Alapesetben ingyenesek a népszerű képmegosztó oldal, a Flickr szolgáltatásai, ámde fizetős formában is igénybe vehetők. Az extra tárhely és képszerkesztő funkciók évente 25 dollárba kerülnek. Mirco Wilhelm, egy zürichi fotóblogger már 5 éve fizetett a Pro felhasználói fiókért, ahol 3400 felvétele gyűlt össze. Amikor január végén értesítette a szolgáltatót, hogy gyanúja szerint egy másik felhasználó jogvédett képeket tesz közzé, tévedésből Wilhelm profilját törölték, aki másnap már belépni sem tudott az oldalra.

Vállalható rizikó
A fiókot hamar reaktiválták, ám először úgy tűnt, az összes ott tárolt fotója törlődött. A szolgáltató kezdetben bocsánatkéréssel akarta elintézni az ügyet, ám a fiaskó híre villámgyorsan elterjedt a blogokon. Látva az imázsromboló hírt, a Flickr oldalt üzemeltető Yahoo! szakemberei a képek többségét helyreállították a korábbi biztonsági mentések segítségével. Sőt, a károsultnak a következő 25 évre elengedték a fizetős szolgáltatás díját. A nemes gesztus persze javított Mirco Wilhelm és a Flickr márka helyzetén – a kérdés csak az, mi történik azokkal a károsultakkal, akiknek a nevét nem kapja fel a blogoszféra. Világossá vált az is, hogy a Yahoo! berkein belül nem létezik sem házi szabályozás, sem technikai megoldás a hasonló esetek gyors és automatikus kezelésére. Ilyesmi még az ingyenes szolgáltatások mezőnyében is kiábrándító lenne, ám egy pénzért árult csomag esetében már egyszerűen elfogadhatatlan.


A fenti példa azért tanulságos, mert a felhő alapú (cloud computing) megoldások jogi, technológiai és biztonsági aggályai függetlenek a szolgáltatás volumenétől. Az IDC piackutató cég múlt év végi kutatása szerint a vállalati IT-vezetők is háromnegyed részben az elhagyott eszközöket, kétharmad részben pedig az informatika tömegesedését, és a mobil eszközök terjedését jelölték meg a legnagyobb adatszivárgási kockázatként. Közben a felhőszolgáltatások biztonságával kapcsolatban csak minden második válaszadónak vannak fenntartásai. Igaz, hogy például a mobil cloud technológiák éppen a fenti hatásokat erősítik, de egyre nyilvánvalóbb, hogy a körültekintően igénybe vett felhőszolgáltatások előnyei sok esetben már bőven ellensúlyozhatják a kockázatokat. Elég akár Micro Wilhelmre gondolni, aki ha elveszítette volna mentésre használt hordozható merevlemezét vagy DVD-it, egy darabot sem látott volna viszont e digitális fényképei közül.

A Gartner piackutató 2011-es CIO Agenda felmérése pedig rámutat: az idén a céges informatikai költségvetések már szerény növekedésnek indultak. A 2008 előtti szintet azonban továbbra sem közelítik meg, miközben a szervezeteknek egyre több, jellemzően jogszabályi vagy szabványügyi, megfelelőségi előírást kell teljesíteniük. A tanulmány alapján a cloud technológiák bevezetése a vállalati informatika idei prioritása, hiszen az újabb keletű, „pehelysúlyú” technológiák alacsonyabb költségek mellett biztosítják az elvárt szolgáltatási szintet.

Réteges felhőzet
A cloud piac eközben szép csendben növekszik: a Gartner szerint e szolgáltatások 2010-ben több mint 68 milliárd dolláros árbevételt generáltak világszerte. Forgalmuk az idén meghaladja majd a 81 milliárd dollárt is, s ezzel az összes informatikai költés 2,3 százalékát adják. Manapság a vállalatok majdnem kétharmada használ valamilyen felhőszolgáltatást, bár a publikus felhő (azaz a jellemzően ingyenes levelezést, tárhelyet kínáló public cloud) hagyományosan csak a kisméretű vállalkozások számára igazán csábító. A jelentős házon belüli kompetenciával dolgozó cégek – például a pénzügyi szervezetek – pedig nyilvánvalóan kisebb hajlandóságot mutatnak a cloud computing ingyenes változata irányában.

A Gartner Hype-ciklus görbéjén – amely az új termékek vagy technológiák érettségi szakaszait modellezi – a számítási felhő népszerűsége éppen a csúcspontján van. Legalábbis, ami a marketinget, a konferenciákon regisztrált említéseket illeti.

A cloud szolgáltatások bevezetése a fejlődő piacokon gyors ütemben nő. Persze a szükséges bizalom és a kontroll igénye speciális kérdéseket vet fel. Ezek Magyarországon ugyancsak érvényesek, az üzleti adatok elköltöztetésétől a testreszabhatóság problémáin át egészen a külföldi szaktudás igénybevételéig. Várhatóan még jó időbe telik, mire a cégek és szervezetek főárama is rászánja magát az adaptációra.