ELINDULT AZ „ÜLTETÉSKÜLDETÉS” KIAKNÁZÁSA
Etiópiában 350 millió, míg Indiában több mint 200 millió fát ültetett el egy nap alatt a lakosság. Legalábbis erre hivatkoznak azok a civilek, akik szinte a világ minden táján egyre több embert buzdítanak faültetésre. A közösségi médiában külföldön és itthon is gombamód szaporodó csoportok szerint a klímaváltozást faültetéssel kell megállítani, az erdősítéshez pedig minél több mezőgazdasági területet kell megszerezni. A világszerte szinte közel egy időben indult mozgalmak kapcsán az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC) és a Zürichi Műszaki Egyetem kutatói arra jutottak, egymilliárd hektáron kellene világszerte erdősíteni annak érdekében, hogy az emberiség megnyerje a klímaharcot.
Óvatos a szakma
Kevésbé fogadták lelkesen a Figyelő által megkérdezett, nevük elhallgatását kérő, erdőgazdálkodásban jártas szakemberek az Etiópiából, illetve Indiából érkező híreket. Álláspontjuk szerint a facsemeték beszerzése és azok szállítása egyszerre, ekkora tételben hatalmas logisztikai kihívást jelent. Etiópia a világ legszegényebb államainak egyike, arról nem is beszélve, hogy ezeknek az országoknak az adottságaihoz képest ezek a számok nem jelentősek.
A szakemberek támogatják a fásítással kapcsolatos kezdeményezéseket, ám arra figyelmeztetnek, önmagában kevés több száz millió csemete elültetése. A fatelepítéshez, az erdősítéshez szakértelem kell, odaillő fafajták kiválasztásával, azok megfelelő ültetésével. Összességében a lapunk által megkérdezettek szerint pusztán „laikusok” ezekkel a kezdeményezésekkel kárt is okozhatnak, amennyiben egy adott területet korábban nem borított erdő, s az élővilága más körülmények között marad fenn. Említésre méltó az is, hogy világszerte mekkora médiafigyelmet kaptak ezek a megmozdulások, ráadásul a politikától sem mentes globális klímaharc égisze alatt.
Rét Nógrádban
Itthon megjelentek a Facebookon, illetve egyéb internetes felületeken a közösségi faültetési mozgalmak. A 10 millió Fa Mozgalom elnevezésű kezdeményezés civil szervezeteknél bevett mikroadományokból eddig közel 3800 fontot, azaz mintegy 1,4 millió forintot gyűjtött össze bő egy hónap alatt. A kezdeményezés célja, hogy rövid idő alatt 10 millió fát lehessen elültetni Magyarországon is. A mozgalmat Bojár Iván András hívta életre, aki Demszky Gábor főpolgármestersége idején Budapest városarculati tanácsadója volt.
Egy másik kezdeményezés, a szintén a Facebookon indult MyForest célja, hogy földterületeket vásároljanak közösségi adományokból, s szintén civil összefogással ezeket erdősítsék, majd erdőként értékesítsék tovább.
A MyForest a közösségi oldalán azt állítja, hogy a megmozdulás néhány héttel ezelőtti életre hívása óta sikerült megvásárolniuk egy 2,08 hektáros rétet Nógrád megyében, Csécse település mellett. A hozzáférhető, helyi képviselő-testületi üléséről készült jegyzőkönyv szerint a település még áprilisban bólintott rá az értékesítésre, amelyet régóta terveztek. A helyben lakók nem éltek elővásárlási jogukkal. Így a földforgalmi törvény szerint a vevőknek az egy darab – három budapesti lakhelyű magánszemélytől érkezett – pályázati kiírásban foglaltak szerint már szerepelniük kellene a tulajdoni lapon. A terület 1,350 millió forintért kelt el. A MyForest közben már arról tájékoztatott, hogy átvették a területet.
Ezzel szemben az Agrárminisztérium a Figyelő megkeresésére azt közölte, az augusztus 20. előtti adatok szerint nincs nyoma bármilyen tulajdonosváltásnak az adott területen. Válaszukban kiemelték: a terület 1996 óta a csécsei önkormányzat tulajdonában áll. Semmilyen tulajdonjog-bejegyzési kérelem, széljegy nincs a tulajdoni lapon, sőt a szomszédos ingatlanoknál sincs folyamatban tulajdonosváltás. Hozzátették: mivel hivatalosan semmilyen tulajdonosváltás sincs folyamatban, ezért a tárca nem minősíti a tervezett ügyletet.
Többcélú klímaerdő
Habár az etiópiai faültetésről a világ minden táján beszámolt a sajtó, a hazai kezdeményezésekről nem sok szó esett még itthon sem. A Magyar Nemzet számolt be róla pár hete, hogy a klímafaként is ismert hazai smaragdfaültetvény túl van az első gyérítésen. A hibrid kevés vizet használ fel, nem invazív, viszont jelentős a károsanyag-megkötő tulajdonsága. Steier József agrármérnök, ötletgazda a lapnak elmondta, az ültetvény is igazolja az eredményalapú, önfenntartó klímavédelem hasznosságát. Az innovatív megoldás túlmutat a hagyományos klímavédelmen: a smaragdfa törzse kiváló bútoripari alapanyag, karógyökere pedig lehetővé teszi a növénytermesztést a fasorok között, az így vetett gabona akár harmadával nagyobb termést hoz a kedvező mikroklíma miatt. Mézelő növényt telepítve méhlegelő hozható létre, segítve a méhcsaládok védelmét.
A magyar állam sem tétlenkedik: a kormány kezdeményezésére a meglévő erdőterület fenntartása érdekében az idén tavasszal 22 millió facsemetét ültettek el az erdőgazdaságok az Agrárminisztérium közlése szerint. A kabinet célja, hogy a következő évtizedekben a 21 százalékos – kétmillió hektáros – erdőborítottság további több százezer hektárral növekedjen, ehhez biztosítja a jogszabályi és támogatási környezetet. Kiemelték: az erdőgazdaságoknak fontos szerepük van az erdők megújításában, ami elkerülhetetlen, mivel a Kárpát-medencét sem hagyta érintetlenül a klímaváltozás, így sok, egyébként sem őshonos fafaj egyre nehezebben éli túl a megváltozott körülményeket.
