2017/04/20

CÍMLAPON

Merjünk magunk lenni!

Ha mondjuk Magyarország az Egyesült Államok védelmi garanciáját szeretné bármiféle fenyegetés ellen, akkor ehhez miért van szükség mondjuk Portugália belegyezésére? Ami a hidegháborúban még indokoltnak tűnt, ma már nem biztos, hogy az - nyilatkozta lapunknak George Friedman, a világ egyik legismertebb geopolitikai tanácsadója.

A teljes interjú elolvasható a Figyelő 2017/16. számában.
 

BELPOLITIKA

Tarlós István: egyértelmű felhatalmazás kellene

Először is el kellene dönteni, hogy Budapest egy, vagy huszonhárom város. Az örökös, teljesen értelmetlen kerület-főváros kavarodásból elegem van. A főváros közigazgatási rendszerében a praktikusságot, a rendszerelvűséget és a hatékonyságot kellene előtérbe helyezni. Budapest szerepét általában is tisztázni kell - mondta a Figyelőnek adott interjújában Tarlós István főpolgármester. Az erős főpolgármesteri poszt létrehozása annak feltétele, hogy egyáltalán elgondolkodjon azon, hogy 2019-ben belevágjon-e egy új városvezetői ciklusba. A politikus az interjúban emellett beszélt a Lázár Jánossal, és a kormánnyal való kapcsolatáról, a HÉV-vonalak államnak való visszaadásának részleteiről, a BKV-s béremelésről, a 3-as metróberuházásról, a Római-parti gát körül kialakult vitáról és a rendszeressé vált fővárosi tüntetésekről is kifejtette véleményét.

A teljes interjú elolvasható a Figyelő 2017/16. számában.
 

BELPOLITIKA

"Új jobboldali" párt a láthatáron

A Jobbik középre húzása után a radikális jobboldalon szabaddá vált az út egy új, egyetemisták, főiskolások alkotta szervezet, az Identitesz számára. A militáns életérzés mellett intellektuális, nemzeti, globalizációellenes talajon áll a László Balázs vezette alakulat. Az elnök lapunknak elmondta, nyár végén párttá alakulnak és elindulnak a jövő évi választáson.

A teljes interjú elolvasható a Figyelő 2017/16. számában.

MÁTRIX - ENERGIAPOLITIKA

Paks II. és a német Érdek

Az eredetileg orosz-magyar beruházásként induló Paks II immáron nyitott más országok cégei előtt is. A hazai pályáján leépülő német atomipar is ki akar magának hasítani egy szeletet a tortából és az olcsó magyar energia is jól jönne a német vállalatoknak. 

A teljes cikk elolvasható a Figyelő 2017/16. számában.


PÉNZ BESZÉL

Lassú búcsú a széntől

Európában 2020 után nem épül új szénerőmű – jelentette be az Eurelectric, az áramtársaságok lobbiszervezete. A zöldek ujjongva fogadták a hírt, de a közgazdászok nem lepődtek meg; a piac már egy ideje beárazta a szén hattyúdalát. Magyarországon a Mátrai Erőmű (ME) a legnagyobb széntüzelésű üzem, bár már ez sem a “régi”, hiszen a hazai megújuló energia csaknem felét is itt állítják elő. Az erőmű nemrég esett át egy felújításon, amivel az élettartamát meghosszabbították. A hírek egy újabb lignites blokk építéséről is szólnak, ami a 2020-as évek második felére készülne el. 

A teljes cikk elolvasható a Figyelő 2017/16. számában.


PÉNZ BESZÉL

Disznóvadászat

Napokon belül felavatják Magyarország második legnagyobb vágóhídját, amellyel a nemzetközi porondon is megerősödhet az OTP elnök-vezérigazgató privát húsipari csoportja. Már ha lesz hozzá elég sertés. Orbán Viktor napokon belül Mohácsra utazik. Ez alkalommal azonban nemzetünk nagy temetőjénél nem a múltról, hanem a jövőről lesz szó. A vér és a nemzeti nagyság azonban így is szóba jöhet. A miniszterelnök ugyanis április 25-én az ország legújabb nagyvágóhídját fogja felavatni. A kormányfői vizit is jól mutatja a több mint 20 milliárd forintból elkészült feldolgozó jelentőségét. Az elvárások nagyok: a létesítmény stratégiai partnere a Csányi Sándor magán-érdekeltségébe tartozó Bonafarm csoport pont az üzem segítségével akar nekifogni a kínai terjeszkedésnek. A mű kész, és bár úgy tudjuk, hogy a próbaüzem alatt voltak kisebb-nagyobb nehézségek, a feldolgozó műszaki szempontból képes a nagy tervek megvalósítására. Hogy sikerül-e révbe érniük, az a megkérdezett szakértők szerint nem a mohácsi létesítményen, hanem sokkal inkább az állatokon múlik. A gigavágóhíd gazdaságos működéséhez évi 900 ezer élősertésre lenne szükség. Ez óriási szám annak fényében, hogy itthon a gazdák országos szinten is csak évi 3 millió darab disznót hizlalnak fel.

A teljes cikk elolvasható a Figyelő 2017/16. számában.


PÉNZ BESZÉL

Szeszben a jövő

A hazai bioetanol gyártásban óriási lehetőségek rejlenek, viszont az üzemek főleg exportra termelnek. Nincsenek nagy hazai vásárlók.  A vidék felzárkózásának a kulcsa a kukoricaszesz-gyártás lehet. Egy modern bioetanol-üzem ugyanis képes gazdasági és társadalmi fellendülést hozni a falusi közösségeknek – erre a markáns következtetésre jutott a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatócsoportja egy napokban bemutatott vidéki felmérés alapján. 
A kukoricát helyben feldolgozó etanoltermelés ráadásul olyan pályát kínál a hátrányos helyzetű térségekben, amelyre kevés iparág képes. Az előnyök sora hosszúra nyúlik: a gyárak nem csak kiszámítható, stabil keresletet biztosítanak, de még a munkaerő megtartásához is hozzájárulnak. Ha nem is ilyen egzaktan, de nyilván a befektetők és a kormányzati döntéshozók is tisztában vannak a szektor páratlan lehetőségeivel. Ezt példázza, hogy még az idén elkészül Tiszapüspökiben az az etanolt és izocukrot is előállító gyár, amelyhez egyedi kormánydöntéssel gigantikus összeget, 9,2 milliárd forint támogatást adott a kormány. Az időzítés nem véletlen: az EU cukorpiac liberalizációjával ősszel, október 1-től megszűnik a kvóta, amely gátat szabott az izocukor európai terjesztésének. A tiszapüspöki üzem árui így 2018 januártól, az  érvényes éves szerződések szerint, korlátozás nélkül tudnak majd megjelenni a piacon. A tiszapüspöki gyár erre a nagy piaci lehetőségre alapoz. 

A teljes cikk elolvasható a Figyelő 2017/16. számában.


PÉNZ BESZÉL

Tervezett hiányosságok

A logisztikai vállalatoknál a hosszútávú szemlélet hiánya sokszor milliárdos plusz kiadásokat okoz. A Győr melletti Gönyűn áll egy Ro-Ro terminál, ahol a kamionok közvetlenül be tudnak állni a hajókra. Igen ám, csak hogy a tudomásunk szerint a terminált az átadása óta eltelt 20 évben még soha egyetlen kamion se használta folyami átszállásra. A 4-es metró is ismert esete a fehér elefántnak is hívott nagy beruházásoknak, amikor a költségek menet közben gyorsan elszálltak. De a pénzégető beruházásokra jó pár példa akad a kisebb cégek háza táján is. A gondok egyik forrása, hogy ha építkezni kell, a kivitelező és a technológia kiválasztásánál a legtöbb magyar vállalkozás csak azt figyeli, hogy minél alacsonyabb legyen az ár. Ez azonban csak úgy lehet, ha a minőségből lejjebb adnak. A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) nemrég egy kevésbé szem előtt lévő problémára hívta fel a figyelmet. Tapasztalatuk szerint érdemes lenne odafigyelni az ipari csarnokok padlójára, mert az elhanyagolásuk hozzájárul az érintett cégek borsos költségeihez. A rendbe tételükkel szerintük évente három-négymilliárd forinttal lehetne csökkenteni az üzemeltetési kiadásokat!

A teljes cikk elolvasható a Figyelő 2017/16. számában.


TÁRSADALOM 

Adott napra adott feladat

David Allen megváltoztathatja az életünket: módszerével kiüríthetjük a fejünket és hagyhatunk időt és teret az ötleteinknek. A rendszerezett lustaság útján (a legkevesebb erőfeszítéssel a leghatékonyabb munka) elindulva jutott David Allen arra a felfedezésre, ami ma is helytálló módszertanának kidolgozásához vezetett. A világszerte kétmillió példányban elkelt könyvben leírt GTD (Getting Things Done – Intézz el mindent) időgazdálkodási metodológia központi eleme, hogy csökkentsünk a pszichés terhelésen és fejünket a feladatok kreatív megoldására használjuk. Agyunk erős fókuszáltság után igényli, hogy semmit ne tegyen, csak álmodozzon. „Ha ezt nem tesszük, hamar kiégünk” – mondja David Allen.

A teljes cikk elolvasható a Figyelő 2017/16. számában.
 

TÁRSADALOM 

Az élmény mondja meg, hogy ki vagy?

Az élmény napjaink egyik legvonzóbb hívószava, a posztmodern ember alfája és ómegája. Bő három évtizeddel ezelőtt az élményszerzés a közgondolkodásban nem jelentett sokkal többet az évi rendes üdülésnél, színház, koncert- és múzeumlátogatásnál. Ezzel szemben manapság nem múlhat el hétvége maradandónak remélt, nem átlagos élmények, gasztrofesztiválok nélkül. A kilencvenes években Gerhard Schulze Élménytársadalom: a jelenkor kultúrszociológiája című nagyívű munkájában írta le elsőként - egyfajta kordiagnózisként - az élményhajszolás jelenségét. Szélsőséges esetekben függőségről is beszélhetünk, mivel az extra élmények keresői - hogy kilépjenek a konfortzónájukból - akár az életüket is kockára teszik. 

A teljes cikk elolvasható a Figyelő 2017/16. számában.


KULTÚRA

Az ’56-os forradalom képregénye

Új ’56-ra emlékező kötet született, azonban sokban eltér az eddigiektől, formáját tekintve ugyanis képregény. Tallai Gáborral, a könyv forgatókönyvírójával, a Terror Háza Múzeum programigazgatójával beszélgettünk a Budapest Angyala című könyvről. – A normalitás világában élünk. Hogyan meséljük el azt az élethelyzetet, hogy iskolás fiúk és lányok egyszerűen lemennek az utcára harcolni? Miért tették kockára az életüket? Nem könnyű feladat ez, hiszen a mai ifjak számára a szabadság természetes, sorsukról ők maguk hozhatnak döntést minden nap – mondta a szerző.

A teljes cikk elolvasható a Figyelő 2017/16. számában.


KULTÚRA

Üdvözöllek az agyamban

Mindig adódik egy pillanat az emberek életében, amikor rájönnek, hogy imádnak engem.” Így szól a szerénységgel soha nem vádolt Dalí egyik elhíresült mondása. Nos, hogy az önök életében eljött-e ez a pillanat, arról most Pápán, az Esterházy-kastélyban győződhetnek meg. Thomas Emmerling magángyűjtő jóvoltából a pápai Esterházy-kastélyban kel életre Salvador Dalí szürreális világa. Az Üdvözöllek az agyamban kiállítás középpontjában Dalí az Isteni színjátékhoz készített illusztrációi állnak. 100 színes fametszeten mutatja be a keresztény nyugati kultúra egyik meghatározó könyvét.

A teljes cikk elolvasható a Figyelő 2017/16. számában.


KULTÚRA

Amikor a vendég, a vendéglős és a marketinges is elégedett

Tavaszi közönségjátékot hirdetett 16 egri étterem, cukrászda és kávézó. Arra vállalkoztak, hogy megalkotják az Egerre jellemző főételt, desszertet és kávéitalt. Friss, helyi termelőktől származó alapanyagok, új receptúra alapján készített édességek, és ínycsiklandó kávéitalok kerültek fel a kínálatra. A vendégek szavazatán múlik, hogy végül melyik lesz a legEGRIBB fogás. A májusig elejéig tartó játékban az Egerbe látogató turisták is részt vehetnek, s a szervezők már tervbe vették, hogy jövő tavasszal is hasonló versenyt hirdetnek, szeretnének új egri hagyományt teremteni.

A teljes cikk elolvasható a Figyelő 2017/16. számában.


KULTÚRA

Mi szem-szájnak ingere

A Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ (BFTK) 2017. március 31. és április 30. között Budapesti Tavaszi Vásárt rendez a Vörösmarty téren. A vásár célja, hogy mind a családok, mind a külföldi turisták kedvelt időtöltése legyen, hasonlóan a „nagytestvérhez”, az Adventi, és Karácsonyi Vásárhoz. A cél nem kicsi, hiszen felmérések szerint 800 ezres látogatottságával a Karácsonyi Vásár Európa ötödik legnagyobb szabadtéri vásári rendezvényévé nőtte ki magát. A Tavaszi Vásáron is beleadnak a szervezők apait-anyait. 83 kézműves kiállító és 8 vendéglátóhely várja az érdeklődőket. A 150. születésnapját ünneplő Fővárosi Kertészeti Vállalat virágos szelfi pontot épített.

A teljes cikk elolvasható a Figyelő 2017/16. számában.

SPORT

"Madárnyi" kihívás

Amikor az április elsejei közgyűlésen sor került a váltásra a MÖSZ élén, a magyar sport egyik leghosszabb ideje hivatalban levő elnöke távozott Csötönyi Sándor személyében. Amikor Csötönyi 1996-ban átvette az elnökséget, az közel reménytelen anyagi helyzetben volt. Most – mint a posztjáról távozó, de tiszteletbeli első emberként a sportágban maradó elnök a közgyűlésen elmondta – Erdei Zsolt 138 milliós „hadikasszát” vehetett át. Az ökölvívás kiemelt sportágként 2020-ig 5,7 milliárd forintos állami fejlesztési támogatásban részesül, ez óriási változást jelent a korábbi, évi körülbelül 70 milliós költségvetéshez képest.

A teljes cikk elolvasható a Figyelő 2017/16. számában.


SPORT

Játszani is engedd!

A sport játék, szenvedély, és életforma egyben. No de miként talál rá egy gyerek a sportjára, és mikor érdemes elkezdeni annak űzését? A választás nem könnyű. Bármi is legyen a sportág, nagyon fontos, hogy ne kizárólag a szülő prekoncepcióját kövesse a választás, hanem a gyerek olyan sportot találjon, aminek űzését élvezi, meghallgassák az ő visszajelzéseit és igényeit is. A sportág megtalálásában immár 2007 óta segédkezik az országos franchise-zá nőtt Nagy Sportágválasztó.

A teljes cikk elolvasható a Figyelő 2017/16. számában.
 

SZOMSZÉDOLÁS

Jugoszlávia 2.0?

Bukaresti morgás a multikra és Brüsszelre – a román felsőház elnöke, Calin Popescu Táriceanu volt liberális kormányfő többször is bírálatokat fogalmazott meg az elmúlt hetekben. Szomszédolás című rovatunk összefoglalójában idézzük azt is, hogy csakis az egysebességes Európai Uniót tartja elfogadhatónak, „amelynek nincsenek nagyhatalmai és gyarmatai, első- és másodrangú polgárai”. Balkáni szabadkereskedelmi övezetet szeretne létrehozni Szerbia az egykori Jugoszlávia bázisán – erről nyilatkozott az utóbbi időben többször a kormányfőből államelnökké megválasztott Alexandar Vucic. Mire lehet számítani az érintett államok részéről – erről olvashatnak a Jugoszlávia 2.0? cikkünkben.

A teljes cikk elolvasható a Figyelő 2017/16. számában.


SZOMSZÉDOLÁS

Filantrópia és luxuséletmód

Filantrópia és luxuséletmód című írásunk főszereplője a távozó szerb államfő, Tomislav Nikolic felesége. Dragica Nikolic karitatív alapítványánál egymillió euró miatt nyomoznak a belgrádi hatóságok. Gyötrelmes az utazás a Csallóközből Pozsonyba. A magyar többségű régióban élők és az odatelepült több tízezer szlovák ember csúcsidőben csak cammogva jut el fővárosi munkahelyére, a 26 kilométeres út Somorjáról gépkocsival egy óráig tart, Dunaszerdahelytől az alig 50 kilométer pedig másfél óráig.

A teljes cikk elolvasható a Figyelő 2017/16. számában.

Korábbi lapszámok