A társasági adókulcsok átlaga az utóbbi 11 évben folyamatosan csökkent, 29,03 százalékról 22,96 százalékra. A válság egyik következménye, hogy ez a tendencia változik. Habár globálisan tavaly még 23,07 százalékra csökkent a társasági adók kulcsa, Európában már fordulat érzékelhető, és 19,98 százalékról 20,12 százalékra nőtt e mutató.

Az elmúlt évtizedekben a befektetésekért folytatott küzdelemben az egyik legfontosabb adu volt a társasági adó drasztikus csökkentése és/vagy speciális kedvezmények biztosítása a nagybefektetők számára. Ráadásul a társaságiadó-bevételek a GDP 2–3 százaléka között mozognak, ezért akár a jelentős csökkentések is könnyebben kezelhetőek a költségvetés számára, mint egy hasonló arányú mérséklés az áfa, a tb-járulék vagy az szja esetében. A számtalan versenyképességi tényező közül rövid távon az adócsökkentés, és ezen belül a társasági adó mérséklése a leggyorsabban megvalósítható lépés. Gondoljunk bele, hogy az infrastruktúra fejlesztése, az oktatási rendszer reformja vagy éppen a korrupció visszaszorítása akár évtizedes feladat is lehet, és a tapasztalatok alapján a siker nem is feltétlenül garantált. Az 1990-es évek második felében a nagy működőtőke-beáramlás egyik mozgatórugóját nálunk is a társasági adókulcs 1995-ös felezése és a nagybefektetői kedvezmények adták.

A válság kitörése után azonban fordulni látszik a széljárás.