Nagy tévéképernyőn, szinte korlátlan műsorkínálatból válogatva videózni egészen más élmény, mint a számítógép kis monitorja előtt görnyedve nézni a letöltött filmet vagy sorozatot. Ezt felismerve, az évtizedes tévénézési szokásokhoz alkalmazkodva hozta létre a Netflix online videotékáját, amely ma majdnem 25 millió felhasználónak kínál olcsó video-on-demand (VoD) szolgáltatást. Ez mostanáig csak az Egyesült Államokban volt elérhető, néhány napja az Egyesült Királyságban és Írországban is megvetette a lábát a cég, amely némi túlzással forradalmat indított el a tévézésben (Házhoz jön a videotéka – Figyelő, 2011/43. szám).

Videotékában. Európában még tartják magukat az offline formák is. Fotó: Reuters

TÉVES DÖNTÉSEK
A webes filmkölcsönzést, események, műsorok valós idejű online sugárzását (streaminget), valamint postai úton történő DVD kölcsönzést kínáló kaliforniai székhelyű Netflix részvényeinek árfolyama november végén – hosszú agónia után – lassan újra emelkedni kezdett, miután a júniusban elért 300 dollár közeli csúcsról őszre egészen 63 dollárig zuhant. Most úgy tűnik, mégsem igazolódik be azok jóslata, akik szerint a fizetős online modell eleve kudarcra van ítélve. Viszont a drámai zuhanás mögött nem az előző másfél éves szárnyalás egyszerű korrekciója keresendő, hanem téves üzleti döntések sorozata. A Netflix ugyanis a havi 10 dolláros előfizetési díjat először felemelte 16 dollárra, majd szétválasztotta az online tartalomszolgáltató és a postai DVD kölcsönzést biztosító üzletágát, az utóbbit pedig azzal a lendülettel át is nevezte Qwiksterre. Az új stratégia arra épül, hogy a postai úton történő DVD kölcsönzés lassan kimegy a divatból, a hangsúly pedig mind inkább a digitális, online, korlátlan mennyiségben elérhető, interaktív tartalom felé tolódik. A felhasználók azonban az egészből csak az áremelést vették észre, és ennek nyomán a vállalat 800 ezer előfizetőt veszített el egyetlen üzleti negyedév alatt, a teljes állomány 3 százalékát.

EGYGOMBOS MODELL
A Netflix így is a legnagyobb és legsikeresebb streaming videoszolgáltató jelenleg, de az alkalmon kapva az olyan konkurensek sem tétlenkedtek, mint az AMC Networks, az HBO, vagy a nagyobb kábelszolgáltatók. Az 1997-ben alapított Netflix azonban hangoztatja: részvényének tőzsdei hányattatása nem változtatja meg a társaság nemzetközi – és ezen belül az európai – terjeszkedési terveit. Ha valóban az eredeti menetrend mentén haladnak tovább, akkor 2012-ben az online szolgáltatás elérhető lesz Spanyolországban, Mexikóban és Latin-Amerikában. Azaz a cég egy még kiaknázatlan piacra, a spanyol nyelvterületre koncentrál. Számunkra meg addig is marad a „Sajnáljuk, az ön országában még nem elérhető a Netflix” üzenet.

BÁRHOL ELÉRHETŐ
A Netflix online szolgáltatásának sikere az egyszerű, felhasználóbarát kezelhetőségében rejlik. Mintha az üzemeltetők megfogadták volna Steve Krug tanácsait: nem terhelik a felhasználót azzal, hogy új rendszerek kezelését tanulja meg. Helyette, ha tévékészülékén keresztül veszi igénybe a szolgáltatást, egy Netflix gombot kap, amellyel közvetlenül az online videotékába léphet. A cég az előfizetőknek az eddigi felhasználói szokásaik és értékeléseik alapján tartalmat is ajánl. Annak érdekében pedig, hogy a rendszer mind nagyobb valószínűséggel kitalálja egyéni ízlésüket, és ezzel kedvükben járjon, a Netflix 2006-ban 1 millió dollárt ajánlott fel annak, aki az eddiginél 10 százalékkal pontosabb algoritmust ír. Érdekesség, hogy ezen a pályázaton a magyar Gravity R&D Kft. is indult (Ajánlják magukat – Figyelő, 2011/49. szám). A Pragmatic Chaosnak nevezett, tanulásra is képes győztes program ma számos tényezőt vesz figyelembe, egyebek mellett az adott napot és napszakot is, így megkülönböztet például péntek esti, illetve hétfő reggeli hangulatot.

A műsorválaszték több mint bőséges: 100 ezernél is több film, tévéshow és -sorozat érhető el egyetlen gombnyomással, vagy kattintással, méghozzá jelenleg mindössze havi 8 dollárért, a tavalyi balszerencsés áremelés okozta sokk elfeledtetésére a cég ugyanis a felére szállította le a havidíjat. Sőt, ez évtől a tervek szerint a Netflix már saját exkluzív tartalmat is kínál előfizetőinek. Kevin Spacey főszereplésével ugyanis 100 millió dollár értékben rendelt meg a Media Rights Capitaltól egy 24 részes, epizódonként 60 perces politikai drámasorozatot House of Cards címmel. Ezzel a Netflix belép arra a piacra, amelyet arrafelé a HBO ural.

A Netflix követi a médiakonvergencia trendjét: sikerének egyik titka az lehet, hogy az egymással nem kompatibilis operációs rendszerekkel szemben rendkívül széles a választéka azon eszközöknek, amelyek Netflix-képesek. A trendi Apple TV-vel, és a televíziózást forradalmasító TiVo-val kezdve a sort, a legnagyobb gyártók (LG, Panasonic, Philips, Samsung, Sharp, Sony) tévékészülékéig bezárólag a tartalom csupán gombnyomásnyira van. A cég azonban még ennél is továbbment, és ismerve a fiatalabb generáció játékszenvedélyét, a legnépszerűbb konzolokon, a Microsoft Xbox 360, a Nintendo Wii, illetve a Sony PlayStation 3 készülékeken is elérhetővé tette a szolgáltatást, sőt optimalizálta tartalmát a hordozható játékgépekre is. Ezzel a lépéssel nem csupán a célközönségének horizontját szélesítette ki – és ezzel több előfizetőre tett szert –, hanem hosszú távon is biztosította az ügyfélkörének bővülését. Úgy szocializálja a fiatalokat, hogy a filmeket és sorozatokat a jövőben ne illegális forrásból töltsék le. Ezzel pedig az online tartalmakért való fizetési hajlandóság egyelőre negatív trendje hosszú távon akár meg is fordulhat.