1. A TBSZ, vagyis tartós befektetési szerződés középtávra, 3-5 évre szóló megtakarítási forma. Kétféle számlát nyithatunk tbsz-szel: az egyiken forintbetétet nyithatunk, míg a másikon szintén forint alapú értékpapírokat, például részvényt, befektetési jegyet, kötvényt tarthatunk. Éppen ebben rejlik ennek a módszernek a kiszámíthatósága – megtakarításainkat megosztottan, egy biztonságosabb betéti és egy kockázatosabb értékpapírformában is fialtathatjuk.

Tartós befektetési szerződést minden évben nyithatunk, de a már megnyitott számlára csak a nyitás évében, az úgynevezett gyűjtőévben fizethetünk be pénzt.

A TBSZ legfőbb előnye a hozzá kapcsolódó adókedvezmény, melyet a harmadik és az ötödik év elteltével érvényesíthetünk. Aki a betett pénzéhez 3 évig nem nyúl hozzá, az a hozam, kamat és árfolyamnyereség után fizetendő 16%-os adó helyett csak 10%-ot kell hogy befizessen, aki pedig 5 évig kibírja a befektetett összeg elköltése nélkül, az teljesen mentesül az adó megfizetése alól.

A TBSZ a középtávú kamat- és hozamoptimalizálás terméke. Ám érdemes hosszú távra is gondoskodni a jövőnkről. Az egyik kedvező lehetőség a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ).

A NYESZ már elindítható 5000 forinttal is, de csakis akkor érdemes ilyen számlát nyitnunk, ha biztosak vagyunk abban, hogy a nyugdíjba vonulásukig már nem lesz szükségük az itt elhelyezett pénzükre. A NYESZ-en az általunk megvásárolt értékpapírokat lehet elhelyezni, ami – a TBSZ értékpapír-számlájához hasonlóan – a megfelelő értékpapír megválasztásának olykor némileg terhes szabadságát jelenti.

Akinek csak néhány éve van a nyugdíjig, az valószínűleg jól teszi, ha alacsony kockázatú értékpapírokat, például magyar államkötvényeket vásárol. Ha viszont még bőven van időnk nyugdíjig, érdemes egy befektetési tanácsadóval konzultálnunk, aki segít a befektetések közül kiválasztani a számunkra optimálisat. Mindig érdemes megfontolnunk, hogy a várható magasabb hozamért nagyobb kockázatot is vállalunk.

Az önkéntes nyugdíjpénztárhoz hasonlóan a NYESZ-re befizetett összegek után is kapunk személyi jövedelemadó-kedvezményt – legfeljebb százezer forintot fizetnek a számlánkra az adónkból az oda befizetett összegek után. A NYESZ-t azonban annak érdemes választani, aki szereti a saját kezében tartani a döntéseket, van elég ideje foglalkozni a pénzügyeivel. Az önkéntes nyugdíjpénztár annak optimálisabb, aki inkább szakemberekre bízná a befektetési döntéseket. Az önkéntes nyugdíjpénztári pénzünkhöz legkorábban tíz év elteltével férhetünk hozzá: a felhalmozott hozamhoz adómentesen, ha azonban az összegyűjtött tőkére is szükségünk van, ezt – nyugdíjba vonulást megelőző felvétel esetén - adófizetési kötelezettség terhelheti.

Annak pedig, aki nem rendelkezik vésztartalékkal komolyabb betegség vagy állásvesztés esetére, az is optimális formája lehet a megtakarításoknak, ha a pénzét rövid távú megtakarítási formában, például egyszerű lekötött betétben helyezi el - bár így az adókedvezményeket nem lehet kihasználni.