Statisztikusoknak igazi csemege a legnagyobb 100 magyar cég 2009-es listája. Van mit elemezni, mert bár a rangsor élén nincsenek nagy meglepetések, a vezető 10 cég után következő „mélyebb” rétegekben annál nagyobb mozgás tapasztalható. Ezt egyértelműen a 2008 őszétől begyűrűzött, és tavaly is végig meghatározó hatást gyakorló világgazdasági válság okozta. „A Top 100 vállalat piacai nagyobb mértékben zsugorodtak, mint a magyar gazdaság, hiszen míg a nemzeti össztermék tavaly 6,3 százalékkal csökkent, e cégek árbevétele 9,3 százalékkal csökkent” – összegez Turi Ferenc, a Capitol Consulting Group ügyvezető partnere. Ezen belül is különösen figyelemre méltó, hogy a GDP több mint harmadát adó energetikai szektor teljesítménye 11 százalékkal zuhant.

Rajz: Dániel András

FORTYOG A MÉLY. A top 10 vállalat rangsorában egy „pszeudo” új belépő jelent meg: a Nokia Komárom Kft. rögtön a 2. helyen debütált, a listát évek óta vezető Mol Nyrt. mögött. Meglepetésről mégsem lehet szó, a finn multi hazai összeszerelő üzemét elemzők eddig is erre a helyre saccolták, csak az „láthatatlan” volt, mert elzárkózott az adatszolgáltatás elől. Az idén azonban e publikus értékeket már mindenki akár az internetről is lekérheti, lehullt tehát a lepel. Az élbolyban a General Electric különösen szépen teljesített, a 7-ikről a 4. helyre lépett előre.

„Az átfogó kép a jó vezetettség látszatát kelti, de ezt árnyalni szükséges! Röviden fogalmazva, a nyugodt felszín alatt fortyog a mély, jókora átrendeződés látszik kibontakozni” – értékel Czakó Erzsébet a Budapesti Corvinus Egyetem Vállalatgazdaságtan Intézetének igazgatója. Erre utal, hogy a 100-as listán 19 új belépő van, 8 vállalat ugrott előre több mint tíz helyet, és 16 cég rontott több mint tíz helyezést.

Az adatok megtekintéséhez kattintson!

KONCENTRÁCIÓ. A „nyerők” közül kiemelkedik a Jabil Circuit Kft. szerződéses elektronikai gyártó és a Richter Gedeon Nyrt. gyógyszergyár, az előbbi 28, az utóbbi 22 helyet javított egy év alatt. Ezzel szemben a Waberer’s logisztikai-szállítási  cégcsoport és a tüzelőanyagokkal üzletelő Donau Brennstoffkontor Kft. 30, illetve 27 helyet zuhant. „Nagy sikertörténetnek látszik a Jabil, amely a munkahelyteremtésben is igen jól teljesít. Az elektronikai ipar összességében is szépen tartja magát, és örvendetes, hogy a magyar tulajdonú Videoton is állja a sarat” – mondja Turi Ferenc. Az új belépők közül figyelmet érdemel a Wizz Air légitársaság, amely egyből a 43. helyen nyitott (vagyis jóval előrébb, mint a 61. Malév), de teljesítményének megítélését nagyban nehezíti, hogy teljes működése a közvélemény számára nem átlátható.

Az alkalmazottak számát nézve legnagyobb cégek válságállónak bizonyultak, a Top 100-nál 2009-ben csak 241 fővel dolgoztak kevesebben, mint egy évvel korábban.

Ez statisztikailag elhanyagolható érték, hiszen a legnagyobb 100 vállalat összesen 321 ezer főt foglalkoztat. „Ezt a számot érdemes egy kicsit ízlelgetni a kormányzat által ígért 1 millió új munkahellyel összevetve. Ebből is látszik, milyen heroikus vállalásról van szó” – jegyzi meg Czakó Erzsébet. Annál is inkább, mert igazán nagy munkaadókból továbbra is kevés van, a lista elején ebből a szempontból (is) nagy a koncentráció. A tíz legnagyobb vállalatnál dolgozik az említett 321 ezer fő fele. A legnagyobb munkaadó továbbra is a Magyar Posta Zrt., de figyelemre méltó fejlemény, hogy a tavaly még második helyen szereplő MÁV-ot 2009-ben megelőzte a Mol és a Tesco-Global Áruházak Zrt. is. Mindezt úgy, hogy a vasúttársaságnál érdemi létszámcsökkenés tavaly (sem) volt, pedig ez nyilvánvalóan szükséges lenne. A vasút tehát a jövőben visszaszorulhat a foglalkoztatók élbolyában, például a Spar Magyarország Kft. beelőzheti.

Az adatok megtekintéséhez kattintson!

TÚLÉLÉS. Nem nagy meglepetés, hogy a szektorok közül a járműipar árbevétele mélyrepülésben van, egy év alatt eltűnt a piac 31,3 százaléka. Ám ennél is jobban zuhan a fémfeldolgozás, a Dunaferr nevével „fémjelzett” szektor 44,5 százalékos esése katasztrofális mértékű. „A következő egy-két év vízválasztó lesz, eldől, hogy globális partnerek és a gyártás nagyfokú specializációja nélkül egyáltalán van-e jövője ennek az iparágnak Magyarországon” – fogalmaz Turi Ferenc. A járműipar gyengélkedése pedig azért aggasztó, mert az ország regionális központi szerepének elérését kérdőjelezheti meg.

A vezető vállalatok döntő többsége, 85 százaléka exportál, és ezen belül a legtöbbnél jelentős a kivitel mértéke. „Ha azt nézzük, hogy az előző évhez képest mely cégek érték el a legnagyobb növekedést az exportárbevételben, akkor a második helyen a Magyar Posta áll. Ez nagyon pozitív jelenség, úgy tűnik, a cég nekiindult a nemzetközi logisztikai iparágnak” – emeli ki Czakó Erzsébet. Eredményességben – üzemi és adózás előtti szinten egyaránt – továbbra is a sereghajtók mögött vannak a nagy állami-önkormányzati közlekedési vállalatok, a MÁV, a BKV és a Malév, teljesítőképességük messze elmarad a magáncégek átlagától.