- Minden pénteken 15 és 16 óra között korlátozás nélkül elérhetőek a Figyelő hetilap zárolt cikkei.
- A részletekért kattintson ide
A globális pénzügyi krízis ürügyén ismét napirendre kerülhetnek egyes reformok – derült ki a HBLF, az ICEG és a Figyelő múlt heti, Pénzügyi csúcstalálkozó című konferenciáján.

Bajnai Gordon, Martin József Péter, Czakó Borbála, Veres János és Varga Mihály. Fotók: Lakos Gábor
„A hatások elég jelentősen érintik az EU-t és Magyarországot” – ismerte el Veres János. Az elmúlt hetek kincstári optimizmusa után a pénzügyminiszter és Bajnai Gordon gazdasági miniszter is felválta igyekeztek hangsúlyozni: a gazdasági növekedés lényegesen kisebb lesz az eddig tervezett 3,0 százaléknál. A hétvégén a JPMorgan 1,0 százalékra, a Merrill Lynch 1,4 százalékra csökkentette a jövő évi magyar növekedési kilátásokat, de Bokros Lajos volt pénzügyminiszter, a Közép-Európai Egyetem professzora és vezérigazgatója ezt is igen optimista szcenáriónak nevezte; ő úgy gondolja, Magyarországon recesszió lesz jövőre.TABUDÖNTÖGETÉS. A kormány szerint mindez olyan intézkedéseket tehet szükségessé, amelyek korábban tabunak számítottak. Ilyen lehet például a bérnövekedés befagyasztása, vagy közalkalmazottak szent tehénként kezelt 13. havi fizetésének eltörlése, esetleg a nyugdíjkorhatár 65 évre való felemelése. Veres szerint a válság legújabb üzenete, hogy mindenki számára nehezebb és drágább lesz a finanszírozás. Ráadásul, mivel a magyar export fő célterületének számító eurózónában, és különösen Németországban várhatóan lassabb lesz a gazdasági növekedés, ez az exportlehetőségek további beszűkülésével jár majd. Jelezte, alacsonyabb fogyasztással és esetleg alacsonyabb inflációval is számol. Ha pedig a fogyasztás visszaesik, akkor a fogyasztási adókból származó bevétel is kisebb lesz. A jövőre tervezett adócsökkentés lényegében lekerült a napirendről, némi esélye már csak a szolidaritási adó eltörlésének van – erősítették meg kormányzati körökből a Figyelőnek.

Bokros Lajos, Czakó Borbála és Ivan Miklos
FELKÉSZÜLETLENÜL. Bár a miniszterelnök a köztévének vasárnap azt mondta, hogy a válság csütörtökön érte el Magyarországot – utalva az OTP és a forint elleni spekulációra –, a pénteki konferencián a gazdasági elemzők véleménye egyöntetűen az volt, hogy a kormány nem készült fel időben a lehetséges hatásokra. „Egy pénzügyminisztertől ennél azért többet várunk” – kommentálta Veres korábbi hozzászólását Bokros Lajos. Néhányan kifogásolták, hogy miközben az Egyesült Államokban és Európában már egyértelmű volt a helyzet súlyossága, a Pénzügyminisztérium még mindig a legoptimistább forgatókönyvvel számolt a költségvetés tervezésekor. „Minden jobb hajón van azért havária terv. Erre a helyzetre a magyar gazdaságnak nem volt terve” – fejtette ki Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék vezetője is. Szerinte a lakosságot fel kell készíteni egy hosszantartó krízisre, miközben elkerülhetetlen a kiadáscsökkentés az állami költségvetésben. Zsoldos István, a Goldman Sachs londoni makroelemzője a magyar kormányzat korábbi – 2006-ban csúcsosodó – hitelességi zavarait kritizálta. „Nem ugyanaz ugyanis mindig kicsi hiányt produkálni, vagy nagy hiányok után kicsi hiányt produkálni” – mondta Zsoldos. Az elemző szerint hazánk a bankrendszere okán jobb helyzetben kellene, hogy legyen a válságban, mint a régió országai, de a gyatra hitelesség miatt a helyzete mégis rosszabb.A kormány most érezhetően igyekszik összekapcsolni a globális válság megoldására tett lépéseket a márciusi népszavazás és a májusi koalíciós szakítás után „bársonyossá” szelídült (értsd: ad acta tett) reformok leporolásával, és ehhez a gazdaság kétségtelen kitettsége jó alkalmat szolgáltat. „Most olyan a szituáció, hogy nagyságrendileg afféle lépésekre lesz szükség, mint egy állami nagy rendszer átalakításánál, az pedig már más kérdés, hogy ezeket a változtatásokat utólag miként fogjuk hívni” – válaszolva a ciklus végéig várható reformokat firtató kérdésre Veres János. Elmozdulás volt érzékelhető a kormány álláspontjában az eddig szintén foggal-körömmel védett „szociális vívmányok” kérdésében is. Bajnai Gordon ugyanis – a Fidesz álláspontjához hasonlóan – felemlegette, hogy „a mai szociális rendszerben nem éri meg dolgozni”. „A foglalkoztatás a gazdaság legnagyobb problémája, ami miatt a potenciális növekedés is sokkal alacsonyabb” – mondta a gazdasági miniszter.

Bajnai Gordon, Stumpf István és Vitézy Tamás
Mindez nehéz helyzetbe hozhatja az ellenzéket, amelynek úgy kell bírálnia a magát „viharba került hajó kapitányaként” újradefiniálni próbáló kormányt, hogy ez a „nehéz idők” miatt ne keltsen visszatetszést. Az ambivalens helyzetet jól példázta Varga Mihály volt pénzügyminiszter, a Fidesz alelnökének hozzászólása. Ebben sérelmezte, hogy pár napja még „a válság apostolainak” nevezték őket, amiért nem hittek Gyurcsány Ferencnek, aki kijelentette: Magyarországot nem érinti a globális pénzügyi krízis. Az ellenzéki párt alelnöke csodálkozott azon is, miként számolhatott az optimista pénzügyi tárca még szeptember 30-án is 3 százalékos növekedéssel 2009-re. Varga a válságkezelés első lépésének a hitelesség visszaállítását, és ezen belül is az előrehozott választásokat nevezte, azzal érvelve, hogy a jelenlegi helyzetben meghozandó lépések egyértelmű kormányzati többséget és választói felhatalmazást igényelnek. A Bajnai által csak „politikaitőke-kovácsolásnak” minősített hozzászólás után Varga némileg békülékenyebb hangot ütött meg, és a kormányzati intézkedések esetleges támogatásáról szólva úgy fogalmazott: „Ha nem is »életünket és vérünket« ajánljuk, de mindent megteszünk azért, hogy helyes döntések szülessenek.” Varga szerint a fiskális konszolidációra, a versenyképesség javítására és az euróbevezetés céldátumának elfogadására van szükség.KELL-E ADÓCSÖKKENTÉS? Komoly vita alakult ki arról, hogy ilyen helyzetben érdemes-e, és egyáltalán lehet-e adót mérsékelni. Varga Mihály amellett érvelt, hogy igenis szükség van a radikális csökkentésre „A versenyképességi rangsorban a 47. helyről a 62. helyre zuhantunk egy év alatt; Belgium után Magyarországon a legnagyobbak az élőmunka terhei” – mondta Varga. Erre Bajnai így reagált: az lenne a korrekt, ha a Fidesz megnevezné, hogy a radikális adócsökkentés milyen kiadások megnyirbálásával párosuljon.
A költségvetési kiadáslefaragás fontosságát hangsúlyozta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is. „Érdemi kiadáscsökkentés 1995 óta nincs Magyarországon, márpedig amíg az állam nem mond le kiadásokról, addig bevételekről sem tud” – tette egyértelművé véleményét a kamarai vezető. Kovács László, az Európai Bizottság adó- és vámügyekben illetékes tagja szerint azonban hazánknak rövid távon nem adócsökkentésre van szüksége. „Kár lenne a költségvetési hiányt agyoncsapni egy nagyarányú adómérsékléssel, mert így eurómillióktól esnénk el” – utalt a konvergenciaprogram megsértésével járó lehetséges brüsszeli retorziókra. Egyúttal rámutatott, hogy az adóreform már formát is ölthet. „Ha átlátható, kiszámítható, stabil és egyszerű lenne az adórendszer, az már reformértékű lépés volna” – hangsúlyozta Kovács, hozzátéve: az adórendszer szerkezeti reformjához, beleértve az élőmunka-terhek mérséklését is, nincs meg a politikai bátorság.
Régiós kalandozások
Sose becsülje alá a helyismeret fontosságát –
ezzel a szlogennel reklámozta magát évekig a brit HSBC bank
világszerte. Egyik plakátjukon például azt sugallták, hogy egy-egy
üzlet sikere sokszor olyan, jelentéktelennek tűnő apróságokon múlhat,
minthogy a magyar üzletemberek – eltérően az amerikaiaktól – nem
szeretnek sörrel koccintani. Némileg ezekhez a reklámokhoz hasonlított
a diskurzus a Figyelő, a HBLF és az ICEG által szervezett konferencia
régiós terjeszkedésről szóló szekciójában is. „Romániában sokkal
transzparensebb a korrupció, mert ismertek az árfolyamok” – mondta némi
derültséget keltve Diósi László, az OTP Bank Romania
elnök-vezérigazgatója. „A baksis a kultúra része” – tette hozzá Szabó
István, a Gedeon Richter Romania S.A. vezérigazgató-helyettese.
„Olaszországban a keresztapa effektus működik; kérünk egy szívességet,
majd valamikor ő is kér egy szívességet” – színesítette a helyismeret
fontosságáról folyó vitát Dorogházi Krisztina, a Mol-csoporthoz
tartozó, Italiana Energia e Servizi (IES) vezérigazgatója.
Bár a fentiek vélhetően kicsapták volna a biztosítékot a
Transparency International korrupció-ellenes szervezetnél, mindez jól
jelzi, hogy egyre több hazai vállalat lép ki a régió dinamikusabb
piacaira. „Mi abban igyekszünk segíteni az utóbbi másfél-két évben,
hogy a régióban kiterjesszük a komfortzónát a magyar befektetők
számára” – mondta Rétfalvi György, az ITD Hungary Zrt. vezérigazgatója,
aki szerint kívánatos az évi 2 milliárd eurónyi tőkekihelyezés.
A Videoton például 1500 főt foglalkoztat Bulgáriában. „Úgy működünk
ott, mint itt az Audi: mérsékelt beágyazódással” – mondta Lakatos
Péter, a Videoton Holding Zrt. vezérigazgatója, aki szerint nem bővül
azoknak a magyar cégeknek a köre, amelyek a jövőben kiléphetnének a
régiós piacokra. „Már ott is van bank, infrastruktúra; annak van
esélye, aki valamihez jobban ért, mint a többiek” – szögezte le
Lakatos, aki szerint a kis- és középvállalatok elsősorban a multikhoz
csapódva, a szolgáltatásban próbálkozhatnak nagyobb eséllyel a környező
országokban. Az előrelátás és stratégiai tervezés fontosságát
hangsúlyozta a horvát turizmusban rejlő lehetőségeket korán felismerő,
mára a legnagyobb ottani külföldi befektetők közé tartozó Vitézy Tamás,
az Adriatiq Islands Group tulajdonosa.
„Hajlamosak vagyunk azt
hinni, hogy ami itt történt az elmúlt 12 évben, az ott is úgy lesz. Ez
tévedés, új lapot kell kezdeni minden országban, helyi menedzsmenttel,
vagy jó helyismerettel rendelkező vezetőkkel” – ezt már Bobvos György,
a TriGránit Fejlesztési Zrt. szerbiai igazgatója mondta, hozzátéve,
hogy a magyar befektetők sokszor ugyanúgy viselkednek külföldön, mint
ami húsz éve felháborította őket az osztrákok arrogánsnak talált itteni
fellépésében. A hitelességet azonban a szakmai tudás és a helyismeret
adja, nem a cég illetősége.




