Vándorúton
Az ENSZ 2017-et a fenntartható turizmus évének kiáltotta ki, bár úgy tűnik, pusztába kiáltott szavak voltak ezek, mert az iparág továbbra is robbanásszerűen növekszik, és egyre több dimenziójával okoz kellemetlenséget. Nem csak a környezeti károk jelentősek, a kulturális és társadalmi feszültségeket sem lehet figyelmen kívül hagyni. A turista szenved a tömegtől, a sorban állástól, az ott lakók a dugóktól, a zajtól, a kosztól, a részegen fetrengő külföldi fiataloktól. Az igényes utazó rosszul van attól, hogy semmit sem lát a szelfiboterdőtől vagy az európai művészet nagyjai előtt idétlenkedő ázsiai fiataloktól, libasorban lehet múzeumot látogatni, a templomok zajos átjáróházak. Az meg már szinte fel sem tűnik, mennyire elvész a couleur locale, a helyi atmoszféra a bábeli zűrzavarban. A bevételek ugyan ideig-óráig feledtetik a kellemetlenségeket, de a hosszú távú következményekkel most kezdenek számolni a szakemberek.
Elindult a szigorítás
A vita nemcsak elindult, de konkrét intézkedésekben is manifesztálódott, ugyanis több népszerű turisztikai célpont próbál azon egyensúlyozni, hogy a helyi lakosság és a látogatók igényeit is kiszolgálja. Egészen friss a hír, hogy augusztus elején a római hatóságok betiltották az üldögélést a Spanyol lépcsőn. Az intézkedés oka, hogy a turisták túl sokáig tartózkodnak a lépcsőn, ez pedig fokozza a tumultust. A helyszínen posztoló rendőrök sípszóval sürgetik az ücsörgőket, hogy felálljanak. Aki nem elég fürge, az 160 és 400 euró közötti pénzbírságot kaphat. Kiábrándító, nem?
Velence pedig a hatalmas tengerjáró hajókat tiltja ki. Lenyűgöző látvány, amikor az ódon paloták hátterében felbukkan egy-egy gigászi tengerjáró, és a belvárosban dokkol, de a helyieknek elegük van belőlük. A nagy hajók szennyezik a levegőt és károsítják a tenger élővilágát. Az olasz kormány mérlegeli a tengerjáró hajók elterelését, de a kritikusok szerint ez még nem oldja meg a problémát. Barcelonában is gondolkoztak a hajók kitiltásán, de a repülőtér bővítése is kiverte a biztosítékot. Horvátország népszerű helyei is küzdenek az áradattal. A Trónok harca sorozat rajongók tömegeit vitte Dubrovnikba, ahol már évek óta egy tűt sem lehet leejteni. A roham nem gyengül, tavaly 700 ezer turista látogatott a városba, az idén pedig ez 20 százalékkal növekedett. A város vezetése már korlátozta a kikötő forgalmát, és további forgalomcsökkentő intézkedéseket terveznek. A szintén nagyon népszerű Plitvicei-tavaknál csak előzetes foglalással lehet jegyet vásárolni, spontán látogatásra nincs lehetőség.
A holland Velencének is nevezett Giethoorn falut évente 350 ezer kínai turista látogatja meg. A helyi idegenforgalmi hivatal már letett a népszerűsítéséről, nem reklámozzák a települést, Amszterdamban pedig korlátozzák a kereskedelmi szálláshelyek nyitását, illetve nem szeretnének több szuvenírboltot sem. A turistákat pedig megbüntetik, ha nyilvános helyen alkoholt fogyasztanak vagy ha összevizelik a közterületeket. 2018-ban Párizs volt a világ legvonzóbb célpontja, mondhatnánk, hogy rég megszokták a várost felfedező tömegeket, de a hop-on hop-off buszokból elegük van. Korlátozásokat vezettek be, az emeletes buszok üzemeltetőinek nem kis bosszúságára. Bécsben is rekordot döntött a turizmus az idei év első felében: a legnagyobb gondot a Dunán közlekedő nagy szállodahajók jelentik, emellett a városi forgalmat az utasokat szállító buszok akadályozzák. A városvezetés az Arbnb-lakások kiadásának szabályait is módosítani szeretné. Amint felfedezte a sajtó a festői osztrák kisváros, Hallstatt szépségét, megindult az áradat az Alpokba. A 800 fős kisváros évente egymillió látogatót vonz, ami méretét tekintve egészen lehetetlen szám. A település első körben a turistabuszok parkolási idejét szabályozta, a buszoknak előre helyet kell foglalni, és csak meghatározott ideig várakozhatnak a kijelölt parkolókban. A dánok kényesen ügyelnek a legboldogabb ország címükre, így Koppenhágában folyamatosan arra törekednek, hogy kezeljék a látogatók mozgását. Úgynevezett csendes zónákat hoztak létre a helyi lakosok védelme érdekében, ezekben a negyedekben nem lehet újabb éttermeket, bárokat nyitni.
London is az egyre szaporodó Arbnb-lakásokat látja nagy problémának, hiszen a rövid távú kiadásra használt ingatlanok miatt egyre kevesebb a tartós életvitelre szánt bérlemény. Ezért korlátozták a kiadási időt, egy tulajdonos legfeljebb 90 napra adhatja ki a lakását egy évben.
Mi a megoldás?
Nehéz megjósolni, hová vezet a versenyfutás a turisták kegyeiért és az élhető otthonért. Az olcsó tömegturizmus önkorlátozására építeni illúzió, aki teheti, az utazni fog, legfeljebb nem nyáron, hanem télen, zordabb időben. A szezonok megszűnnek, az igazán népszerű célpontokban egész évben főszezon lesz, vagy már van. A lakosok vagy tűrik, vagy elmenekülnek, de elkerülhetetlen, hogy az ő érdekeiket is figyelembe vegyék a döntéseknél. Az mindenesetre világos, hogy a turizmus új gondolatokat igényel, így a jövő egyik fontos szakmájává válhat a fenntartható idegenforgalom szervezése, integrálása, szabályozása.
