- Minden pénteken 15 és 16 óra között korlátozás nélkül elérhetőek a Figyelő hetilap zárolt cikkei.
- A részletekért kattintson ide
Az eltérő fejlődési utak ellenére azonos problémákkal küzdenek a közép- és kelet-európai gazdaságok – derül ki a Deloitte és a Figyelő régiós toplistájából.

Kovács Domonkos, a Deloitte Üzletágvezetője. „A globális visszaesés várható negatív hatásai ellenére hosszú távon Közép-és Kelet-Európa kilátásai továbbra is jók.”
Sokkal jobban teljesítettek az elmúlt évben a nagy magyar cégek, mint a gazdaság egésze. Az 500 legnagyobb közép- és kelet-európai vállalat között szereplő 60 magyar társaság összesített árbevétele euróban kifejezve 10 százalékkal nőtt 2007-ben, miközben a GDP csak 1,3 százalékkal. Ez részben annak tudható be, hogy a nagyvállalatok exportra termelnek, tehát a belföldi keresletcsökkenés nem hatott rájuk. „Kérdés, mit látunk majd jövőre” – utal Seres Béla, a Deloitte partnere, a pénzügyi tanácsadás régiós vezetője arra, hogy az idén lassult a világgazdaság, s nem tudni, ezt mennyire érzik majd meg a régióbeli nagyok, köztük a magyar társaságok. Szerepe van azonban annak is, hogy számos energetikai vállalat került fel a listára, s ezek növekedését húzta az árrobbanás.Az energetika dominanciája az egész 500-as klubban érezhető, ezt a szektorra jellemző méretgazdaságosság magyarázza. Sok köztük az állami cég – Magyarország kivételnek számít azzal, hogy számos energetikai társaságba magántőkét vont be. A legnagyobb súlyú vállalatok között egyébként is lépten-nyomon feltűnnek az állami tulajdonúak; összesen 120 ilyen található a listában, ezek együtt a klub árbevételének 20 százalékát adják.
„A kiemelt stratégiai fontosságú cégeket szívesebben tartják meg állami kézben nemcsak az energetika, de az infrastruktúra, a közlekedés területén is” – mutat rá Kovács Domonkos, a Deloitte vállalatértékelés és pénzügyi modellezés üzletágának vezetője. Annak ellenére így van ez, hogy az államiak általában gyengébben teljesítenek, mint a magánvállalatok. A lengyelek „élen járnak” a cégek állami kézben tartásában – 48 ilyennel gazdagították a listát –, és ha privatizálnak, azt is szívesen hajtják végre úgy, hogy csak kisebbségi részt visznek a tőzsdére. Mivel e cégek között sok az energetikai és a nyersanyagipari, s ezek árbevételét az energia- és a nyersanyagok áremelkedése felfelé húzza, a Deloitte szakértői azt várják, hogy az állami szektor súlya a jelentős árbevétellel bíró cégek körében még növekedni is fog a lengyel gazdaságban, ahelyett, hogy csökkenne.Az ország mérete is indokolja a lengyel vállalatok dominanciáját a listán: összesen 176 van belőlük. A második helyezett Ukrajna, 75 céggel. Dobogós még Csehország 70-nel, Magyarország a negyedik helyen áll, 60 céget küldve. A 10-es gyógyszeripari toplistán azonban tőlünk származik a legtöbb, azaz 4 szereplő: Chinoin (Sanofi), Richter, Hungaropharma és Phoenix Pharma, utánunk a lengyelek következnek 3 vállalattal. A TOP 500 árbevételének 15 százalékát cseh, 14,5 százalékát magyar társaságok adják, vagyis e két ország legnagyobb vállalatai nagyobb arányt képviselnek az összesítésben, mint az országok GDP-t tekintve.
A cikk további része csak előfizetőink számára hozzáférhető.
Ha előfizető, és már regisztrálta magát, lépjen be!
Ha előfizető, de még nem regisztrálta magát, regisztráljon itt!
Ha szeretne előfizetni, itt teheti meg!
Ha előfizető, és már regisztrálta magát, lépjen be!
Ha előfizető, de még nem regisztrálta magát, regisztráljon itt!
Ha szeretne előfizetni, itt teheti meg!




