Fizessen elő a Figyelő üzleti csomagjára - minden, ami üzlet egy csomagban!
A részletekért kattintson ide

Gérard Bourland: együtt kell végigjátszani a játékot!

Az energetika szabályozásáról

2012./05. szám - február 2.
Cikk nyomtatása
Cikk küldése
Add a Startlaphoz

Egyik legnagyobb vívmánya a jóléti társadalmaknak a szolidaritás, amely létrejöhet az állam és az állampolgárok,
az állam és a piac, de a piac és az állampolgárok között is.

Az egyensúly fenntartására az állam számos politikai eszközzel rendelkezik, ilyenek a különböző adórendszerek, államilag dotált szolgáltatások vagy a támogatások révén befolyásolt magatartási modellek. Mindemellett fontos, hogy az állam nevelő szerepet is felvállaljon, népszerűsítve az öngondoskodást, takarékoskodást, a javak hatékony és fenntartható felhasználásának módjait, legyen szó pénzről, élelmiszerről, áramról vagy műanyag-csomagolásról.

A politikai célokat és eszközöket azonban kísérnie, támogatnia kell egy szakmai eszköztárnak, amely megoldó kulcsokkal rendelkezik a célok megvalósítására. Ideális esetben ez történik az energetikában is. Az állam tervez, célokat tűz ki, a szaktudással felvértezett energetikai vállalkozások pedig dolgoznak a megvalósíthatósági terveken, és visszacsatolják véleményüket, szakmai javaslataikat.

PASSZÍVAK ÉS AKTÍVAK
Az energetikában erős leegyszerűsítéssel kétfelé oszthatók a fogyasztók, akár magánszemélyek, akár közületek: aktívakra és passzívakra. Utóbbiak nem rendelkeznek önállóan energiafelhasználásuk költségvetése fölött. Elszenvedői a folyamatoknak, a drágulásra legfeljebb fogyasztásuk csökkentésével reagálnak. Ebből a kötöttségből oktatás, tájékoztatás és komolyabb anyagi támogatás nélkül egyénileg kilépni nem tudnak, az állam által nyújtott szociális alapú segítség pedig csak a hónapról-hónapra nyúló túléléshez elég. Közös jellemzőjük, hogy habár az energiával általában pazarlóan bánnak, mégis energiaszegénységben élnek. Legtöbbször csak nyomás hatására képesek változtatni a szokásaikon, viszont fontos, hogy iránymutatást kapjanak a helyes lépések megtételéről. Ebben az államnak ismét fontos nevelő szerepe van.

A másik kategóriába sorolható fogyasztók tudatosan tervezik energiaköltségeiket, és ehhez kapcsolódóan energiafelhasználásuk módját és forrását is. Felmérik az elérhető megoldásokat, utánajárnak a lehetőségeknek. Rendelkeznek olyan mobilizálható pénzmennyiséggel, amellyel csökkentik a felhasznált energia mennyiségét és ezzel számláik végösszegét. A krízis ösztönzőleg hat rájuk.
SZÓLJON HOZZÁ ÖN IS!
A cikk további része csak előfizetőink számára hozzáférhető.
Ha előfizető, és már regisztrálta magát, lépjen be!
Ha előfizető, de még nem regisztrálta magát, regisztráljon itt!

Ha szeretne előfizetni, itt teheti meg!