik. Hogy egyre élesebb lesz a belpolitikai küzdelem, az kiviláglik az egymásnak üzengető pártvezetők retorikájából, a többiekre mutogatásból, de leginkább a sajtóban megszellőztetett és eddig titkosként kezelt információkból.

 

Az alvilág polipja

A tavaly februári újságíró-gyilkosság (Ján Kuciak és jegyese megölése) megrendelésével vádolt Marián Kočner vállalkozóról a közvélemény megtudhatta, hogy számos politikai vezetővel, kormánytaggal, magas beosztású hivatalnokkal és rendőrrel állt kapcsolatban, titkosított SMS-einek tartalmát folyamatosan szivárogtatja ki az ellenzéki sajtó, és ezek sokak számára igencsak kínosak. Az egyik érintett személy Bugár Béla, a Most-Híd vegyes etnikumú kormánypárt vezetője és a parlament alelnöke, aki tavaly márciusban, alig két héttel a Kuciak-gyilkosság után a Maldív-szigeteken találkozott Marián Kočnerrel. Bugár akkoriban azt mondta, csak véletlenül futottak össze a szálloda kávézójában, és a puszta köszönésen kívül semmiről nem esett szó köztük. Aztán kiderült, hogy együtt reggeliztek. A most nyilvánosságra került egyik SMS szerint Kočner arról írt Alena Zsuzsovának (aki az újságíró és jegyese gyilkosait felbérelte), hogy a bűncselekmény miatt kirobbant társadalmi elégedetlenség lecsillapításában és a Fico-kormány megmentésében Bugárral is számolni lehet, bár a pártja vezetőségében vannak, akik a koalícióból való kilépést sürgetik. Végül a Most-Híd a kormánykoalíció tagja maradt, de támogatottsága az egymást követő felmérések szerint egyre csökkent, és egyedüli kormánypártként most már nem lépné át a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt sem. Bugár Béla számára a 2019-es év egyébként sem volt sikeres. Elindult az államfőválasztáson, de az első körben csak 3,1 százalékot szerzett, két százalékponttal kevesebbet, mint amennyit a 2014-es elnökválasztáson indult magyar jelölt, a felvidéki Magyar Közösség Pártja (MKP) által támogatott Bárdos Gyula (5,1 százalék).

Aztán jött a „himnuszügy”, a magyar nemzeti ima eléneklését büntető (immár módosított) törvény, ami nagy felháborodást keltett a felvidéki magyarok körében, és kiderült, hogy a javaslatra a Most-Híd parlamenti képviselői is rábólintottak. A Most-Híd a májusi EP-választáson is leszerepelt: mindössze 2,6 százaléknyi szavazatot kapott. A parlamenten kívüli MKP-nak az 5 százalékos küszöbhöz alig 400 voks hiányzott (4,96 százalékot kapott), így a felvidéki magyarság 2004 óta először nem képviselteti magát az Európai Parlamentben.

 

Periférián a magyar régiók

Mindezek ismeretében fogalmazódott meg a kérdés: milyen módon kellene politizálniuk a magyar szavazóbázisú pártoknak, hogy továbbra is legyenek magyar képviselők a szlovák törvényhozásban? Független értelmiségiek és civilek nyilatkozatban sürgették az összefogást, és az immár tíz éve tartó ellenségeskedés befejezését. Az MKP is ezt szorgalmazza már huzamosabb ideje, de azzal a kikötéssel, hogy csakis etnikai alapon tudja elképzelni a politizálást, mert a Most-Híd mindenáron együttműködésre való törekvése a szlovák pártokkal zsákutcába vezetett: a magyarok lakta régiókban nem valósultak meg komolyabb beruházások, a közúti és a vasúti közlekedés fejlesztésében sem történt semmi lényeges, illetve azokban a közép- és kelet-szlovákiai járásokban, ahol viszonylag sok magyar él, a legnagyobb a munkanélküliség és a legalacsonyabbak a bérek. A két párt összefogásának azonban a legnagyobb akadálya Bugár Béla személye, aki néhány éve még a legnépszerűbb politikusok egyike volt a szlovákok körében, és több mint százharmincezer magyar is őt méltányolta preferenciaszavazataival egy-egy parlamenti választás során. Mára azonban ez a tisztelet szinte teljesen szertefoszlott, és a Bugárral szemben korábban igen elnéző pozsonyi sajtó is rendre zavarba hozza a pártelnököt a különböző ügyeivel kapcsolatos kérdéseivel. Ennek ellenére magát hiteles és tisztességes, igazmondó politikusnak tartja, a személyét érintő bírálatokat pedig elutasítja. Az MKP illetékeseivel hosszú időn át azért nem akart tárgyalni, mert azok őt „alaptalanul” árulónak tartják. A választásokkal kapcsolatos egyeztető megbeszélésekre – amelyek már több mint egy hónapja kezdődtek – csak a társadalmi nyomás hatására szánta el magát, de eleve olyan feltételeket szabott, amelyek elfogadhatatlanok voltak az MKP-nak.

 

Kikopott, de taktikázik

A közvélemény eleinte semmi érdemi információt nem kaphatott a tárgyalásokról, és egyeseket is csak a helyben topogás késztetett a részletek kiszivárogtatására. Bugár először 30 százaléknyi helyet ajánlott fel a Most-Híd listáján, majd olyan koalíciót javasolt, amelyben ugyanilyen arányban oszlanának meg a helyek a két párt jelöltjei között. Jelenleg az 50-50 százalékos leosztásnál tartanak, de a Bugárt is érintő SMS-botrány hullámverései miatt az MKP szeretné, ha a Most-Híd elnöke nem venne részt a megbeszéléseken. Ő erre kijelentette, hogy kész akár nem is indulni a közös listán, de ugyanezt tegyék meg az MKP volt elnökei, Csáky Pál és Berényi József, valamint a jelenlegi elnök, Menyhárt József. Majd egy új helyzetet teremtve, múlt pénteken bejelentette, hogy pártja koalícióra lép a Magyar Kereszténydemokrata Szövetséggel (MKDSZ). Ezt a törpepártot sokak véleménye szerint Bugárék maguk hozták létre a választók megtévesztése céljából, hogy szavazatokat vigyen el az MKP-tól. A májusi EP-választáson éppen azok a voksok hiányoztak az MKP-nek az 5 százalékos küszöb átlépéséhez, amelyeket az MKDSZ kapott. Most az MKP-nek kell döntenie a hogyan továbbról. A Most-Híd felső vezetése, az Országos Tanács végül is hétfőn este bejelentette, hogy nem indul koalícióban az MKP-val, túlzásnak tartják a lista 50–50 százalékos megosztását. A párton belül többen is szerettek volna megállapodni az MKP-val, mások viszont tudatában vannak annak, hogy ha Bugár Béla távozik az elnöki tisztségből, az a Most-Híd összeomlását jelentené. Mindeközben egyik-másik szlovák párt is a magyar szavazatokra vadászik. A Progresszív Szlovákia a múlt héten jelentette be egy magyar platform létrehozását a párton belül. A felvidéki magyar politikusok előtt nem kisebb feladat áll, mint a csalódott vagy az elpártolt szavazók meggyőzése arról, hogy szükség van az összefogásra és a parlamenti jelenlétre is, de ennek nem lehet más célja, mint a következetes érdekérvényesítés és a magyarság kulturális, valamint gazdasági gyarapodásának az elősegítése.

 

Borítófotó: Tavaly így ünnepelték a tüntetők Fico kormányfő lemondását. A Kuciak-gyilkosságba több vezető is belebukott, Bugár Béla, akit itt Hazudós Bélaként említenek, még talpon van és dirigál

Ezek is érdekelhetnek

További híreink