IDEGENFORGALOM A SZOMSZÉDBAN
A horvát turisztikai minisztérium 2016-ban indította az eVisitor elnevezésű online rendszerét, ezen a felületen a szállásadóknak kötelező regisztrálniuk minden vendégéjszakát. A szisztéma amellett, hogy megszüntette a papíralapú adminisztrációt, a statisztikai hivatal munkáját is megkönnyítette, hiszen a program állandóan naprakész információkkal szolgál, melyekből sok minden leszűrhető. A múlt évben az eVisitor felületén a horvát szállásadók 19,4 millió turistát regisztráltak, akik összesen rekordnak számító 106 millió éjszakát töltöttek az országban. A pénzügyi tárca adatai szerint ugyanebben az esztendőben a turistáknak köszönhetően több mint 13 milliárd euró folyt be az államkasszába. Ez az összeg az ország GDP-jének a 18 százalékát teszi ki, ami a legnagyobb arány az EU-n belül. (A magyar ráta 10,7, a német 1,1, a francia 1,9, az olasz 2,2, a ciprusi 12,8, a máltai 14 százalék.)
GYENGE SZEZON
Az idei turistaszezon ezzel szemben eddig jóval gyengébben teljesít, érezhetően kevesebb a vendég, mint az előző években. Ebben az esztendőben még egyik hónapban sem közelítette meg a tavalyit az országba látogatók száma. A folytonos kérdőre vonás és a negatív médiavisszhangok miatt a turisztikai miniszter, Gari Cappelli elérhetetlenné tette az eVisitor nyilvános adatbázisát, azzal az indokkal, hogy ezután csak háromhavonta tesznek közzé eredményeket, mivel az idényt egészében kell nézni, és nem szabad részeredmények alapján elhamarkodott kijelentéseket tenni. Ez nagy felháborodást keltett, ezért az intézkedést gyorsan vissza is vonták.
DRÁGULÓ MAGÁNSZÁLLÁSOK
Az Index.hr az eVisitor adatai alapján nemrégiben arról írt, hogy ez év júliusában 97 ezerrel kevesebb turista érkezett az országba, mint a múlt esztendő ugyanezen időszakában. A portál arról is beszámolt, hogy növekedett a hotelekben megszálló vendégek száma, a magánszállások pedig egyre kevésbé népszerűek. Utóbbi hátterében több dolog is állhat. Egyrészt a privát szállások árai jelentősen emelkedtek, már-már megegyeznek a szállodák kínálatában szereplőkkel. Másrészt elképzelhető, hogy kisebb hányaduk használja lelkiismeretesen az eVisitort, ez esetben pedig a vendégéjszakák nem látszanak, a befolyó bevétel pedig a feketegazdaságba áramlik.
A Zadar.hr portál a terepen próbált utánajárni a helyzetnek, és vendéglátókat kérdezett az idei szezonról. A megkérdezettek közül mindenki egyetértett abban, hogy érezhetően kevesebb a turista. Állításuk szerint leginkább a németek és az osztrákok hiánya érződik, akik hagyományosan a legnagyobb számban érkeznek a horvát tengerpartra. A távollétük többszörösen is fájó lehet, hiszen ők számítanak a legfizetőképesebb vendégeknek, általában ők költenek a legtöbbet. A kialakult helyzet okáról megoszlanak a vélemények. Van, aki a globális helyzetet okolja, mások pedig a vendéglátói kultúra átalakulásában látják a hibát.
JÓ VOLT A PR
Az előző években több olyan esemény is történt a világban, amely kedvező volt a horvát turizmus számára. Az „arab tavasz” eseményei gyakorlatilag elkergették a látogatókat az észak-afrikai turistaparadicsomokból, a görög válság és a török puccskísérlet miatt pedig a legnagyobb konkurenciával szemben is előnybe került. Ezzel párhuzamosan több sikeres televíziós sorozat (Trónok harca, Terror, Válaszcsapás) és nagyjátékfilm (Csillagok háborúja: Az utolsó Jedik) kulisszáinak is Horvátország adott helyet, ami hatalmas reklámnak számított. A szerencsés együttállásnak köszönhetően az elmúlt években a vendégek szinte özönlöttek a biztonságos és gyönyörű horvát Adriára, ahol ráadásul kedvenc filmjükben érezhették magukat. Most, hogy némiképp konszolidálódott a helyzet a Földközi-tenger medencéjében, a turisták ismét nyugodtabb szívvel utaznak az említett országokba, ahol ráadásul most kedvezőbb árakkal várják őket.
A horvát médiában sok szó esik a vendéglátói kultúra átalakulásáról is. Rengeteg új vendéglátóhely nyílik, melyek tulajdonosai minél nagyobb szeletet szeretnének hasítani a piacból. Az idén az előző esztendőhöz viszonyítva 127 ezerrel több férőhely van a szállásokon. Ezek között számos olyan van, amelynek a minősége nem a legjobb, az ára viszont magas. Sokan, gyorsan szeretnének meggazdagodni a turistákból, ezért szinte mindent drágán fizettetnek meg – az olykor silány minőség ellenére is – az odatévedő vendéggel. Ez leginkább az alacsonyabb fizetőképességű kelet-közép-európai látogatókat tántorítja el a horvát tengertől, de persze a nyugat-európaiak sem szeretik ezt a hozzáállást. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy minden vendéglátó ilyen, de egy rossz tapasztalat, amely elrontja a nyaralásunkat, könnyen beárnyékolhatja az összes többi jó és szép élményt, amely az üdülés alatt ér bennünket.
Az idei idény tapasztalataiból nagyon úgy tűnik, hogy a turizmus által generált buborék lassan kipukkad Horvátországban. Ez nem feltétlenül baj, mert így talán némiképp visszaszorulnak a nyerészkedők, és ismét minden visszatérhet a régi kerékvágásba, s a nyaralás is újra élvezhető lesz.
EGYRE NÉPSZERŰBB A KONTINENTÁLIS TURIZMUS
A tengerparton tapasztalható kedvezőtlen trendek az ország belső részét elkerülték. A turistákat egyre inkább vonzza Zágráb és a falusi turizmusban élenjáró Kelet-Horvátország. Utóbbi külön figyelmet érdemel, mivel az ország magyarok által is lakott részéről van szó, ahova a bor- és a gasztroturizmus vonzza leginkább a látogatókat.
