Hirdetés átugrása →
Bezár ×

Jönnek a robotok és a mesterséges értelem – kell ez nekünk?

HírekHalaska Gábor

Régen, talán az ipari forradalom hajnalán látott változásokat hozhat a gyártás digitalizációja, robotizációja és felvértezése a mesterséges intelligenciákkal. Ebben a legtöbb szakember egyetért. E változások irányai azonban éppen csak felsejlenek most. Magyarán: fogalmunk sincsen milyen változást jelent majd a következő években az ipar, azaz a gyártás, valamint a kereskedelem és a logisztika lényegében teljes digitalizációja. Most magyar példa szolgálhat inspirációként Európa-szerte.

A fentiek csak akkor lesznek valóban áldásosak, ha a kelleténél több munkahelyet nem szüntetnek meg (aligha így lesz) és valóbban új szintre emelik az ipari hatalmakat. Azaz mi is sokat profitálhatunk ebből, ha időben rámozdulunk (még a mainál is jobban) erre a trendre – reméljük ez így lesz.
 
Egy friss anyag szerint most újabb lépéskényszert hoz a robotika: a kutatói szférát mozgósító európai projektekbe bekapcsolódva lovagolhatják meg a kkv-k a legújabb ipari trendeket. Igen, a mesterséges intelligencia teljesen felforgatja a gyártást és a logisztikát, miközben az európai kkv-k nemcsak technológiai és üzleti téren nem állnak készen a változásra, sokszor a megfelelő informatikai ismeretekkel sem rendelkeznek. A kutatói szférát mozgósító uniós szintű kezdeményezésekbe bekapcsolódva azonban lehet esélyük lépést tartani − legalábbis ez hangzott el az Ipar Napjai 2018 kiállítás keretében szervezett Ipar 4.0 konferencián.
 
Az elkövetkezendő években leginkább az ellátási láncok, a készletezés és az eszközkezelés területei alakulnak át a gépi tanuláson alapuló megoldások hatására, áll a Világgazdasági Fórum vonatkozó tanulmányában, ami az elkövetkezendő öt évben az adatvezérelt gyártási és logisztikai folyamatok optimalizálását akár 30 százalékkal növelheti. A McKinsey − szintén a mesterséges intelligenciának köszönhetően − a raktározási költségek 20-50% közötti csökkenésével számol.
 
Egyfelől a fogyasztók igényeit szolgáló hatékonyságnövelés magától értetődő elvárás a gyártáson, logisztikán és kiskereskedelmen átívelő termék-életciklus menedzsmentben, azonban az európai cégek nincsenek felkészülve, hogy profitáljanak az Ipar 4.0-ként emlegetett technológiai forradalom vívmányaiból. 
„A kkv-k jellemzően nehezen férnek hozzá a legújabb gyártási technológiákhoz, és növekedésüket a többnyire akadozó nemzetközi terjeszkedés is gátolja. Sokszor nem ismerik az új megoldásokat és folyamatokat sem” – állapította meg Petri Liuha, az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) digitális ága, az EIT Digital ágazati vezetője, aki az Ipar Napjai 2018 kiállításon szervezett Ipar 4.0 Konferencián beszélt a kontinens előtt álló kihívásokról a Nemzetgazdasági Minisztérium felkérésére. „A vállalatoknak egyre inkább valós idejű piaci adatokhoz kell igazítaniuk termelésüket, míg adatmegosztásra a teljes értékláncon át szükségük lesz” – vetítette előre a szakember.
 
Érdekes, hogy egy magyar példa szolgálhat inspirációként. Ígéretes perspektívát a kutatói szférát mozgósító európai projektekbe való bekapcsolódás jelenthet. Ilyen jó gyakorlat az EIT Digital raktározás optimalizálást célzó AWARD elnevezésű projektje, amely az adatalapú megoldásokra szakosodott holland Bright Cape vezetésével és többek között a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem aktív közreműködésével valósul meg. 
A cél olyan logisztikai platform létrehozása, amely fejlett tervezési módszerekkel összehangolja a beltéri anyagmozgatást végző önvezető rakodógépek működését. A BME kutatói az ehhez szükséges algoritmusok kifejlesztésén, valamint egy szimulációs környezet előállításán dolgoznak. A tervek között szerepel a szállítás utolsó szakaszán végzett szállítás, az ún. Last Mile Delivery optimalizálása is drónok segítségével.
 
„Az említett projekt arra példa, hogy egy európai vállalkozás hogyan tud együtt dolgozni a K+F szférával egy egész iparág hatékonyságát növelő újításon” – mondta Liuha, majd kiemelte: az EIT Digital európai ökoszisztémája csaknem 160, köztük 11 magyarországi tagból áll ipari, egyetemi és kutatói szereplőkkel. A szervezet legutóbbi éves jelentésében meghirdette a „Valóra váltjuk a digitális transzformációt” mottót, amelyhez híven üzletfejlesztési támogatást és szakmai továbbképzést nyújt, hogy az érdeklődő cégek helyt tudjanak állni az orrunk előtt zajló digitális forradalomban.
 
Hogy mennyire szükség van az innovációs erőfeszítések európai szintű összehangolására, a Világgazdasági Fórum felmérése is igazolja, amely szerint a megkérdezett cégvezetők csupán 14%-a érzi felkészültnek magát azokra a változásokra, amelyeket a mesterséges intelligencia az iparban várhatóan elő fog idézni.
 
Az EIT Digital egyébként egy innovációs fókuszú vezető európai szervezet. Küldetésük, hogy digitális technológiai újítások, valamint tehetséges vállalkozók révén elősegítsék az európai gazdaság növekedését és az életminőség javítását. Közel 160 vezető európai kis-, közép- és nagyvállalat, kutatóintézet, egyetem, valamint startup szakembereit tömörítik. A brüsszeli központú szervezet európai irodái Berlinben, Eindhovenben, Helsinkiben, Londonban, Párizsban, Stockholmban, Trentóban, Budapesten és Madridban működnek, míg az egyesült államokbeli képviselet Szilícium völgyben található. Az EIT Digital az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) egyik Tudás- és Innovációs Közösségeként (KIC) 2010 óta a vállalkozások ösztönzése és fejlesztése érdekében hallgatókat, kutatókat, mérnököket, üzletfejlesztőket és vállalkozókat köt össze az oktatás, a kutatás és az üzleti élet integrálása révén.