A mai Orbán-Simor-Fellegi találkozó előtt. Fotó: MTI

Egy szigorú (gazdaság)politikai keretek között kidolgozott, elővigyázatossági IMF-program (nem azonos az elővigyázatossági megállapodással. Lásd a keretest – a szerk.) segíthetne Magyarországnak a meglévő feszültségek enyhítésében, mégpedig a potenciálisan rendelkezésre álló tartalékok növelése és a stabilitás megteremtését célzó intézkedés csomag révén – ezt szögezi le az a jelentés, amely az IMF igazgatóságának január 18-i ülésére készült. Ennek alapja a tavaly november 9-21 közötti, budapesti gazdaságpolitikai konzultáció, amelyet december közepén egy aktualizáló megbeszélés követett. (Erről a hírek szerint idő előtt távozott a nemzetközi delegáció.)

Az IMF szakértői a budapesti látogatás során részben a szokásos, éves IV. cikkely szerinti, részben pedig a 2008-ban kötött készenléti hitel-megállapodással kapcsolatos, második felülvizsgálatot végezték el. Az erről most elkészült jelentéstervezet már figyelembe veszi a november óta történteket, kezdve a jegybank függetlenségét érintő törvénymódosításoktól, a forint gyengülésén át, a kockázati felár növekedéséig. A dokumentumot már eljuttatták a magyar kormánynak, a végleges változatot pedig azt követően hozzák nyilvánosságra, hogy az IMF igazgatósága jóváhagyta azt.

Fotó: MTI, Kovács Tamás

A Figyelő birtokába került dokumentum szerint Magyarországon jelenleg „bonyolult a politikai klíma”. Arra is felhívják a figyelmet az IMF szakértői, hogy ugyan a magyar gazdaságra egy sor olyan külső tényező hat negatívan, amelyeket a kormány nem képes befolyásolni, de mérsékelné a rosszabb forgatókönyvek megvalósulásának az esélyét, ha a kormány felhagyna az ad-hoc intervencionista intézkedések meghozatalával, ami a tavalyi évet jellemezte, illetve megerősítené a gazdasági intézményeket. Valós veszélynek nevezi, hogy az Európai Unió – az immár nyolc éve tartó túlzott deficiteljárás miatt – retorzióként megvonja Magyarországtól a kohéziós alaptól nyújtott támogatást, ami által a GDP 2 százalékának megfelelő összegtől esne el az ország.

Ugyan magának a konzultációsorozatnak és így a jelentésnek is az elsődleges célja nem az esetleges újabb magyar-IMF hitelprogram feltételeinek a taglalása (miként a január 18-i igazgatósági ülésen sem az lesz a jelenlegi állás szerint a napirendi pont, lásd a keretes írásunkat), ám kiolvashatóak belőle azok a sarkalatos pontok, amelyeket egy esetleges IMF-hitelprogram fejében megkövetel majd a nemzetközi szervezet.

Az IMF számít az egyéb partnerek együttműködésére is. Ahogy maga a jelentés-tervezet is fogalmaz: a Valutaalap által támogatott, de más nemzetközi hitelezőkkel közösen kidolgozandó program segíthet Magyarországnak a finanszírozási feszültségek enyhítésében és a befektetői bizalom javításában. Egy ilyen, a magyar hatóságok által kért külső támogatás azonban csak olyan mértékben állhat rendelkezésre, és bizonyulhat hatékonynak, amilyen mértékben a magyar fél felvállalja a benne foglaltakat. Ennek a biztos gazdaságpolitikai alapok és egy egészséges gazdaságpolitikai csomag keverékének kell lennie.

A tervezet - amelyhez a magyar hatóságok, a hagyományos eljárás keretében még kérhetnek kiegészítést - nem a leendő hitelprogrammal foglalkozik, mindazonáltal kiderülnek belőle az IMF prioritásai. A magyar gazdasági folyamatokról adott elemzésből, illetve az arra vonatkozó előrejelzésből, továbbá az egyes kérdésekben a magyar hatóságok és az IMF szakértők közötti véleménykülönbségek tényszerű leírásából összeálló dokumentum megfelelőnek nevezi az ambiciózus költségvetési célokat, ugyanakkor leszögezi: megvalósulásukat veszélyeztethetik a romló makrogazdasági feltételek és a politikai kisiklások. Az egyre bonyolultabbá váló adórendszert úgy kellene átalakítani, hogy szolgálja a középtávú növekedési célokat, a tervezett strukturális reformokat pedig teljesen végig kell vinni, miközben a munkaerő-piaci torzulásokat el kell kerülni - olvasható a jelentésben.

A legélesebben a monetáris politika, azaz a Magyar Nemzeti Bank függetlenségének a megőrzését említi a tervezet. A többi között kimondja, hogy aggodalomra ad okot részint az, hogy nagyon gyakran változik a jegybankra vonatkozó szabályozás, ami miatt instabil a monetáris politika működési környezete. Emellett „komoly aggodalmak merülnek fel” a miatt, ahogyan egy ilyen súlyú makrogazdasági hatású jogszabályt az érintettek véleményét figyelembe nem véve, ugyancsak sietősen fogadtak el. Ráadásul a legutóbbi javaslatok (megj.: akkor még azok voltak) tartalma megkérdőjelezi a kormány elkötelezettségét a jegybank függetlensége mellett. Mindebből egyébként akár az is kiolvasható, hogy a hitelprogram egyik előfeltétele a jegybank függetlenségének a garantálása lesz majd – az IMF részéről is (az EU mellett).

A jelentéstervezet síkra száll a Költségvetési Tanács megerősítése mellett is. A dokumentum szerint a költségvetési tartalékok szintje nem elég magas. A strukturális reformokat végig kell vinni, a munkaerőpiacon kialakult torzításokat el kell kerülni, s racionalizálni kell az állami foglalkoztatást – elsősorban az önkormányzatoknál, újra kell gondolni és hatékonyabbá kell tenni a szociális ellátórendszert, át kell szervezni a közösségi közlekedési vállalatokat  – sürgeti a jelentés. A válságadókkal kapcsolatban a dokumentum leszögezi, hogy a kormány vállalása szerint 2013-ban kivonják azokat. Emellett egyszerűsíteni kell az adórendszert, a terheket jobban szét kell teríteni, illetve be kell vezetni a magáncsőd intézményét – javasolja a tervezet.