Orbán Viktor, akinél decemberben még süket fülekre találtak az uniós adminisztráció és az Európai Központi Bank (EKB) ismételt intelmei, keddi brüsszeli tárgyalásai előtt igyekezett elbagatellizálni a kért változtatások jelentőségét, és jelezte, hogy kész megfelelni az EU igényeinek. Az egyik ilyen kérdés, hogy a jegybankelnöknek és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa tagjainak fel kell-e esküdniük a magyar alkotmányra, ami az Európai Bizottság szerint aggályos, mert az MNB elnökének a központi bankok európai rendszerének tagjaként Európához kell lojálisnak lennie. Miként arra magyar részről helyesen rámutattak, Brüsszel most egy füst alatt olyan rendelkezések módosítását is keresztül akarja vinni, amelyek előtte két évtizeden át nem zavarták.

A Monetáris Tanács új tagjainak tavalyi kinevezése. Uniós vétó a harmadik alelnökre. Fotó: MTI

ELSZÁNT EU
Olli Rehn, a Bizottság alelnöke azonban nagyon eltökéltnek látszik: értesülésünk szerint addig nem kér mandátumot a hiteltárgyalások megkezdésére, ameddig nem kap sziklaszilárd garanciákat a jegybank függetlenségére a magyar kormánytól. Szóvivője szerint ilyen biztosítékot jelentene az, ha ő és az EKB mielőbb kézhez kapná a jegybanktörvény módosításának tervezetét, amelyről aztán szavazhatna az Országgyűlés. Egyelőre láthatóan még Brüsszel sem döntötte el azt, hogy a tárgyalási folyamat konkrét megkezdéséhez beéri-e ennyivel, vagy megvárja a szavazást. Fellegi Tamás tárca nélküli miniszter mindenesetre brüsszeli tárgyalásait követően megerősítette, hogy a törvénymódosítás céljából valószínűleg nem hívják össze a parlament rendkívüli ülését, így a szavazásra legkorábban a tavaszi ülésszak kezdetén, február közepén kerülhet sor. Az előzetes várakozások szerint a magyar kormányfő kedd délutáni, lapzártánk utáni brüsszeli találkozója José Manuel Barroso bizottsági elnökkel több támpontot is adott a további lépéseket illetően.