Csak hírből ismerik a kamat fogalmát a tagok által tulajdonolt svéd pénzintézet, a JAK Members Bank ügyfelei. A 35 ezer tagot számláló intézmény a hiteleket teljes egészében a tagok megtakarításaiból finanszírozza. A bank működési alapelve, hogy minden kölcsönügyletet egy megtakarítással kell lefedezni.

Amennyiben hitelfelvétel szükséges egy, a közösség számára fontos projekt megvalósításához, jelentkeznek olyan támogatók, akik készek a megtakarítás vállalására. Ők saját számlájukon gyűjtögetnek, és ez jelenti a letétet a projekt hitele számára. A bank figyeli, hogy a megtakarítások összege ne essen a hitel összege alá. Ha ez megtörténne, akkor felszólítják a kedvezményezett csoportot a korrekcióra vagy a hitel visszafizetésére.

Szintén nem a profitmaximalizálás az elsődleges szempont az 55 ezer ügyféllel rendelkező németországi GLS Gemeinschaftsbank számára sem. E pénzintézet olyan tevékenységeket finanszíroz, amelyek kulturális, szociális, vagy ökológiai nézőpontból pozitív hozadékkal járnak. A tulajdonosok nem jogosultak osztalékra, annak érdekében, hogy a közhasznú kedvezményezetteknek kedvező hitelfeltételeket tudjanak nyújtani. Szövetkezeti pénzintézetről van szó, ahol a részjegyek képezik a bank saját tőkéjét, amelynek nagysága meghatározza a kiadható hitelek volumenét. A bank kedvezményes hiteleket is tud nyújtani, ennek során nincs pontokba szedett kritériumrendszer, minden ügylet egyedi elbírálás alá esik.

Fotó: Getty Images

NEM VÁLLALJÁK
Hasonló külföldi példák még hosszan lennének sorolhatók, a fejlett világban ugyanis bevett intézmény az úgynevezett etikus bank, azaz az olyan pénzintézet, amely kulturális értéket teremtő vagy a környezetvédelmet szolgáló vállalkozásokat támogat. Magyarországon eközben még ritkaságszámba megy egy-egy hasonló kezdeményezés, noha igény itthon is volna rá. A nonprofit szervezetek életében például nem ritka, hogy hiába nyernek el valamilyen uniós támogatást, időközben likviditási válságba kerülnek. A pályázati pénzek lassú kifizetése tipikus probléma, ráadásul eközben banki hitelhez sem lehet jutni, hiszen a megnyert összeg jellemzően nem elegendő biztosíték a hitelintézetek számára.

A hazai bankok zöme ma még nem tud mit kezdeni a nehezen kalkulálható megtérüléssel, amellyel egy civil szervezetekre szabott üzleti modell esetében pedig számolni kell. Így jellemzően nem kínálnak „civil” számlacsomagot: a számlavezetési díjat, valamint a pénzügyi tranzakciók költségeit az üzleti vállalkozások szintjéhez mérten állapítják meg.

Ez persze nem véletlen, a késlekedésnek számos oka van. Egyfelől a pénzügyi szolgáltatók nem ismerik a nonprofit szervezetek működési sajátosságait, utóbbiak többségéből pedig hiányzik a hatékony költségtervezés, a szolgáltatások piaci értékesítéséhez kapcsolódó ismeret, képesség (Súlytalan kontroll – Figyelő, 2010/17. szám). „A bankok gyakorlatilag a vállalati társadalmi felelősség erejéig foglalkoznak velünk, habár a civil szervezetek folyószámla-tulajdonosokként, adományok kedvezményezettjeiként régóta jelen vannak a pénzügyi szolgáltatók ügyfelei között” – állítja Pál Andrea, a Miria Közhasznú Fejlesztési Alapítvány kuratóriumi elnöke. Hozzáteszi: a civil szektor részéről is van egyfajta ellenérzés a pénzügyi, üzleti világgal szemben, ezt azonban le kellene vetkőzni ahhoz, hogy e szervezetek talpon tudjanak maradni. Szerinte fontos lenne, hogy a banki szektor is tegyen olyan lépéseket, amelyek a hosszabb távú elképzelésekhez szükséges forrásteremtést megkönnyítik.

KEZDEMÉNYEZÉSEK
A korábban takarékszövetkezeti pénztárként működő, majd egy névcserét is követően manapság etikus bankként ismert MagNet Magyar Közösségi Bank osztalékpolitikája szerint a bank profitjának 10 százaléka megy a betétesek által megszavazott célokra az egészségügy, környezetvédelem és kultúra területén tevékenykedő civil szervezetek javára a Közösségi Adományozási Program keretében, 60 százalék kerül visszaforgatásra és 30 százalék a tulajdonosok nyeresége.

Eleddig ez az egy „másként gondolkodó” pénzintézet működött Magyarországon, a közeljövőben azonban már több kezdeményezés is segíti majd a nonprofit szektor finanszírozását. A CivilMűvek komoly múlttal rendelkező tanácsadó cégek és nonprofit szervezetek hozták létre mintegy fél éve. A szakmai közösség célja, hogy a civil, a pénzügyi és a vállalati szektor között harmonikus együttműködést alakítson ki, illetve a nonprofit szektort felkészítse és támogassa a piaci igények hatékony kiszolgálásában, társadalmi vállalkozások indításában. A CivilMűvek működési modellje szerint szükség lenne a támogatások és pályázati források mellett üzleti lábra is. Finanszírozók lehetnek az állam, az EU a pályázati pénzekkel, a piac, a pénzügyi szektor például áthidaló vagy beruházáshoz igényelt hitelcsomagjaival, illetve magánszemélyek adójuk 1 százalékával, egyéni támogatásokkal.

Kezdeti projektfázisban van még az ÖkoBank koncepciója: az intézmény a jelenlegi elképzelések szerint szövetkezeti alapú pénzintézetként működne, és társadalmi vagy környezeti szempontból kimondottan hasznos területeket célozna meg szolgáltatásaival. Kapitány Ákos, a Tanácsadók a Fenntartható Fejlődésért program vezetője lapunknak elmondta: kiemelt hangsúlyt kapnának a biogazdaságok és az energiatakarékos megoldások. Már folynak a tárgyalások a meglévő takarékszövetkezetekkel, amelyek várhatóan Ökotakarék márkanév alatt külön termékcsaláddal támogatnák e kezdeményezést.