Fellegi Tamás a Malév helyzetét elemző anyaggal. Súlyos örökség. Fotó: MTI

Sokan találgatták korábban, miért és hogyan ment el Magyarországról az addig a nemzeti légitársaság ügyében ígéretes tárgyalásokat folytató kínai delegáció. Hiszen jó ideig úgy tűnt, a kínai HNA-csoporthoz tartozó Hainan Airlines és Demján Sándor magyar nagyvállalkozó valamilyen légügyi kooperációban megmentheti a Malévet.

Azonban novemberben egyszer csak a kínaiak írtak egy levelet Orbán Viktor miniszterelnöknek, amelyben a magyar tárgyalódelegáció mellett a potenciális befektetőtársra is panaszkodtak. Gazdasági körökben sokan tudnak erről a levélről, néhány forrásunk még látta is. Elmondásuk alapján a kínaiak azt írták, továbbra is érdekli őket a Malév, de csak új partnerekkel tudják elképzelni az egyeztetések folytatását, és csodálkozásukat fejezték ki amiatt, hogy különböző magyar érdekkörök egymással veszekedtek, ők pedig nem kaptak meg bizonyos, a tárgyalásokhoz fontos információkat.
A magyar fél ugyanakkor másként élte meg mindezt. A magyar–kínai tárgyalásokról azt hallottuk, hogy amikor két-három alkalommal a HNA-t vezető – az amúgy a Harvardon végzett – Adam Han is tárgyalt, akkor a kiváló menedzserrel gyorsan haladtak az ügyek, de az állandó főtárgyalóként a kínai delegációt vezető vezérigazgató-helyettessel végig nagyon akadozott az együttműködés. A magyar fél nem tudta, hogy csak tárgyalási technikának vagy valódi képességhiánynak tekintse azt, ahogyan a kínaiak nagyon egyszerű angol tőmondatokkal, órákkal késleltetett reakciókkal reagáltak a felvetésekre.

KIFOGÁSOK HALMAZA
Korábban, még a Bajnai-kormány megbízásából a Roland Berger tanácsadó cég átvilágította a Malévet, és egy fenntartható üzleti modellt dolgozott ki a társaság számára. A tanácsadót utóbb a kínai fél átvette, ám elfelejtette kifizetni, és igazán nem is tetszett neki az a modell, amelyben nincsenek hosszú repülések és hatalmas, széles törzsű repülőgépek.