KERESKEDELMI HÁBORÚ
Lapzártánkkor még tartottak a hongkongi repülőtéren a tüntetések, ami miatt járatok százait voltak kénytelen törölni. A tiltakozások hónapok óta tartanak a Kínának 1997-ben visszaadott egykori brit gyarmaton. A tüntetők azt sérelmezik, hogy Peking az elmúlt két évtizedben egyre szűkebbre fogja a gyeplőt, korlátozza a demokratikus jogokat. Hongkong ugyan Kínához tartozik, de önálló közigazgatással rendelkezik.
KOCKÁZATOS BEAVATKOZÁS
A tiltakozó akciók egyre inkább korlátozzák a hongkongi gazdasági életet, a kiszámíthatóság és a hitelesség imázsa foszladozik. A kínai hatóságok számára ugyanakkor létfontosságú a Hongkongon keresztül be- és kiáramló tőke, a hongkongi tőzsde. Peking egyelőre óvakodik a nyílt, fegyveres beavatkozástól, bár könnygázt már bevetettek. Attól tartanak, hogy egy újabb Tienanmen tér a tőzsdeindexek beszakadásához, tőkekivitelhez vezetne. Márpedig az amerikai büntetővámoktól sújtott kínai gazdaság növekedése már így is 6,2 százalékra, 1992 óta nem látott alacsony szintre süllyedt. Az elmúlt 20 évben, a pénzügyi válságot követően az ország mind nagyobb mértékben finanszírozta külföldi hitelekből a növekedést, így egyre kitettebb lett a globális pénzmozgásoknak, az árfolyamoknak. Ehhez a tőkepiac bizonyos fokú liberalizációja is szükséges volt – vagyis a lehetőség megvan a tőkemenekítésre, Pekingnek tehát óvatosan kell kezelnie a hongkongi villongásokat.
Ugyanakkor azt sem engedheti meg magának, hogy gyengeséget mutasson, hiszen ezzel olyan precedenst teremtene, ami a belbiztonságot veszélyeztetné. Egy kínai állami szóvivő ezért arról beszélt, hogy ami a hongkongi repülőtéren történik, az a terrorizmus előszobája.
A pártvezetésnek azért is vigyáznia kell, mert az országnak érdeke lenne mielőbb megállapodni az Egyesült Államokkal a vám- és immár devizaháborúban. Márpedig ha erővel lépnek fel a hongkongi tüntetőkkel szemben, akkor a Washingtonnal kötendő megállapodás szinte bizonyosan kútba esik. Trump elnök ugyanis a 2020-as választások előtt nem engedheti meg magának, hogy a demokratikus jogokat ilyen nyíltan sárba tipró rezsimmel kössön gazdasági megállapodásokat.
Peking így egyelőre a szájkarate eszközével él. „Aki a tűzzel játszik, az megégeti magát. Kínának minden ereje megvan arra, hogy letörje a tiltakozásokat” – mondta a kormány Hongkongért és Makaóért felelős külügyi hivatalának szóvivője.
PEKING DILEMMÁJA
Carrie Lam, a szigetország Kína-barát vezetője szerint Hongkong „nagyon veszélyes helyzet felé közelít”. Lam egyike volt azoknak, akik támogatták a mostani tüntetések kiváltó okát, egy új törvény bevezetését, amely lehetővé teszi, hogy a városállam olyan országoknak is kiadjon gyanúsítottakat, akikkel nincs erre vonatkozó egyezménye. Kínával például nincs ilyen, így a hongkongi protestálók attól tartanak, hogy Peking korábbi ügyeket is felmelegítene, és kínai bíróságok dönthetnének politikai ügyekben is. A tüntetők követelik Carrie Lam lemondását, amit Kína nyílt szembeszegülésként értelmez. Lam igyekszik gesztusokkal lecsendesíteni a tömeget: kijelentette, hogy a törvény „halott”, és bizottságot állított fel a rendőri túlkapások, valamint a kínai hátterű bandák tüntetők ellen elkövetett atrocitásainak kivizsgálására.
Amennyiben Hszi Csin-ping kínai elnök úgy dönt, hogy beveti a katonaságot és erőt demonstrál, az szinte biztosan vérontáshoz vezet. Hongkong így elvesztené imázsát, amely a kereskedelem és a pénzügyek szabadságán alapul. A katonai erő bevetésével Hszi ezzel saját magát is megcáfolná, hisz az elmúlt időszakban a Trump által képviselt amerikai protekcionizmussal szemben Kínát mint a globális szabad kereskedelem bajnokát állította be. Az amerikai elnök tisztában van ezzel az ellentmondással, így várakozó álláspontra helyezkedett: ezt a problémát „nekik kell megoldaniuk. Nincs szükségük tanácsra”. Hongkong visszaszolgáltatásakor Peking ígéretet tett Nagy-Britanniának arra, hogy az „egy ország, két rendszer” elve működni fog a gyakorlatban is. Ez speciális státuszt garantált a városállamnak, amely lehetővé tette, hogy az USA olyan kereskedelmi és vízumkönnyítéseket adjon Hongkongnak, amelyeket Kínának nem.
HONGKONGÉRT CSERÉBE
Elképzelhető az a szcenárió is, hogy Trump a kereskedelmi háborúban Pekingnek tett gesztusként használja majd a hongkongi tiltakozásokat. Hagyja, hogy Kína azt csináljon ott, amit akar, ha megmaradnak a városállam amerikai kiváltságai. Cserébe viszont azt kéri Pekingtől, hogy engedjen az USA-nak fontosabb kereskedelmi kérdésekben. Kockázatos stratégia lehet ez, hiszen a 2020-as választási kampányban a demokraták joggal mondhatják, hogy Trump nem a demokráciát képviseli külföldön. Ez egyébként a republikánus többségű szenátusban is szúrhatja a képviselők szemét, ami a választások előtt különösen veszélyes az elnökre nézve.
Borítófotó: A tüntetők által hátrahagyott baba Hongkongban. Peking nem mutathat erőt, de a gyengeséget sem engedheti meg
