Felmutatták a házkutatási engedélyt a rendőrök, rendkívül udvariasan végezték munkájukat, s véletlenül sem nyúltak ahhoz a számítógéphez, amely kulcsfontosságú információkat tartalmazott: a kérdéses időszakban keletkezett e-maileket, feljegyzéseket, szerződéseket. „Megkérdezték, hogy az enyém-e, majd amikor mondtam, hogy igen, sietve átmentek a másik szobába, nem foglalták le” – mesélte az egyik nagy port felvert ügy névtelenséget kérő gyanúsítottja a Figyelőnek. Nem tudott nem gondolni arra, hogy hetekkel korábban beszélgetett egy vezető politikussal, és szóba került a számítógép is a „bizonyítékokkal”, amelyek „messzire vihetik a nyomozást”. Az érintett utólag próbálja összerakni, mi miért történik ügyében.

Zuschlag a bíróságon. Fotó: MTI

Néhány hónapja kapott egy üzenetet, hogy meg kell válnia üzletrészétől. Nem értette, miért, vonakodott, végül megegyezett befolyásos, a nagypolitikához köthető üzleti partnereivel. Rá egy hónapra kapta az idézést a rendőrségtől. Tisztában van azzal, hogy amit állít, a kívülálló számára kissé talányos. Elismeri, nincsenek egyértelmű bizonyítékai, annyit azonban tud, hogy nem ő a főszereplő az ügyben, hanem mások, akik nincsenek célkeresztben.

REJTÉLY. A nyilvánosság számára január óta több büntetőügyben sem egyértelmű, mi miért történik. Például a BKV-ügyben kit, miért helyeznek előzetes letartóztatásba, s másokat miért nem. Kinek adatik meg a vádalku lehetősége, s kinek nem. „Aki nyilatkozik a Magyar Nemzetnek, az szabadon védekezhet” – vonta le a konklúziót az ATV csatornán jelentkező műsor, az Újságíró Klub egyik résztvevője, nyilvánvalóan provokatív éllel. Mindazonáltal rátapintott a lényegre. Rejtély, hogy valamely büntetőeljárás miért gyorsul fel, egy másik pedig miért áll hónapokon, éveken keresztül.

A választások közeledtével mindenesetre nagyobb sebességfokozatba kapcsolt az igazságszolgáltatás. A BKV-s tanácsadói és végkielégítési szerződések körül 2009 tavaszán indult az első nyomozás, az első gyanúsításokra mégis egy évvel később, 2010 januárjában került sor. A dominósor Szilágyiné Szalai Eleonóra, a volt humánpolitikai igazgató előzetes letartóztatásával, 2010. január elején kezdett eldőlni. Azóta közel egy tucat gyanúsítottat nevezett meg a hatóság, közülük többen előzetes letartóztatásban ülnek. A MÁV Hídépítő Kft.-nél történt fiktív számlázások miatt 2006 óta nyomoznak hűtlen kezelés alapos gyanúja miatt, s több mint három év elteltével, most márciusban nevezte meg a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) a gyanúsítottakat.

A Posta-, a MÁV- és az MTV-székház értékesítéséről az Állami Számvevőszék (ÁSZ) már a 2008-as év gazdálkodásáról szóló jelentésében megállapította: súlyos szabálytalanságok történtek, s nem igazolódtak azok a várakozások, amelyek szerint az új székházakban olcsóbban üzemeltethetők az intézmények. Az MTV-székház bérleti szerződése kapcsán 2009 februárjában indult nyomozásról a mai napig nem lehet tudni, hol tart. „Hozzá vagyunk szokva ahhoz, hogy a »nem szeretem ügyekben« a hatóság – különösen a rendőrség – nem iparkodik sem a közvéleménnyel megosztani az ismereteit, sem pedig a közvélemény számára fontos ügyekben befejezni a nyomozást. Azért azt mégiscsak túlzásnak tartom, hogy több mint tíz hónappal egy elrendelt nyomozás után, semmilyen fejleményről ne lehessen tudni” – panaszolta 2009 decemberében Balsai István, a Fidesz elnöki stábjának jogi vezetője, az Antall-kormány igazságügy-minisztere. Pedig az esetleges elkövetők kilétének azonosítása szerinte nem igényelne mesterdetektívre szabott feladatot.

A Posta székháza. Súlyos szabálytalanságok történtek.

Mély hallgatás övezi a Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt.-nél feltárt, aggályos pénzmozgások miatt 2009 áprilisában indult eljárást is. Az MVM képviseletében eljáró ügyvédi iroda a Nemzeti Nyomozó Irodánál (NNI) tett feljelentést, éppen egy évvel ezelőtt, a társaság korábbi vezetése idején történt kétes ügyletek miatt. Az NNI megkeresésünkre annyit közölt, a nyomozás folyik, egyelőre ismeretlen tettes ellen. Ugyancsak nem tudni, hol tart a Bábolna, az FHB Bank és a Mol privatizációs ügyletei kapcsán 2009 elején hűtlen kezelés gyanúja miatt – ismeretlen tettes ellen – indult nyomozás.

Ezekben az ügyekben a döntést hozó személyek, illetve a felügyeletüket ellátók köre minisztériumokhoz, állami intézményekhez köthető. Névtelenséget kérő igazságügyi forrásaink úgy tájékoztattak, még tanúként sem hallgattak meg egyetlen minisztériumi vagy állami intézményvezetőt sem.


További részletek olvashatók a csütörtöktől kapható 2010/14-es Figyelőben.