Kilencvenöt százalékot kell hozniuk a minisztereknek, „ha a jövőben is a polgári kormányban szeretnének dolgozni” – jelentette ki október végén Orbán Viktor miniszterelnök, a 150 000. Széchenyi Kártya átadását ünneplő budapesti rendezvényen. Informátoraink szerint a kormányfő eredetileg nem hozta volna szóba a témát, ám néhány órával azelőtt sokkoló adatokat hallott az uniós források felhasználási arányáról. A 95 százalékot úgy értette, hogy miniszterei a saját területükön érjék el, hogy a rendelkezésre álló forrásokról ilyen arányában szülessenek érvényes szerződések 2013 végéig.

Vállalkozásfejlesztés magyar módra. Hol a pénz? Fotó: MTI

TETSZHALOTT
Az adatok e pillanatban tényleg nem túl biztatóak: az ország számára elkülönített 8 ezer milliárd forint keretből csupán mintegy 2300 milliárdot fizettek ki (lásd a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium adatait). A pénzügyi zárást 2015 végén be kell fejezni, így a következő négy évben csaknem 6 ezer milliárd forint vár gazdára.

A miniszterelnök ultimátumát Essősy Zsombor, a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója is indokoltnak találta. Meggyőződése szerint ugyanis a pénzügyi válsággal és recesszióval küzdő nemzetközi környezetben aligha lehet számolni Magyarországon a belső fogyasztás növekedésével, az állami beruházások bővülésével, vagy a beruházói kedv spontán fellángolásával. „A kifizetésre váró 6 ezer milliárd forint, a következő négy évre vetítve, a GDP évi 6 százalékát teszi ki. Ezzel fel lehetne éleszteni a tetszhalott magyar gazdaságot”– hangsúlyozta lapunknak Essősy. Ám a Figyelőnek nyilatkozó, pályáztatással foglalkozó szakemberek úgy látják, ha nem lép gyorsan a kabinet, nemhogy 95, de még 60 százalékos eredményt sem produkálnak majd a miniszterek. Ugyanazokba a falakba ütköznek, mint elődeik a Gyurcsány-, illetve a Bajnai-kormány idején. A probléma egyfelől tervezési-stratégiai, másfelől a pályáztatási rendszer bonyolultságából adódik.