Közhelyként hat a gazdasági tárgyú cikkekben a befektetői bizalom elvesztése, a tőzsdéken már konkrétabb formában – áresésként – jelentkezik, a vállalatfelvásárlási piacon viszont egyenesen véres valóságként. Mégpedig úgy, hogy a külföldi vevőjelölt egyszer csak feláll a tárgyalóasztaltól, felül a repülőre és hazamegy. E szegmensben – bár szakértőink szerint továbbra is van egy-egy érdemleges ügylet – Magyarország most a legkevésbé jó piac a közép- és kelet-európai régión belül. Gyengék a gazdasági fundamentumok, vagyis alacsony növekedés várható a következő években, és értelemszerűen nem segítettek az elmúlt időszak rendkívül erőteljes kormányzati beavatkozásai, a nagy szabályozói bizonytalanság sem.

Kao Csien kínai nagykövet a BorsodChemnél. A WanHua bevásárlása volt tavaly a legnagyobb magyar ügylet.
Fotók: MTI

Mindezek ellenére 2011-ben darabszámra negyedével még nőtt is a hazai vállalati összeolvadások és felvásárlások (mergers & acquisitions – M&A) piaca, igaz, a tranzakciók összértékét tekintve már harmadával csökkent a torta mérete. Mindezt Dezse Margaret, az Ernst & Young tranzakciós tanácsadási szolgáltatásainak vezető partnere mondta el, cége ugyanis szokásos piaci barométerében úgy számolt, hogy tavaly 111 (2010-ben 90 volt ugyanez a szám) tranzakció valósult meg itthon, és ezek összértéke a 2010-es 2,5 milliárd dollárról 1,8 milliárd dollárra apadt.

Seres Béla, a Deloitte közép-európai pénzügyi tanácsadási üzletágának ügyvezető partnere szerint azonban a növekedést, vagy akárcsak a stagnálást jelző statisztikák is félrevezetők lehetnek. A 30 százalékban privát, ugyanakkor 70 százalékban uniós forrásokat befektető Jeremie-alapok ugyanis kellő transzparencia és nagy publicitás mellett hajtanak végre kicsi, 1–2 millió eurós tranzakciókat, 2011-ben például 22-t. Ilyenek korábban is voltak, de amikor ezt még magánbefektetők (üzleti angyalok) végezték, az ilyen üzletek kevésbé váltak nyilvánossá. Vagyis a legkisebb dealeknek nem volt intézményi háttere, immár van. Fekete Miklós, a PwC Magyarország corporate finance tanácsadói részlegének partnere szerint 2011 a többségi részesedéseket érintő tranzakciók számát illetően, még a Jeremie-tranzakciókkal együtt is egyértelműen negatív rekordként kerül majd be az évkönyvekbe. A tranzakciós aktivitás immár három egymást követő félévben is rendkívül nyomott volt, és ezen belül is rettenetesen alacsonynak bizonyult a nagyobb ügyletek száma.

LASSULÁS
A sok Jeremie-deal mellett a nagyobb vállalatok, a 10–15 millió euró feletti üzletek világában feltűnően halovány volt a piac. Itthon a nagyobb magyar vásárlásoknál mostanában már jókora óvatosság volt tapasztalható. Hiszen míg 2010-ben még 6 ügylet volt 100 millió dollár feletti, addig 2011-ben az Ernst & Young mércéje szerint mindössze a BorsodChembe bevásárló kínai Wanhua költött el ennél többet magyar részesedésre. A magyar vonatkozású adatokat összegző táblázatunkban mi azért további 4 darab 100 millió dollárosnál nagyobb ügyletet is feltüntettünk, de az Ernst & Young a Mol-pakett állami visszavásárlását, a reptér újabb privatizációs körét, illetve a több országot érintő két nagy dealt nem számolta bele összesítésébe.

Az adatok megtekintéséhez kattintson!

Globálisan is vége a 2008, vagyis a pénzügyi válság előtti kegyelmi állapotnak, amikor egyidejűleg volt az európai piacon gazdasági növekedés, alacsony politikai kockázat és olyan pénzbőség, amely a sok elkölthető forrás mellett még kifejezetten kedvező árú és bőséges hitelkínálattal is párosult. A PwC Magyarország szerint egészen a múlt év végéig úgy tűnt, hogy az európai felvásárlási piac összességében kilábalóban van a gödörből, a 2011 utolsó negyedévében kicsúcsosodó európai bizalmi válság azonban brutális visszaesést hozott.