Top 200

Figyelő TOP 200 2011

Szépségek és szörnyetegek
Top 200 konferencia multikról és kkv-kről
Sokkal több erős középvállalatra lenne szüksége a magyar gazdaságnak, de ehhez biztosan nem a multik háttérbe szorításán át vezet az út – ebben maradéktalanul egyetértettek a Figyelő TOP 200 konferenciájának előadói.

További cikkeink

Figyelő Top 200 Konferencia

Időpont: 2011. okt. 13. Gundel étterem

A Figyelő Top 200 idei konferenciájának témája a „Magyarok és multik: együtt, működve?”, azaz a hazai és a multinacionális vállalatok együttélésének kérdésköre.

Ki mit ad hozzá a gazdasághoz és kinek mennyi támogatás jár az államtól? Szabályozó rendszer eddig és a jövőben. Lehet-e támogatni a hazai vállalakozások felfutását a külföldi befektetők jogsérelme nélkül? Milyen ágazatokban és milyen eszközökkel érdemes az államnak közbeavatkozni? A Figyelő idei TOP 200 konferenciája ezeknek a kérdéseknek próbál utánajárni.

Pados László: a gazdaság több mint a piac

Súlyos bajok gyötrik a XXI. század elejének kapitalizmusát. Ennek ellenére úgy tűnik, hogy a következő évtizedek még minden bizonnyal a kapitalizmus jegyében telnek el. Rögtön korrigálnom kell az első mondatot, hiszen a XXI. századi kapitalizmus, mint olyan, nem létezik. Így leírva pusztán politikai-szociológiai-közgazdasági absztrakció. A legjelentősebb francia társadalomtudományi, szellemi műhelyek a kapitalizmusról csak többes számban beszélnek: les capitalismes. Mert mekkora különbségek is vannak: terjedelmes művekben lehetne csak leírni a finn és az oroszországi kapitalizmus közötti különbségeket, jóllehet szomszédos országokról van szó.
Varga György: tudás teremt értéket

Magyarok és multik – hálás és bármikor meghirdethető, mindig aktuális konferencia téma Magyarországon, hasonlóan az innovációhoz vagy a korrupcióhoz. Az ország történelme úgy alakult, hogy a piacgazdaság kiépítésében, az 50–100 évet megkésett iparosítás megindításában, a vasúthálózat kiépítésében és a gazdaság monetizálásában meghatározó szerepet játszott a külföldi, javarészt osztrák tőke. A történelem annyiban ismétli önmagát, hogy a rendszerváltást követően a piacgazdaság visszaépítésében ismét fontos tényezővé vált a külföldi működő tőke. A nemzetgazdaságban a bruttó hozzáadott érték 45,5 százaléka származott külföldi érdekeltségű gazdasági szervezetektől 2008-ban. A feldolgozóiparban előállított bruttó hozzáadott értékhez 62,5 százalékban járultak hozzá a külföldi tulajdonú vállalatok A vitaindító cikket író Chikán Attila professzor álláspontjával egyetértve, ilyen arányok mellett különösen értelmetlen a magyar vállalatok versus multinacionális cégek kérdés érzelmi alapú megközelítése. Magyarországhoz hasonló méretű, nyitott gazdaságú országokban – Írország és Szlovákia kivételével – ez az arány sokkal kisebb.
Fodor István: megkülönböztetni a hamis és a valódi értékeket

Chikán Attila vitaindító írása (Hamis kérdésfeltevések – Figyelő, 2011/27. szám) vitathatatlanul igaz állításokat tartalmaz, ugyanakkor a múlt alapján, időnként általánosítva, tagadva hívja fel a figyelmet néhány valóban vitatható, de egyértelműen nem elutasítandó tételre. Ez ennél bonyolultabb kérdés, itt többről van szó. Sőt, talán az ország gazdasági jelene és jövője szempontjából a legfontosabb kérdésről, a gazdaság duális szerkezetének csökkentéséről, megszüntetéséről van szó.
Csaba László: hamis dilemmák – valós különbözőségek

Chikán Attila akadémikustársam, mint pályafutásunk alatt annyiszor, mostani írásában (Hamis kérdésfeltevések – Figyelő, 2011/27. szám) a gazdasági életet oly sokrétűen befolyásoló közéleti viták egyik érzékeny pontjára tapintott. Mondandójának velejével egyetértek, hiszen a közkeletűvé vált nagy- és kisvállalat, külföldi- és hazai vállalkozás, áruházlánc és sarki bolt szembeállítása nyilvánvalóan szavazatmaximálási céllal tartósulhatott csupán.
Reszegi László: veled vagy melletted

Utazva a világban, ugyanolyan márkájú gépkocsiba ülhetünk be a taxidroszton, hogy eljussunk az otthon is működő lánc szállodájába, ahol a jól ismert márkájú tévén a megszokott csatornákat találjuk, s közben megihatjuk kedvenc üdítőnket is. A turisták így élik át a globalizációt.
Fellegi Tamás a Figyelő TOP200 program fővédnöke

Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter lett a fővédnöke a Figyelő már hagyományos TOP200 programjának. Az idei vezető tematika - melynek címe Magyarok és multik: együtt, működve? - a hazai és a nemzetközi tőke viszonyrendszerét vizsgálja.
Chikán Attila: hamis kérdésfeltevések

Világhírű az olasz San Daniele-i sonka, mégsem köthető egyetlen vállalkozó nevéhez sem. A környékbeli, tucatnyi kisvároska iparosai a regionális és helyi közigazgatás támogatásával klaszterbe álltak össze, és első körben közösen jelennek meg a piacon, mint San Daniele-i sonka, csak azután osztozkodnak annak dicsőségén, hogy ki is a termelő. Az együttműködésben részt vesznek az önkormányzatok, kutatóhelyek, állami intézmények, tanácsadó cégek, bankok, kisegítő szervezetek. A gazdasági sikerek mellett közös befektetéssel sikerült megoldaniuk például a környezetszennyezés problémáját is: korábban a páclét a folyókba eregették, ami nem volt valami zöld megoldás.
FIGYELŐ TOP200 – 2011

Magyarok és multik: együtt, működve? címmel idén is megkezdődött a Figyelő TOP200 programja, mely a 200 legeredményesebb hazai vállalat mutatóit dolgozza fel. A lap idén 30. alkalommal közli a TOP200-as listát, melyet a Dun&Bradstreet adatai alapján állít össze.
Kommunikációs ügynökséget választott a Figyelő TOP200

A Figyelő TOP200 kommunikációs tanácsadójaként a Shine Budapest tartja idén a kapcsolatot a sajtóval a TOP200, azaz a 200 legsikeresebb magyar vállalat eredményeit bemutató lista, az ősszel megrendezésre kerülő gála, a hozzá kapcsolódó konferencia és évkönyv kapcsán. A cél, hogy az új kiadóhoz került és a közelmúltban megújított Figyelő 2011-es TOP200 központi témája: Magyarok és multik: együtt, működve? az üzleti élet minél szélesebb rétegeihez juthasson el.
A válság nem hagyta érintetlenül a 200 legnagyobb magyar vállalatot –Továbbra is a MOL a lista élén

Senkinek sem volt könnyű a 2009-es esztendő, a TOP 200 vállalatainak sem. A lendület már 2008-ban megtört; az utolsó negyedév akkor lényegében elvitte a többleteket, de éves szinten még a stagnálás volt a jellemző. A fordulat 2009-ben következett be, amikor az átlagot tekintve is romlott minden lényeges mutató. A Figyelő által minden évben összeállított TOP 200 lista élén nem történt változás, továbbra is a MOL a legnagyobb magyar vállalat, igaz árbevétele 9 százalékkal csökkent a válság első teljes évében.
Csányi Sándor a válság kormányosa – ünnepélyes keretek között adták át a Figyelő TOP 200 díjait

Ünnepélyes keretek között adták át a Szépművészeti Múzeumban az idei Figyelő TOP 200 díjait. A válság kormányosa díjat a Gála meghívott vendégeinek szavazata alapján Csányi Sándor, az OTP Bank Nyrt. elnök-vezérigazgatója kapta. A zsűri 5 kategóriában ítélt oda díjat: döntésük alapján az év legeredményesebb magyar vállalata a Rába Járműipari Holding Nyrt. lett.
Sztárséfek a Figyelő TOP 200 Gálán

A Waldorf igazi különlegességgel készül a Figyelő TOP 200 Gálára: debütál a Sztár Chef koncepció. Magyarország legelismertebb séfjei készítik el és kínálják remekműveiket a vendégeknek: Mautner Zsófia, Segal Viktor, Cseh János és Mihályi László ételkompozícióit kóstolhatják a résztvevők, az esthez méltó színvonalon.
Nagy pénz – nagy felügyelet

Az állam egyhamar nem vonul ki a gazdaságból, a politikusok nehezen adják vissza a hatalmat, ha egyszer megkapták. A piac anomáliáinak megakadályozására minél gyorsabban reagáló és szélesebb hatókörű szabályozásra van szükség – véli Stephane Garelli svájci professzor, a Figyelő jövő heti TOP 200 konferenciájának előadója.
Tanácskozott a Figyelő TOP 200 zsűrije

A hagyományokhoz híven, maratoni tanácskozás után alakította ki a díjazottak listáját a Figyelő TOP 200 prominens zsűrije. A díjazottak neve az október 16-i gálán kerül nyilvánosságra.
Ki lesz a válság kormányosa? – Összeállt a rövidlista

Idén is átadunk egy különleges díjat a TOP 200 Gálán. Azt a vállalatvezetőt keressük, aki a legjobb teljesítményt nyújtotta a tavalyi válságos évben. Olvasóink szavazatai alapján összeállt a 9 nevet tartalmazó rövidlista, melyből a legnagyobb hazai vállalatok vezetői választják ki a díjazottat.
Vigvári András: A rosszul feltett kérdés

Igen tanulságos az állam és a piac viszonyával kapcsolatos diskurzus, amely a Figyelő hasábjain folyik. Magam úgy gondolom, ez a dichotóm kérdésfeltevés, amely a hazai szakmai közbeszédben is sok évtizedes hagyományra tekint vissza, nem visz közelebb a problémák megoldásához.
Papp István: A userek köztársasága

Jóllehet, az állam szerepének újraértékelődéséről a Figyelőben folytatott cikksorozat a kérdés számos vetületét vizsgálta már, többnyire mégis csupán a gazdasági érdekek fókuszán keresztül tette ezt.
Öt ismert magyar gondolkodó készül a Figyelő TOP 200 konferenciára

Az idei Figyelő TOP 200 konferencia különleges, klub-jellegű esemény lesz, a legnagyobb magyarországi vállalatok felsővezetőinek zártkörű beszélgetése. Témája az állam szerepének változása a XXI. században. Stéphane Garelli mellett öt ismert magyar üzletember és közéleti személyiség vázolja fel és ütközteti gondolatait a témában: Bojár Gábor, Fodor István, Király Júlia, Kiss Ulrich és Stumpf István.
Martin József: Mentsvár és légvár

„Az államügyeket kell legfontosabbnak tartani minden egyéb között, hogy jól intéztessenek: nem szabad sem az illő mértéken túl becsvágyónak lenni, sem a közjó ellenére magunknak hatalmat szerezni. Hiszen a jól kormányzott állam a legnagyobb mentsvár, s ebben minden benne van: ha ez egészséges, akkor minden egészséges, ha viszont ez tönkremegy, minden tönkremegy.” (Démokritosz)
Dávid Péter: Kiváló partner lehet a piac

Piac és állam viszonya, az állami reguláció mértéke és szektorkiterjedtsége – ez a legújabb kori politikatörténet egyik legizgalmasabb témája.
Mellár Tamás: Nincs kész recept

Az állam gazdasági szerepvállalása kapcsán a leggyakrabban felmerülő kérdés nem a szerep jellegével, hanem a nagyságával kapcsolatos. A legtöbb vita a körül zajlott, és zajlik mai is, hogy vajon túl nagy, vagy ellenkezőleg, túl kicsi-e az állam.
TOP 100 vállalat Magyarországon

Szokatlanul nagyfokú átrendeződéseket indított el a válság 2009-ben a legnagyobb 100 magyar cég rangsorában – derül ki a Dun & Bradstreet adataiból. Az összesítést az október közepén napvilágot látó Figyelő TOP 200 nagyvállalati lista előzeteseként közöljük.
Ki lesz a válság kormányosa?

Idén is átadunk egy különleges díjat a TOP 200 Gálán, amelyet nem vállalat, hanem személy kap. Azt a vállalatvezetőt keressük, aki a tavalyi válságos évben a legjobb teljesítményt nyújtotta. A díjazott kiválasztásánál az Ön szavazatára is számítunk!
Figyelő TOP 200 Konferencia

Fotóalbum Az idei Figyelő TOP 200 program kiemelt témája az állam változó szerepe a XXI. században, az állam és a gazdaság viszonyának újragondolása. A konferencián a felkért előadókkal és a TOP 200 hazai vállalat első számú vezetőivel együtt gondoljuk újra az állam és gazdaság szerepét.
Reszegi László: Védőbeszéd

Úgy tűnik, a piac az utóbbi időben védelemre szorul. Ezt erősítik a válságban és az azt megelőzően kialakult nemzeti és nemzetközi zavarok.
Lakatos Péter: Álomállam

Szinte közhely, milyen államra vágyunk: legyen hatékony, teremtsen értelmes kereteket, amelyeket be is tartat, ne telepedjen ránk, ne szabályozzon öncélúan.
Pete Péter: állam a válság után

Sokak számára a globális pénzügyi rendszer az önző és zabolátlan piaci erők szimbóluma. Aki így látja a világot, annak az elmúlt évek pénzügyi válsága és a nyomában keletkezett világgazdasági felfordulás egyben a piacgazdaság mai működési rendjének alapvető kudarca, amit az állam – illetve annak tiltó, terelő eszközei – erősítésével lehet orvosolni. Ezzel pedig az egyéni érdekek szabadjára engedése helyett a közösségi szempontok morális felsőbbrendűsége is helyreállíttatik.
Békesi László: Elkerülhetetlen tévedések

A modern állam szerepe, funkciója, célja és feladata állandó filozófiai, politikai és szakmai viták tárgya. Ezek a viták különösen intenzívek a gyors változások, elsősorban a politikai és gazdasági válságok időszakában.
Felcsuti Péter: Mennyi sok? Mennyi kevés?

Szükséges rossz, és mint ilyen, a minimumra csökkentendő az állam jelenléte a gazdaságban – így szólt az elmúlt évtizedek uralkodó, neoklasszikus felfogása. Ez egyszerre gyakorlati kormányzati politika és filozófiai értékválasztás, mely utóbbi az egyéni szabadságjogok lehető legkisebb korlátozását hirdeti.
Állam vagy gazdaság? – Kinek a feladata a lakosság tájékoztatása?

A Figyelő és a Front Page Communications közös kutatást végez a TOP 200 vállalat körében arról, hogy a legnagyobb magyarországi cégek szerint kinek az elsődleges feladata a lakosság tájékoztatása, szemléletének formálása gazdasági ügyekben, pénzügyi kultúrában.

A 2009-ES TOP 200 PROGRAMRÓL…

Figyelő TOP200 Gála 2009

Jubileumi Figyelő TOP 200 Gála

Budapest, 2009. október 16. - Tizedik alkalommal rendezték meg a Figyelő TOP 200 Gálát pénteken este a Művészetek Palotájában. A jubileumi gálaesten a gazdasági élet vezető személyiségei, a TOP 200 vállalatok vezetői, közéleti szereplők és külföldi díszvendégek jelenlétében adták át a TOP 200 elismeréseket. A hatfős szakmai zsűri döntése alapján hat kategóriában díjazták Magyarország legkiemelkedőbb vállalatait. A hagyományos díjak mellett idén egy új, egyéni díj is átadásra került, az elmúlt 10 év leginnovatívabb vállalatvezetőjének.
Tudnunk kell magunkat eladni

"Az innováció az, ami előreviszi egy szervezetnek a működését, egy üzlet jövőképét" – vallja Várdy Zoltán, a TV2 vezérigazgatója. Mindazonáltal szerinte a magyaroknak fejlődniük kell még az ötleteik piacra vitelében, és a lelkesedésük fenntartásában.
„A magyar szürkeállománnyal nincsen probléma”

Az oktatásra, az agymunkára, és az ezeknek teret adó infrastruktúrák fontosságára hívja fel a figyelmet dr. Takács Ernő a Talentis elnök-vezérigazgatója, akivel a TOP 200 konferenciának helyszínt adó Abacus Hotelben beszélgettünk, Herceghalmon.
Exkluzív fogadás a TOP 200 gálán

A jubileumi Figyelő TOP 200 Gálán a korábban megszokott ültetett gálavacsora helyett egy exkluzív koktél partira várja a vendégeket a Gundel. Hangsúlyossá válnak a kapcsolatépítés kötetlen keretei, ugyanakkor a vendégek akár több fogásból álló igazi ínyenc menüket is fogyaszthatnak.
Magyarország a világ élmezőnyében lehetne

Budapest, 2009. október 5. – A magyar innovációs készség megvan, csak nem tudjuk alkalmazni – állítja Csányi Sándor a Figyelő számára adott videóinterjújában. Az OTP elnök-vezérigazgatója kihasználatlan értékeinkre, képességeinkre helyezné a hangsúlyt a gazdaság talpra állításában. Csányi négy fő nemzetgazdasági húzóágazatot említ : a vízgazdálkodást, az élelmiszeripart, a termál- és alternatív energiagazdálkodást, valamint az egészségügyet.
Tanácskozott a TOP 200 zsűrije

Maratoni tanácskozás után alakította ki a díjazottak listáját a Figyelő TOP 200 prominens zsűrije. A díjazottak neve az október 16-i gálán kerül nyilvánosságra. A zsűri emberfeletti munkáját nehéz lenne szavakkal részletezni, inkább tekintsék meg rövidfilmünket az eseményről!
Fordulóponton

A válság alkalmat ad a tevékenység újragondolására. Akár megerősödve is kijöhet a krízisből az a vállalkozás, amelyik fejlődési tervet készít és azt meg is valósítja.
Hamarosan összeül a TOP 200 zsűri

Hamarosan eldől az idei Figyelő TOP 200 gálán átadásra kerülő díjak sorsa. A 6 tagú TOP 200 zsűri még a héten asztalhoz ül, hogy döntést hozzon a tavalyi évben legjobb eredményeket produkáló vállalatokról.
Figyelő TOP 200 Gála a Művészetek Palotájában

A Művészetek Palotája lesz a helyszíne az idei Figyelő TOP 200 Gálának. Az október 16-án már tizedik alkalommal megrendezésre kerülő eseményen számos innovációt ígérnek a szervezők.
Bénító globalizáció

A globalizáció standardizál, emiatt egyre kevesebb ember tudja önálló elképzeléseit megvalósítani – állítja Marcus Orlovsky tanácsadó guru, aki a diákok tehetségét kibontakoztató iskolák létrehozásáért dolgozik.
Kiemelt alkotóműhelyekre van szükség

„A fiatalok motiváltságán kell változtatnunk” – állítja Bogsch Erik. A Richter Gedeon elnök-vezérigazgatója video interjújában arról beszél, hogy az innováció hogyan „indíthatja újra” Magyarországot, és ebben milyen szerepe van a tudományos alkotóműhelyeknek.
Lassan ébredők

Csökkent a legnagyobb 100 magyar cég eredménytermelő képessége – derül ki az idei Dun & Bradstreet Top 100 rangsor adataiból. Több ágazat már tavaly is megsínylette a válságot, de a hatékonyság javításáért jó ideig még nem sokat tettek.
Rubik ma már ismertebb, mint Puskás

„A teljesítmény elismerésének szellemét kell megteremteni”, állítja többek között Bojár Gábor. A Graphisoft elnökét video interjúnkban arról faggatjuk, hogy innováció révén miképp „indítható újra” Magyarország, és ebben mi az állam, illetve a vállalkozó felelőssége.
Ki az évtized leginnovatívabb vezetője?

Idén egy különleges díjat is szeretnénk átadni a Figyelő TOP 200 gálán. Ezt a díjat nem vállalat, hanem személy kapja.

Keressük azt a vállalatvezetőt, aki vállalatának irányítása során az elmúlt években a legnagyobb hangsúlyt helyezte az innováció fontosságára, a legjobban aknázta ki a modern menedzsment tanok eredményességre gyakorolt hatását, és a leginkább példaképe lehet a jövő vállalatainak, üzletembereinek.
Lefejlesztés

Szervezetlenség, forráshiány és a műszaki-természettudományos képzés hiányosságai hátráltatják a leginkább az innovációt, illetve a kutatás-fejlesztést hazánkban.
Magyarország újraindítása

2009 őszén a Figyelő magazin útjára indítja egyedülálló kezdeményezését.

Meggyőződésünk szerint Magyarország jövője szempontjából kulcsfontosságú, hogy meghatározzunk közös célokat, felismerjük a közösen lebontandó akadályokat, kijelöljünk közösen végigjárható útvonalakat.

A 2008-AS TOP 200 PROGRAMRÓL...

A Figyelő 2008-ban sorozatot indított a lap hasábjain, amelyben a magyarországi vállalatok, pénzintézetek térségbeli szerepével, a magyar tőkevitellel, a környező országok kilátásaival a legkülönfélébb megközelítésben foglalkozott.
Ezen cikkeket gyűjtöttük csokorba a Top200.hu oldalon.
Mire jó a válság?

A globális pénzügyi krízis ürügyén ismét napirendre kerülhetnek egyes reformok – derült ki a HBLF, az ICEG és a Figyelő múlt heti, Pénzügyi csúcstalálkozó című konferenciáján.
Centerbe velük!

Kedvező földrajzi elhelyezkedése és az itteni szaktudás okán Kelet-Európa kapujaként tekintenek Magyarországra a regionális központjukat hozzánk telepítő vállalatok.
Közös kihívások

Az eltérő fejlődési utak ellenére azonos problémákkal küzdenek a közép- és kelet-európai gazdaságok – derül ki a Deloitte és a Figyelő régiós toplistájából.
Kibiztosítás

Az életbiztosító mellé a nem-élet termékeket áruló „kistestvért” is megalapították a CIG hazai tulajdonosai, akik igen gyors terjeszkedést terveznek a régióban.
Irányelvesítés

Központosítottnak, egységesnek, de egyúttal a helyi viszonyokhoz finomítottnak kell lennie a regionális hr stratégiának.
Közeli egzotikumok

Átlag feletti növekedésre és hosszabb távon szerény kockázatokra számíthatnak a Kelet-Európára specializálódott alapok befektetői.
Balkáni bauxit

Görög és orosz versenytárs elől halászott el egy bauxitbánya-koncessziót a Mal Zrt. Montenegróban, amely üzlettel a társaság immár a régió öt országában van jelen.
Irodák vándorai

Egyre több magyarországi vezetőt segít régiós feladatkörbe az itteni tapasztalat, köztük olyanokat is, akik külföldről érkeztek hozzánk.
Üzengetnek

A Figyelő Top200 cégei általában az anyavállalat iránymutatásai szerint, de helyben alakítják ki reklámstratégiájukat. Így tesznek a magyarországi központú régiós multik is.
Top200 a regionális stratégiák jegyében

Budapest, 2008. október 11. - Kilencedik alkalommal rendezték meg a Figyelő Top 200 Gálát, amelyet idén a Figyelő ismét a Gundel étteremmel közösen szervezett. Ezen a rangos eseményen adták át immár negyedik alkalommal a Figyelő Top 200 díjakat, s hat kategóriában ismerték el a vállalatokat.

A 2007-ES TOP 200 PROGRAMRÓL...

Gyógyszergyár, elektronikai cégek és a legnagyobb hazai bank a Figyelő Top200 díjazott vállalatai között

Az idén először átadott Figyelő Top200 – Társadalmi Elkötelezettség díj nyertese a MOL lett.
Ön milyen nyomot hagy a világban?

Budapest, 2007. október 12. – A Szépművészeti Múzeumban került sor szombaton az idei Figyelő Top 200 gálára, amely az első CSR (vállalatok társadalmi felelősségvállalása) elvek mentén megrendezésre kerülő esemény Magyarországon.

Korábbi TOP200 díjak

2006

2006. október 14-én a Szépművészeti Múzeumban került megrendezésre az idei Figyelő Top 200 gála, ahol a legjobban teljesítő vállatok részére átadták a Figyelő Top 200 díjakat. Az idei kitüntetettek a GE Hungary Nyrt., az ALCOA-Köfém, az Axiál Kft, az Erste Bank Hungary Nyrt, a Richter Gedeon és a Magyar Telekom lettek.
2005

A rendszerváltozás történelmi szélviharában egyszerre kellett bontani és építeni. Bontani kellett négy évtized folyamatosan ácsolt, agyonbiztosított diktatórikus államapparátusát, és föl kellett építeni a demokrácia teljesen új intézményrendszerét...
2004

A Gundel és a Figyelő 2004. október 16-án immár ötödik alkalommal rendez exkluzív gálát a gazdasági élet meghatározó szereplői részére, a Figyelő TOP 200 című kiadvány megjelenése alkalmából. A Figyelő TOP 200 Gála a magyar gazdasági és politikai élet vezetőinek egyik legfontosabb találkozója, de több is annál. A rendezvény az előző üzleti év lezárását is jelenti. Itt hozták nyilvánosságra elsőként, mely magyar cégek érték el a legnagyobb bevételt, melyek a legeredményesebbek és melyek fejlődtek leggyorsabban.
2003

A Gundel és a Figyelő 2003. október 4-én immár negyedik alkalommal rendez exkluzív gálát a gazdasági élet meghatározó szereplői részére, a Figyelő TOP 200 című kiadvány megjelenése alkalmából. A Figyelő TOP 200 Gála a magyar gazdasági és politikai élet vezetőinek egyik legfontosabb találkozója, de több is annál. A rendezvény az előző üzleti év lezárását is jelenti.
2002

A Gundel és a Figyelő 2002. szeptember 27-én immár harmadízben rendezett exkluzív gálát a gazdasági élet meghatározó szereplői ré-szére, a Figyelő TOP 200 című kiadvány megjelenése alkalmából. A Figyelő TOP 200 Gála a magyar gazdasági és politikai élet veze-tőinek egyik legfontosabb találkozója, de több is annál.
2001

A Figyelő üzleti és gazdasági hetilap és a Gundel étterem 2001. szeptember 28-án immár másodízben rendezett exkluzív gálát a gazdasági élet meghatározó szereplői részére, a TOP 200 című kiadvány megjelenése alkalmából. A kétszáz legsikeresebb cég rangsorát a Gálán hozták nyilvánosságra, így a rendezvény az előző üzleti év jelképes lezárásának is tekinthető.