Az elmélet remekül működik a gyakorlatban, hiszen a fapados légitársaságok gépei általában a kora reggeli műszakkezdéstől késő estig folyamatosan szállítják az utasokat. Ezek a cégek többnyire nem a városok legfrekventáltabb repülőtereire, hanem azoktól 40–80 kilométer távolságban lévő kisebb légikikötőkbe repülnek, a transzferköltségekről persze a jegyvásárlási folyamatban egy árva szó sem esik. A fapados (angolul low-cost vagy no-frills) légitársaságok megnevezése sokszor megtévesztő. Az alacsony működési költséget sokan az olcsó jegyárakkal azonosítják. Ám a látszólag filléres tarifák a jegyvásárlási folyamat végére az adók, illetékek, tranzakciós költségek következtében komoly hízókúrán esnek át, és a legtöbb esetben még akkor sem tartalmazzák a feladott poggyász költségét. Akciók, megdöbbentő kedvezmények azért valóban akadnak, ezek azonban alapvetően a piacszerzést és a marketinget támogatják. Egy-egy olcsó utazás aztán szinte örökre az utasok fejébe égeti az adott társaság nevét majd a repülés élményét, így az egyszeri kedvezményt később többszörösen is visszafizetik a repülés szerelmesei.