- Minden pénteken 15 és 16 óra között korlátozás nélkül elérhetőek a Figyelő hetilap zárolt cikkei.
- A részletekért kattintson ide
Közeli egzotikumok
2008./28. szám - július 10. |
Cikk küldése
|
Átlag feletti növekedésre és hosszabb távon szerény kockázatokra számíthatnak a Kelet-Európára specializálódott alapok befektetői.
Csányi Sándor OTP-vezér szeme előtt nem véletlenül lebeg évek óta Oroszország, Ukrajna vagy éppen Bulgária: a banki szolgáltatások bevételének évi 20–40 százalékos stabil növekedése – különösen az utóbbi egy-két évben már érezhetően lelassult hazai bővülés tükrében – kifejezetten csábító. Természetesen nem az OTP az egyetlen pénzügyi csoport, amely e kecsegtető piacok felé fordult: az Erste, az UniCredit, a Raiffeisen és a K&H-t birtokló KBC is egyre erősebb hadállásokkal rendelkezik a kontinens keleti végein. Eközben a hazai biztosítási szektor legnagyobb képviselői is mozgósították haderőiket, és a nagyobb hozamokat remélő ingatlanbefektetők is tőlünk keletebbre tekintenek.
A Bosznia-Hercegovinától Törökországon át Oroszországig húzódó régió növekedési kilátásai a jelenlegi globális, illetve európai recessziós félelmek (lásd cikkünket a 11–13. oldalon) dacára is viszonylag jók. Az UniCredit közgazdászai 2010-ig bezárólag például évente 4,6–6,0 százalékos GDP-növekedést prognosztizálnak; minél keletebbre megyünk, annál magasabbat. Ebből a szempontból kivételnek – Magyarország közismert lendületvesztése mellett – a Baltikum számít. A makrogazdasági egyensúlyzavarokkal és a helyi ingatlanbuborék kipukkanásával különösen Észtország és Lettország küzd. Rigában például az év eleje óta 25 százalékkal estek a lakásárak, Észtországban pedig a második negyedévben 30 százalékkal csökkentek az ingatlaneladások. A térség többi országában inkább az inflációs nyomás okozhat új sebeket, ám mindent figyelembe véve az elemzők szerint továbbra is kedvező megtérülésben és korlátozott rizikóban bízhatnak azok, akik Európa perifériájára merészkednek.
Az ING másik újdonsága, az Új Európa Részvényalap közép- és kelet-európai országok – Magyarország, Csehország, Lengyelország, Szlovénia, Románia, Ausztria – cégeibe fektet. Az osztrákok látszólag kilógnak a sorból, de Nagy Jenő senior portfóliómenedzser szerint jelenlétük indokolt, mert közülük jó néhány a gyorsan felzárkózó régióból szerzi forgalma és eredménye nagyobbik részét. Az Új Európa közép-európai portfóliójának teljesítményét is konkrét benchmarkhoz mérik, ez pedig a bécsi tőzsde által számolt NTX New Europe Blue Chip Index. A cél hasonló, mint a Balkán Alap esetében: legalább 2 százalékponttal túllépni ezt a 30, nagy közkézhányadú céget tartalmazó mutatószámot. Ezt elősegítheti, hogy az Új Európa Alap baltikumi, török, illetve orosz részvényekkel is növelheti hozamát.
Hasonlóképpen két alappal invesztál a környező országokba a Dialóg Befektetési Alapkezelő Zrt. A Dialóg Konvergencia Alap azon országokat célozza, amelyek kimaradtak az Európai Unió 2004-es bővítéséből, de potenciálisan a következő 15–20 év során az unió tagjaivá vagy társult tagjaivá válhatnak. Mint Szöllősi Ferenc vezérigazgató fogalmaz, a „második körös” román és bolgár cégek mellett a harmadik hullám esélyesei, vagyis horvát, szerb, montenegrói, albán, macedón, ukrán, kazah és grúz cégek is bekerülhetnek a csomagba, ahogyan a régió két óriásából, Oroszországból és Törökországból is válogathat az alapkezelő. A kockázatot jól mutatja viszont, hogy a Dialóg Konvergencia néhány hónapos múlttal a háta mögött nem büszkélkedhet túl fényes eredménnyel. A forint euróval szembeni hirtelen erősödése meredeken leértékelte az eurós befektetési jegyeket, a portfólió így most 15 százalékkal kevesebbet ér, mint a március közepi induláskor. Persze ez jó hír azoknak, akik most keresnek befektetési lehetőséget.
Az árfolyamváltozás okán ennél is rosszabb, mínusz 18 százalékos az indulás óta számított hozama a Dialóg Ingatlanfejlesztő Alapnak. Pedig a mögöttes sztori hosszú távon kifejezetten ígéretesnek látszik. Egyrészt azért, mert a régió felzárkózó gazdaságainak egyik húzóágazata az ingatlanszektor, másrészt amiatt, hogy a jelzáloghitel-piaci válság idején a közép- és kelet-európai ingatlanfejlesztő vállalkozások (cseh, török, osztrák cégek) is indokolatlanul leértékelődtek.
FEJLESZTŐK PAPÍRJAI. A térség infrastrukturális fejlődését a Generali Alapkezelő is kinézte magának. A Generali Infrastrukturális Részvényalapot egy hónappal ezelőtt indították, úgy vélték ugyanis, hogy az infrastrukturális fejlesztésekben érdekelt vállalatok tőzsdei árának közelednie kell az általuk létrehozott beruházások értékéhez. A portfólió 95 százalékban részvényekből áll, olyan társaságok papírjaiból, amelyek az ingatlan-, az út- és közmű-, valamint a közlekedésfejlesztésből profitálnak.
Nem szűkíti le viszont egy-egy szektorra a mozgásterét az alapkezelő a Generali Gold alapnál, amely 2001-es indulása óta egészen mostanáig a magyar részvénypiacra szakosodott. „A magyar tőzsde szűkülő likviditása miatt kénytelenek voltunk szélesíteni a portfóliót” – magyarázza Pillár Zsolt, az alapkezelő igazgatósági tagja, így az újradefiniált termék most a közép- és kelet-európai országokra koncentrál, de akár egészen speciális országokba is befektethet. Azért elsősorban magyar, cseh és lengyel részvényeket kínál, ám emellett rengeteg nemzet papírjai elérhetők. Aki tehát kinőtte szűkebb térségünket, annak a Generali Gold alapon keresztül egy sor keleti tőzsde megnyílik: vásárolhat például orosz, török, montenegrói, bosnyák, görög, izraeli, egyiptomi, észt, lett, litván, finn, fehérorosz, ukrán, grúz, azeri, örmény, kazah, üzbég vagy akár türkmén papírokat is.
A Bosznia-Hercegovinától Törökországon át Oroszországig húzódó régió növekedési kilátásai a jelenlegi globális, illetve európai recessziós félelmek (lásd cikkünket a 11–13. oldalon) dacára is viszonylag jók. Az UniCredit közgazdászai 2010-ig bezárólag például évente 4,6–6,0 százalékos GDP-növekedést prognosztizálnak; minél keletebbre megyünk, annál magasabbat. Ebből a szempontból kivételnek – Magyarország közismert lendületvesztése mellett – a Baltikum számít. A makrogazdasági egyensúlyzavarokkal és a helyi ingatlanbuborék kipukkanásával különösen Észtország és Lettország küzd. Rigában például az év eleje óta 25 százalékkal estek a lakásárak, Észtországban pedig a második negyedévben 30 százalékkal csökkentek az ingatlaneladások. A térség többi országában inkább az inflációs nyomás okozhat új sebeket, ám mindent figyelembe véve az elemzők szerint továbbra is kedvező megtérülésben és korlátozott rizikóban bízhatnak azok, akik Európa perifériájára merészkednek.
Az adatok megtekintéséhez kattintson a képre!
EGYRE TÖBBEN. A lehetőség szerencsére nem csak a nagybefektetők számára adott, hiszen számos új befektetési alap révén mezei megtakarítóként és módosabb privátbanki ügyfélként is fókuszálhatunk erre a régióra anélkül, hogy átlépnénk az országhatárt. Az ING-csoport például májusban kezdte el a környező országok ba fektető alapjait értékesíteni abból a megfontolásból, hogy a Balkán az utolsó olyan európai régió, amelyben egyszerre van jelen az uniós konvergencia potenciálja és az átlag feletti gazdasági növekedés. Az alapkezelő két, frissen bevezetett terméke közül a Balkán Alap nyolc országra – Görögország, Törökország, Bulgária, Románia, Horvátország, Szlovénia, Szerbia és Macedónia – fókuszál. Teljesítményét a Dow Jones Stoxx-Balkan 50 indexhez méri, vagyis a felsorolt országok 50 legfontosabb részvénytársaságát tartalmazó portfólióhoz, és ezt legalább évi 2 százalékponttal szeretné túlteljesíteni. Georgiosz Koufopoulusz, az alapot menedzselő görög befektetési igazgató elmondása szerint a portfólió 90 százalékát 50–65 részvény alkotja, amelyet 250 darabos kínálatból választanak ki. Egy adott szektor a portfóliónak legfeljebb 40 százalékát, egy ország pedig a 30 százalékát képviselheti, ugyanazon részvény aránya pedig nem haladhatja meg az 5 százalékot.Az ING másik újdonsága, az Új Európa Részvényalap közép- és kelet-európai országok – Magyarország, Csehország, Lengyelország, Szlovénia, Románia, Ausztria – cégeibe fektet. Az osztrákok látszólag kilógnak a sorból, de Nagy Jenő senior portfóliómenedzser szerint jelenlétük indokolt, mert közülük jó néhány a gyorsan felzárkózó régióból szerzi forgalma és eredménye nagyobbik részét. Az Új Európa közép-európai portfóliójának teljesítményét is konkrét benchmarkhoz mérik, ez pedig a bécsi tőzsde által számolt NTX New Europe Blue Chip Index. A cél hasonló, mint a Balkán Alap esetében: legalább 2 százalékponttal túllépni ezt a 30, nagy közkézhányadú céget tartalmazó mutatószámot. Ezt elősegítheti, hogy az Új Európa Alap baltikumi, török, illetve orosz részvényekkel is növelheti hozamát.
Hasonlóképpen két alappal invesztál a környező országokba a Dialóg Befektetési Alapkezelő Zrt. A Dialóg Konvergencia Alap azon országokat célozza, amelyek kimaradtak az Európai Unió 2004-es bővítéséből, de potenciálisan a következő 15–20 év során az unió tagjaivá vagy társult tagjaivá válhatnak. Mint Szöllősi Ferenc vezérigazgató fogalmaz, a „második körös” román és bolgár cégek mellett a harmadik hullám esélyesei, vagyis horvát, szerb, montenegrói, albán, macedón, ukrán, kazah és grúz cégek is bekerülhetnek a csomagba, ahogyan a régió két óriásából, Oroszországból és Törökországból is válogathat az alapkezelő. A kockázatot jól mutatja viszont, hogy a Dialóg Konvergencia néhány hónapos múlttal a háta mögött nem büszkélkedhet túl fényes eredménnyel. A forint euróval szembeni hirtelen erősödése meredeken leértékelte az eurós befektetési jegyeket, a portfólió így most 15 százalékkal kevesebbet ér, mint a március közepi induláskor. Persze ez jó hír azoknak, akik most keresnek befektetési lehetőséget.
Az árfolyamváltozás okán ennél is rosszabb, mínusz 18 százalékos az indulás óta számított hozama a Dialóg Ingatlanfejlesztő Alapnak. Pedig a mögöttes sztori hosszú távon kifejezetten ígéretesnek látszik. Egyrészt azért, mert a régió felzárkózó gazdaságainak egyik húzóágazata az ingatlanszektor, másrészt amiatt, hogy a jelzáloghitel-piaci válság idején a közép- és kelet-európai ingatlanfejlesztő vállalkozások (cseh, török, osztrák cégek) is indokolatlanul leértékelődtek.
FEJLESZTŐK PAPÍRJAI. A térség infrastrukturális fejlődését a Generali Alapkezelő is kinézte magának. A Generali Infrastrukturális Részvényalapot egy hónappal ezelőtt indították, úgy vélték ugyanis, hogy az infrastrukturális fejlesztésekben érdekelt vállalatok tőzsdei árának közelednie kell az általuk létrehozott beruházások értékéhez. A portfólió 95 százalékban részvényekből áll, olyan társaságok papírjaiból, amelyek az ingatlan-, az út- és közmű-, valamint a közlekedésfejlesztésből profitálnak.
Nem szűkíti le viszont egy-egy szektorra a mozgásterét az alapkezelő a Generali Gold alapnál, amely 2001-es indulása óta egészen mostanáig a magyar részvénypiacra szakosodott. „A magyar tőzsde szűkülő likviditása miatt kénytelenek voltunk szélesíteni a portfóliót” – magyarázza Pillár Zsolt, az alapkezelő igazgatósági tagja, így az újradefiniált termék most a közép- és kelet-európai országokra koncentrál, de akár egészen speciális országokba is befektethet. Azért elsősorban magyar, cseh és lengyel részvényeket kínál, ám emellett rengeteg nemzet papírjai elérhetők. Aki tehát kinőtte szűkebb térségünket, annak a Generali Gold alapon keresztül egy sor keleti tőzsde megnyílik: vásárolhat például orosz, török, montenegrói, bosnyák, görög, izraeli, egyiptomi, észt, lett, litván, finn, fehérorosz, ukrán, grúz, azeri, örmény, kazah, üzbég vagy akár türkmén papírokat is.
