Fontos tárgyalópartnerekkel kellett asztalhoz ülnie nemrég a Malév vezetésének. A nemzeti légitársaság központi irodáiba a flotta gépeit lízingbe adó amerikai International Lease Finance Corporation (ILFC) képviselői „csöngettek be”. Bár a cég régóta üzleti partnere a Malévnak, cseppet sem megszokott dolog, hogy az amerikaiak tiszteletüket tegyék, hiszen ha minden rendben van, és a Malév rendesen fizeti a lízingdíjait, akkor a feleknek nincs sok dolguk egymással. Csakhogy ezúttal az ILFC-nek nagyon is jönnie kellett a Malévhoz, mert a magyar társaság az utóbbi időben külső segítség nélkül nem tudott a megfelelő ütemben pénzt utalni a partnerének. A történetet a Figyelőnek négy, egymástól független, a cég ügyeihez közel álló forrás is hasonlóan mesélte, egyikük pedig tudni vélte, hogy a lejárt határidejű tartozás összege mintegy 3 milliárd forint volt.

Illusztráció: Dániel András

PENGEÉLEN. Érdeklődésünkre Paul Thibeau, az ILFC sajtókapcsolati igazgatója semmit sem volt hajlandó elárulni az ügyről. Mint fogalmazott, ügyfeleikkel kapcsolatos üzleti információkat sosem kommentálnak. Ami pedig a Malévot illeti, Hegedűs Ádám, a cég kommunikációs vezetője a következőket felelte megkeresésünkre: „A légitársaság megállapodás szerint fizet az ILFC-nek, az egyik legfontosabb üzleti partnerének. A budapesti találkozón a Malév a kifizetés ütemezéséről tárgyalt a lízingcéggel.”

A kérdés alapvető fontosságú. Egy légitársaság számára ugyanis életbevágó, hogy flottájának lízingdíjai rendezve legyenek. Egyértelműen lesújtó hírnek számít, ha az évente körülbelül 100 milliárd forint bevételt generáló Malévnál éppen nyáron – amikor viszonylag sokan repülnek, és veszik a jegyeket – áll elő olyan helyzet, hogy nem áll rendelkezésre 3 milliárd forint, amelyből a cég az egyik fő költségtételét ki tudná fizetni. Azt, hogy mennyire pengeélen táncol a társaság, jól jellemzi, hogy forrásaink szerint az ILFC gyakorlatilag ultimátumot adott, mondván: néhány gépet nem enged felszállni, ha a Malév nem rendezi azonnal a számláját.

A társaság azonban végül ki tudta fizetni a kérdéses összeget. Azaz a gépek megmaradtak, és azóta is repülnek. De hogyan lehetett képes erre hirtelen a súlyos pénzügyi zavarban lévő vállalat? Nos, úgy, hogy az államtól, vagyis a 95 százalékos tulajdonosától villámgyorsan 5,7 milliárd forint érkezett be a számlájára. „Az idén eddig összesen 9,2 milliárd forint tulajdonosi kölcsönt kapott a cég. Még többre lenne szüksége, de továbbira megfelelő fedezet híján ma nincs lehetőség” – mondta Kamarás Zoltán, a Malév igazgatósági tagja, a tulajdonosi jogokat gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. delegáltja. Amikor a cég februárban újra többségi állami tulajdonba került, a Bajnai-kormány egy 8,1 milliárd forintos – az első félévre szóló – tulajdonosi hitelkeretet biztosított a számára. Ebből korábban a Malév 3,5 milliárdot hívott le, ezúttal pedig 5,7 milliárdot kapott, így jön ki az összesen 9,2 milliárdos juttatás. A történetnek azonban ezzel aligha van vége. Kérdés ugyanis, hogy ha augusztus közepén nincs megfelelő készpénzáramlás a cégben, akkor mi lesz télen, és a hitelkeret kifulladásával honnan érkezik majd újabb forrás.

A BUDAPEST AIRPORT A TÉT. Az biztos, hogy érkeznie kell, mert a tőkevesztés miatt biztosítani kell a törvényi előírásoknak megfelelő tőkeszerkezetet, akkor is, ha kétséges üzletileg, hogy ebben a formában életképessé tehető-e a légitársaság. Csakhogy a döntéshozóknak ebben a kérdésben alig van mérlegelési lehetőségük. A Malév – a hangoztatott egyéb érvek mellett – leginkább azért nem dönthető be, mert a Budapest Airport (BA) Zrt. 75 százalék mínusz egy szavazatának privatizációs szerződése ebben az esetben nagy terhet róna az államra. Az MSZP–SZDSZ kormányzat alatt a Kincstári Vagyoni Igazgatóság a 2005-ös reptéri privatizáció kapcsán több, egymásra épülő szerződést is kötött. Ezek ismerői szerint az államnak akkor kellene fizetnie, ha a BA „külső körülmények miatt” a felszámolás sorsára jutna. A 464,5 milliárd forintos vételár és az eddigi ferihegyi fejlesztések összege mellett többéves ügyleti kamatot is figyelembe kellene venni a kompenzációnál, tehát a végső összeg legalább 500 milliárd forint, de könnyen elérheti a 600 milliárdot is!

Egyes vélemények szerint a Malév forgalmának kiesése nem feltétlenül idézné elő a repülőtér fizetésképtelenségét, ugyanakkor a BA árbevételének közel 45 százaléka a Malév forgalmához köthető, a két tényező közötti kapcsolat szorossága tehát elgondolkodtató. A legrosszabb forgatókönyv bekövetkezése egyelőre kevéssé valószínű. Másrészt az ilyen „viszontgaranciával” kötött szerződéseket az uniós szabályok szerint meg lehetne támadni, tehát ezért sem biztos, hogy az államnak fizetnie kellene. Viszont ha így van, felmerül a kérdés, hogy a magyar állam miért kötött jogszerűtlen szerződést, illetve miért nem bontja azt fel immár öt esztendeje.



Az ügyhöz közel álló, két egymástól független forrásunk szerint ugyanakkor a szöveg jogi értelmezése sajnos ennél alighanem egyértelműbb. Úgy tudjuk, a csűrés-csavarásnak ezúttal nincs sok esélye: a BA-ban főtulajdonos Hochtief-csoport képviselői állítólag már korábban tisztázták, és a félreértések elkerülése végett a kormány felé egyértelműen és nyomatékosan jelezték, hogy a megállapodás burkolt részleteit hogyan kell „magyarra fordítani”. Álláspontjukat jogilag is védhetőnek gondolják: ha a Malév bedől, szerintük jár nekik a pénz.

A téma mindezeken túl azért is „szuperérzékeny”, mert két nagyon fontos, a Malévnál és a BA-nál is messzebb mutató további leágazása van – Brüsszel, illetve Moszkva felé. Mivel a légi közlekedés az Európai Unión belül teljesen liberalizált piac, a szereplők állami támogatása torzítja a szabad versenyt, ezért nem megengedett. A magyar állam tehát eleve nagyon nehéz helyzetben van, amikor valahogyan mégis pénzelnie kellene nemzeti légitársaságát. Már az is vitatott, hogy a 2007-es privatizáció és az idén februári visszaállamosítás óta megtett kormányzati intézkedések megfelelnek-e a közösségi előírásoknak. Az ügyben az uniós szervek – a magyar kormány kérésére – vizsgálódnak, elemzésük kimenetele bizonytalan.

Winkler János. A Malév új elnöke a három hét után távozó Urbán Lászlót követi a poszton. Fotó: Kalló Iván

A téma további részleteit a szeptember 2-ától kapható Figyelő hetilapban, vagy előfizetői hozzáféréssel olvashatja el.