Kínaiul két írásjel adja ki a válság szót, az egyik a veszélyt, a másik a lehetőséget jelenti. Erre annak idején John F. Kennedy amerikai elnök hívta fel a figyelmet, s felemlegetése a Pénzügyi csúcstalálkozó című konferencián is jól érzékeltette, hogy immár a magyar gazdasági döntéshozók is észrevették: a globális pénzügyi válság komolyan hat hazánkra is.

Bajnai Gordon, Martin József Péter, Czakó Borbála, Veres János és Varga Mihály. Fotók: Lakos Gábor

„A hatások elég jelentősen érintik az EU-t és Magyarországot” – ismerte el Veres János. Az elmúlt hetek kincstári optimizmusa után a pénzügyminiszter és Bajnai Gordon gazdasági miniszter is felválta igyekeztek hangsúlyozni: a gazdasági növekedés lényegesen kisebb lesz az eddig tervezett 3,0 százaléknál. A hétvégén a JPMorgan 1,0 százalékra, a Merrill Lynch 1,4 százalékra csökkentette a jövő évi magyar növekedési kilátásokat, de Bokros Lajos volt pénzügyminiszter, a Közép-Európai Egyetem professzora és vezérigazgatója ezt is igen optimista szcenáriónak nevezte; ő úgy gondolja, Magyarországon recesszió lesz jövőre.

TABUDÖNTÖGETÉS. A kormány szerint mindez olyan intézkedéseket tehet szükségessé, amelyek korábban tabunak számítottak. Ilyen lehet például a bérnövekedés befagyasztása, vagy közalkalmazottak szent tehénként kezelt 13. havi fizetésének eltörlése, esetleg a nyugdíjkorhatár 65 évre való felemelése. Veres szerint a válság legújabb üzenete, hogy mindenki számára nehezebb és drágább lesz a finanszírozás. Ráadásul, mivel a magyar export fő célterületének számító eurózónában, és különösen Németországban várhatóan lassabb lesz a gazdasági növekedés, ez az exportlehetőségek további beszűkülésével jár majd. Jelezte, alacsonyabb fogyasztással és esetleg alacsonyabb inflációval is számol. Ha pedig a fogyasztás visszaesik, akkor a fogyasztási adókból származó bevétel is kisebb lesz. A jövőre tervezett adócsökkentés lényegében lekerült a napirendről, némi esélye már csak a szolidaritási adó eltörlésének van – erősítették meg kormányzati körökből a Figyelőnek.

Bokros Lajos, Czakó Borbála és Ivan Miklos

FELKÉSZÜLETLENÜL. Bár a miniszterelnök a köztévének vasárnap azt mondta, hogy a válság csütörtökön érte el Magyarországot – utalva az OTP és a forint elleni spekulációra –, a pénteki konferencián a gazdasági elemzők véleménye egyöntetűen az volt, hogy a kormány nem készült fel időben a lehetséges hatásokra. „Egy pénzügyminisztertől ennél azért többet várunk” – kommentálta Veres korábbi hozzászólását Bokros Lajos. Néhányan kifogásolták, hogy miközben az Egyesült Államokban és Európában már egyértelmű volt a helyzet súlyossága, a Pénzügyminisztérium még mindig a legoptimistább forgatókönyvvel számolt a költségvetés tervezésekor. „Minden jobb hajón van azért havária terv. Erre a helyzetre a magyar gazdaságnak nem volt terve” – fejtette ki Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék vezetője is. Szerinte a lakosságot fel kell készíteni egy hosszantartó krízisre, miközben elkerülhetetlen a kiadáscsökkentés az állami költségvetésben. Zsoldos István, a Goldman Sachs londoni makroelemzője a magyar kormányzat korábbi – 2006-ban csúcsosodó – hitelességi zavarait kritizálta. „Nem ugyanaz ugyanis mindig kicsi hiányt produkálni, vagy nagy hiányok után kicsi hiányt produkálni” – mondta Zsoldos. Az elemző szerint hazánk a bankrendszere okán jobb helyzetben kellene, hogy legyen a válságban, mint a régió országai, de a gyatra hitelesség miatt a helyzete mégis rosszabb.

A kormány most érezhetően igyekszik összekapcsolni a globális válság megoldására tett lépéseket a márciusi népszavazás és a májusi koalíciós szakítás után „bársonyossá” szelídült (értsd: ad acta tett) reformok leporolásával, és ehhez a gazdaság kétségtelen kitettsége jó alkalmat szolgáltat. „Most olyan a szituáció, hogy nagyságrendileg afféle lépésekre lesz szükség, mint egy állami nagy rendszer átalakításánál, az pedig már más kérdés, hogy ezeket a változtatásokat utólag miként fogjuk hívni” – válaszolva a ciklus végéig várható reformokat firtató kérdésre Veres János. Elmozdulás volt érzékelhető a kormány álláspontjában az eddig szintén foggal-körömmel védett „szociális vívmányok” kérdésében is. Bajnai Gordon ugyanis – a Fidesz álláspontjához hasonlóan – felemlegette, hogy „a mai szociális rendszerben nem éri meg dolgozni”. „A foglalkoztatás a gazdaság legnagyobb problémája, ami miatt a potenciális növekedés is sokkal alacsonyabb” – mondta a gazdasági miniszter.

Bajnai Gordon, Stumpf István és Vitézy Tamás

Mindez nehéz helyzetbe hozhatja az ellenzéket, amelynek úgy kell bírálnia a magát „viharba került hajó kapitányaként” újradefiniálni próbáló kormányt, hogy ez a „nehéz idők” miatt ne keltsen visszatetszést. Az ambivalens helyzetet jól példázta Varga Mihály volt pénzügyminiszter, a Fidesz alelnökének hozzászólása. Ebben sérelmezte, hogy pár napja még „a válság apostolainak” nevezték őket, amiért nem hittek Gyurcsány Ferencnek, aki kijelentette: Magyarországot nem érinti a globális pénzügyi krízis. Az ellenzéki párt alelnöke csodálkozott azon is, miként számolhatott az optimista pénzügyi tárca még szeptember 30-án is 3 százalékos növekedéssel 2009-re. Varga a válságkezelés első lépésének a hitelesség visszaállítását, és ezen belül is az előrehozott választásokat nevezte, azzal érvelve, hogy a jelenlegi helyzetben meghozandó lépések egyértelmű kormányzati többséget és választói felhatalmazást igényelnek. A Bajnai által csak „politikaitőke-kovácsolásnak” minősített hozzászólás után Varga némileg békülékenyebb hangot ütött meg, és a kormányzati intézkedések esetleges támogatásáról szólva úgy fogalmazott: „Ha nem is »életünket és vérünket« ajánljuk, de mindent megteszünk azért, hogy helyes döntések szülessenek.” Varga szerint a fiskális konszolidációra, a versenyképesség javítására és az euróbevezetés céldátumának elfogadására van szükség.

KELL-E ADÓCSÖKKENTÉS? Komoly vita alakult ki arról, hogy ilyen helyzetben érdemes-e, és egyáltalán lehet-e adót mérsékelni. Varga Mihály amellett érvelt, hogy igenis szükség van a radikális csökkentésre „A versenyképességi rangsorban a 47. helyről a 62. helyre zuhantunk egy év alatt; Belgium után Magyarországon a legnagyobbak az élőmunka terhei” – mondta Varga. Erre Bajnai így reagált: az lenne a korrekt, ha a Fidesz megnevezné, hogy a radikális adócsökkentés milyen kiadások megnyirbálásával párosuljon.

A költségvetési kiadáslefaragás fontosságát hangsúlyozta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is. „Érdemi kiadáscsökkentés 1995 óta nincs Magyarországon, márpedig amíg az állam nem mond le kiadásokról, addig bevételekről sem tud” – tette egyértelművé véleményét a kamarai vezető. Kovács László, az Európai Bizottság adó- és vámügyekben illetékes tagja szerint azonban hazánknak rövid távon nem adócsökkentésre van szüksége. „Kár lenne a költségvetési hiányt agyoncsapni egy nagyarányú adómérsékléssel, mert így eurómillióktól esnénk el” – utalt a konvergenciaprogram megsértésével járó lehetséges brüsszeli retorziókra. Egyúttal rámutatott, hogy az adóreform már formát is ölthet. „Ha átlátható, kiszámítható, stabil és egyszerű lenne az adórendszer, az már reformértékű lépés volna” – hangsúlyozta Kovács, hozzátéve: az adórendszer szerkezeti reformjához, beleértve az élőmunka-terhek mérséklését is, nincs meg a politikai bátorság.