Magyar cégek is érdeklődnek Konstancán

Hírek Csinta Samu
Az ukrajnai gabonaszállítmányok helyreállításának reményében is folyamatosan zajlanak a befektetői célzatú látogatások az orosz-ukrán háború körülményei által felértékelt konstancai (Constanța) kikötőben. A ritmust a pénzforrások és az isztambuli egyezmény életképessége egyaránt befolyásolhatja.

 

 

 

 

A romániai kikötőből április 27-én egy 35 ezer tonna vasérccel megrakott hajó, két nappal később pedig egy 71 ezer tonna búzát szállító teherhajó révén indult újra a háború kitörését követően Ukrajna tengeri úton zajló exportja.

A fekete-tengeri Konstancán zajló ki-berakodó tevékenység azóta is folyamatos, nemrég futott ki egy Líbiába tartó, 30,5 ezer tonna ukrán kukoricát és egy másik, Iránnak szánt, 45 ezer tonnát szállító hajó. Július végéig összesen 1,46 millió tonna ukrajnai gabonarakomány indult el innen, de az egyre emelkedő kapacitásigénynek képtelen eleget tenni a romániai város kikötője. Az évtizedeken át elhanyagolt infrastruktúra felújításához idő és pénz kell.

 

Kikötőbejárások

A romániai tengeri bázis stratégiai jelentősége azonban vitathatatlan, így aztán az elmúlt hónapokban egymásnak adták a kilincset a konstancai fejlesztésében érdekelt cégek. Augusztus elején magyar és szlovák áruszállítási vállalatok is jártak arra, az Eurogate Rail Hungary Zrt., a Mahart Container Center Kft., a Rail Cargo Logistics Hungaria Kft., valamint a PPS Logistic nevű párkányi cég képviselői. Júniusban az Abu Dhabi Ports Group szakemberei is kikötőbejáráson voltak, de úgy tűnik, van hely bőven mindenkinek, miután a gabonaterminált üzemeltető Comvex cég elnöke, Viorel Panait kijelentette, hogy összesen 340 millió eurónyi befektetés szükséges ahhoz, hogy a rakodókapacitás képes legyen eleget tenni az elvárásoknak. A beruházások jó részét uniós forrásból lehetne fedezni, de a feladatok ellátása jóval sürgősebb, mint a brüsszeli kerekek forgási sebessége, így aztán állami garanciákat kérnek és remélnek a hitelfelvételhez. Miközben a nemzetféltő román nacionalisták máris a hazai cégek háttérbe szorításáról, az ország kiárusításának veszélyéről beszélnek.

A romániai politikusok az aktuálpolitikai körülményeket is igyekeznek segítségül hívni a beruházások felgyorsítása érdekében. Sorin Grindeanu szállításügyi miniszter például kijelentette, hogy Konstanca nemcsak kereskedelmi értelemben vált a legfontosabb fekete-tengeri kikötővé, hanem a NATO keleti szárnyának észak-dél irányú kapcsolattartásában is jelentősen szerepet játszhat a felújítandó létesítmény.

 

Isztambuli kérdőjelek

 

A Comvex eddig négymillió eurót invesztált a második uszályrakodó fejlesztésbe, amely a július végi átadás óta napi 84 ezer tonna ki- és 70 ezer tonna berakására alkalmas. Az év végéig újabb 60 millió eurót készülnek „beépíteni” a kikötőbe, amivel újabb jelentős kapacitásnövelést tudnak megvalósítani.

A ritmus azonban az isztambuli egyezmény működőképességétől is függ. A megállapodás lehetővé teszi a létfontosságú termékek, főként a gabona Ukrajnából történő kihajóztatását elsősorban a Odesszából, de Pivdennyi és Csornomorszk kikötőjére is érvényes. Ukrajna azt reméli, hogy ily módon 20 millió tonnányi tárolóhelyet tud felszabadítani az idei termésnek, ugyanakkor 40 millió tonnányi idei búza és kukorica exportálására is készül. „Természetesen tiszta szívünkből a szállítások mihamarabbi normalizálódását kívánjuk ukrán barátainknak, de ebben a esetben a saját gazdasági számításainkat is módosítanunk kell” – mondta Viorel Panait. Az Ukrajnából Konstancába érkező gabonaszállítmányok folyamatosságát az utóbbi időben a vasúti szállítási infrastruktúra klasszikus gondjai mellett a Duna alacsony vízállása is akadályozza, az uszályok többségét ugyanis nem lehet maximális mértékben terhelni. Ennek ellenére egy augusztus eleji hivatalos közlemény szerint 183,5 ezer tonna gabona volt úton Románia felé, de jelentős mennyiségű vastermék és vasérc is, utóbbi árucsoport nem tartozik az isztambuli egyezmény hatálya alá.

Változatlan gondot jelent viszont a konstancai kikötő vasúti hálózata, hiszen a 326 kilométeres rendszernek ma is csak a töredéke használható. A sínpárokon hétszáz, használaton kívüli tehervagon állomásozik, amelyek elmozdítása adóhatósági akadályokba is ütközik, hiszen az állami vasúti vállalat, a CFR különböző adóhátralékainak fedezésére hatszázat lefoglalt a hatóság. A bukaresti kormány nemrég külön programot hirdetett meg annak érdekében, hogy legalább 35 kilométernyi vasútvonalat használhatóvá tegyenek.

 

Csinta Samu

Ezek is érdekelhetnek

További híreink