Az autós cégek további 26 százalékkal csökkentették költésüket tavalyhoz képest, és mindössze feleannyit költöttek reklámra, mint 2008 első félévében. A pénzügyi szektorban is folytatódott a negatív trend, igaz mérsékelt ütemben: a tavalyi 20 százalékos mínusz után a pénzintézetek és biztosítótársaságok féléves szinten 7 százalékkal fogták vissza médiaköltéseiket.

Jelentősen, 20 százalékkal csökkent a szolgáltatás szektor reklámköltése is, amely főleg a telefonos szolgáltatások (sms-chat, mobilrandi stb.) 60 és a minisztériumok, állami intézmények 40 százalékos költésvisszafogásának köszönhető.

A választások sem segítettek sokat

És bár áprilisban országgyűlési választások is voltak, a politikai pártok reklámköltése – amely szintén a szolgáltatás szektorba tartozik – mindössze 2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, így nem tudta ellensúlyozni a fent említett szegmensekből származó több milliárd forintos kiesést.

A tavalyi első félévben még pár százalékos növekedést mutató kultúra, szabadidő, szórakozás szektor is 8 százalékkal kevesebbet reklámozott az idei év első felében. A focivébének köszönhetően 21 százalékkal többet költöttek ugyan a hirdetők szórakoztatóelektronikai cikkek és 30 százalékkal szerencsejátékok (többek között online fogadóirodák) népszerűsítésére, ám a játék valamint a sport és szabadidő kategória költése oly mértékben visszaesett, hogy magával húzta az egész szektort.

Emelkedik a gyógyászati szektor

A pozitív tendenciák közül kettőt érdemes kiemelni. A legerősebb, 28 százalékos növekedést most is a gyógyászat, gyógyhatású készítmények szektorban mérte a Kantar Media, annak ellenére, hogy a legnagyobb szereplő, a Bayer Hungária 11 százalékkal visszafogta reklámköltését 2009 első félévéhez képest. Igaz, a többi nagy gyógyszergyártó listaáron számolva 20 és 45 százalék közötti mértékben növelte médiabüdzséjét.
Ennél kisebb mértékű, de annál fontosabb pozitív változás a teljes reklámpiac közel harmadát kitevő FMCG szektor költésének 10%-os növekedése.

Az élelmiszerek ATL kommunikációjára (élelmiszerüzletek nélkül) idén január-júniusban 21 százalékkal költöttek többet a hirdetők, mint tavaly, a szépségápolás kategória listaáras reklámköltése 8, a háztartási cikkeké pedig 16 százalékkal nőtt.

A napi fogyasztási cikkek közül egyedül az italok (-14%), és azon belül is az alkoholmentes italok (-22%) médiaköltése maradt el az egy évvel korábbitól, a szeszesitaloké stagnált. Az FMCG piacon a legtöbbet reklámozott termékkategória az év első felében a tejtermékeké volt, ahol 41 százalékos költésnövekedést mért a kutatócég, a második helyen a tisztítószerek (+16%), a harmadikon a csokoládé, édesség (+26%) kategória költése áll.

Hogy a távközlési szektor költése nem esett, hanem stagnált, az leginkább a Telenornak és a Samsungnak köszönhető. Az előbbi a Pannon-Telenor névváltás és a Djuice, mint önálló telekom márka bevezetése miatt az egy évvel korábbi összeg több mint másfélszeresét költötte ATL-kommunikációra, a Samsung pedig több mint háromszor annyit szánt mobilkészülékeinek népszerűsítésére, mint egy évvel korábban.

A másik két mobilszolgáltató látványosan visszavágta médiabüdzséjét, a UPC szinten tartotta, a T-Home pedig 16 százalékkal növelte azt. A hirdetői toplistát egyébként változatlanul a nagy FMCG multik vezetik, a telekom cégek lefelé, a gyógyszergyártók felfelé mozdultak el a rangsorban, és bankból mindössze egy, az OTP jutott be a top 15-be.

Erősödő internetes média

Média oldalról nézve az elmúlt fél évet, kevés biztató jelet látni. A válságból történő kilábalás jelei kizárólag azokban a médiatípusokban érzékelhetőek, amelyek egyébként is feljövőben voltak, és ahol csak a lendület, de nem a trend tört meg 2009-ben. Az internetes display hirdetések piaca – a médiatulajdonosok és a saleshouse-ok bevallása szerint – 25 százalékkal bővült 2010 első félében, szemben a tavaly ilyenkor mért 7 százalékos csökkenéssel. A másik erősödő médiatípus, a kábeltévé listaáras bevételei 34 százalékkal nőttek, miközben a három országos földi sugárzású adó együttes bevétele 7, a folyóiratoké 10, a napilapoké 5, a rádióké 7, a köztéri cégeké 20 százalékkal csökkent.

Az interneten még azok a piaci kategóriák is növelték jelenlétüket, amelyek a reklámpiac egészét tekintve visszafogták költéseiket. A bankok 25, a mobilszolgáltatók 52, a gépjármű gyártók és kereskedők pedig 2 százalékkal többet költöttek display hirdetésekre most, mint egy évvel ezelőtt, holott teljes médiabüdzséjük kilenc, négy, illetve huszonnyolc százalékkal csökkent ugyanebben az időszakban.